Fotó: mti, archív

A határzár menti hőkamerák felvételeinek nyilvánosságra hozatalát kéri Lázár János a belügyminisztertől.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján – helyszíni tapasztalatairól beszámolva – azt mondta: napi szinten 2-3 óránként próbálják illegális bevándorlók átvágni a határkerítést hidegvágókkal. Hozzátette: tudomása szerint az érintettek – akiket csoportok követnek – ezer eurót fizetnek Szerbiában, hogy a határhoz kísérjék őket. 

Ha nem lenne a duplakerítés és az élőerős védelem, nem 30-50-en kísérelnének meg egy nap bejutni az ország területére, hanem folyamatosan lennének próbálkozók – közölte a tárcavezető, aki azt is jelezte: a tranzitzónába visszakísért migránsok nem menekültek, eszük ágában sincs beadni a kérelmet.

A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság 2 ezer fős állományából 600 rendőrre folyamatosan szükség van a határvédelemben a megyei szakaszon – ismertette.

Lázár János megerősítette azt is, hogy a kormány felhatalmazta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy készítse elő Magyarország kilépését az ENSZ migrációs tárgyalássorozatából, amennyiben a jövő héten változatlanul mutatják be a törekvéseket. Értékelése szerint a jelenlegi elképzelés elkeserítő és ellentétes Magyarország érdekeivel.

Példaként hozta, hogy az ENSZ álláspontja szerint nem megállítani, hanem megszervezni kell a bevándorlást, a világ minden pontján lazítani kell az adminisztrációs terheken és szélesíteni kell a nemzetek feletti szervezetek jogköreit. Súlyos problémaként értékelte, hogy az ENSZ nemcsak a nyugati országok határvédelmét liberalizálná, hanem azokét is, ahol a bevándorlás még nem jelentkezett.

Ha a szöveg nem változik, meg kellene nyitni a határt, a kormány azonban ezzel nem tud azonosulni, ez teljes tévedés és félreértése a helyzetnek – emelte ki a miniszter, aki szerint alapjaiban kérdőjeleződne meg az ország szuverenitása.

Bírálta azt is, hogy a nemzetközi szervezet elképzelése szerint a menedékjog alapjoggá válna, azaz bárki bárhová születik, megválaszthatná, hogy hol és hogyan élje le az életét.
Magyarország ezzel jelen formájában nem tud közösséget vállalni – hangoztatta Lázár János, aki kifogásolta, hogy az ENSZ evidenciaként kezeli, hogy 60 millió ember elmegy Afrikából, a kiváltó okokra pedig meg sem próbál reagálni.

Kitért arra is, hogy az ENSZ 2004-ben tűzte zászlajára a bevándorlás megszervezését, az EP-ben az akkori főtitkár azt hangoztatta, hogy a bevándorlókra szüksége lesz Európának és fordítva, az érintettek többsége szorgalmas és nem akar potyázni. Ezzel szembeállította, hogy az OECD tavaly májusi tanulmánya szerint a Németországban élő 1,1 millió migránsból 7 ezer dolgozik német vállalatoknál. A miniszter azt is megjegyezte: az ENSZ akkori főtitkára az utóbbi években Soros György egyik alapítványának alkalmazásában áll.

Lázár János azt is hangsúlyozta, hogy a kormány mindenkinek védelmet ad, aki védelemre szorul és bizonyítja, hogy üldözött, menekülésre kényszerül. Hozzátette: az oltalmazottak számát a belügyi tárca folyamatosan közölte, az elmúlt években 3500 embernek adtak ki személyi okmányokat, amellyel szabadon mozoghatnak Európában.

A kormány 2015 nyara óta folyamatosan különbséget tett a politikai üldözöttek és a gazdasági migránsok között – jelentette ki, visszautasítva azokat a próbálkozásokat, amelyek most össze akarják zavarni a képet.

Arra a kérdésre, hogy milyen következményekkel kell számolni az ENSZ tárgyalássorozatból való kilépés miatt, azt felelte, diplomáciai következményei minden ilyennek vannak, „nem fogja növelni a barátok számát abból a világból”.

Lázár János a sajtótájékoztatóján felszólította a Jobbik vezetőit, hogy ne uszítsák az ötezer főnél kisebb települések polgármestereit az önkormányzati rendszer átalakításával kapcsolatban, mert a megvalósított változtatások jól sikerültek, a fejlődés biztosított. Értékelése szerint Vona Gábor és Hegedűs Lorántné felelőtlen, „konkrét hülyeségeket beszél” és nagy hiba, ha valaki visszaél a kistelepülési polgárok jóindulatával a választási kampányban. „Ritkán lát az ember olyat, hogy megpróbálják uszítani a kistelepülési vezetőket és megpróbálják fenyegetni vagy éppenséggel riogatni őket országszerte” anélkül, hogy a címzett nevét ráírnák a levélre – hangoztatta, szóvá téve, hogy az érintettek nem névre szóló levelet kaptak, hanem „Tisztelt polgármester úr/asszony” megnevezést.

(MTI)