Forradalomba vagy ellenforradalomba torkollik-e a válság?

Forró ősz elé nézünk. Szombaton a Nagycsaládosok Országos Egyesületének húszezres demonstrációjával elkezdődtek az utcai megmozdulások, amit végeláthatatlan demonstrációsorozat követ majd. Szombatra, az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének évfordulójára számos szervezet jelentett be demonstrációt a város több pontján. Fricz Tamás szerint hatékonyak lehetnek a folyamatos tiltakozások, de eredményesek csak abban az esetben, ha a parlamenti ellenzék felkarolja a társadalmi problémákat. Ha az ellenzék a tavaly őszihez hasonló, elhibázott stratégiát követ, annak beláthatatlan következményei lehetnek.

A tavalyi évhez hasonlóan a Nagycsaládosok Országos Egyesületének tiltakozó megmozdulása nyitotta az idei őszi tüntetéssorozatot. Amíg a kormányzat felfegyverezte a rendőrséget, addig a NOE békés szándékkal összegyűjtötte azokat a családokat hátrányosan érintő kormányzati intézkedéseket, amelyek miatt 2006 őszén is demonstrációt szerveztek. A tavaly összegyűjtött sérelmeik száma nemhogy csökkent volna, hanem újabbakkal gyarapodott. Szombaton ezért több mint 30 civil szervezet ös­­sze­fo­gá­sá­val élőláncot húztak a Fiumei úti temetőtől a törvényhozás házáig, egyértelművé téve, hová vezetnek a Gyurcsány-kormány intézkedései. A tüntetés több mint húszezer résztvevője tiltakozott az egészségügy szétverése, a több-biztosítós rendszer kierőszakolása, az iskoláztatás feltételeinek rontása, a tömeges elbocsátások, az esélyegyenlőtlenség növelése ellen.

Ezzel egy időben ezrek tüntettek a Hősök terén az Élőlánc Magyarországért felhívására, hogy tiltakozzanak a még meglévő állami vagyon kiárusításának megakadályozásáért. A kormánypártok a tavaszi ülésszak végén megszavazták azt a törvényt, ami gyakorlatilag szabad kezet ad Gyurcsány Ferencnek és az általa összeállított Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsnak a termőföld, vízművek, kórházak, iskolák, kormányzati épületek, kulturális intézmények privatizációjához. Sólyom László nem írta alá a törvényt, visszaküldte a parlamentnek, a kormánytöbbség azonban hétfőn, az őszi ülésszak első napján megszavazta azt, miközben a Kossuth téren mintegy kétezer tüntető követelte a kormány távozását.

Megakadályozható a civilek összekapaszkodásával a Gyurcsány-kormány további ámokfutása? Kaphatnak-e teret a tiltakozó civilek? Az első utcai megmozdulásokkal elkezdődött a területfoglalási játszma Budapesten a kormányzat, a hatóságok és a hatalom intézkedései ellen tiltakozó szervezetek között is. Sok egyesület, csoport jelezte, hogy szeptember közepén tüntetni akar a fővárosban a Kossuth téren, a kormányfő balatonőszödi beszéde kiszivárogtatásának évfordulóján. A Parlament előtti területet azonban már jó előre lefoglalták. Szeptember 15-én kétnapos országos tanévnyitó bulit tartanak a Miniszterelnöki Hivatal szervezésében. A kormány partit szervez a diákoknak, miközben Szegeden az egyetemisták és a főiskolások útjára indították az országos tandíjellenes tüntetéssorozatukat. Szeged után Békéscsaba, majd Szarvas, Gyula városában tanuló diákok tiltakoznak az „egyetemisták adójának” bevezetése miatt. Szeptember folyamán további egyetemi városok hallgatói csatlakoznak a békés demonstrációhoz, várhatóan a hónap végén a fővárosi diákok is az utcára vonulnak. Úgy tervezik, meg sem állnak a Parlament előtti térig…

Erre készültek a Kossuth tériek néven ismert szervezetek is. Már jó előre jelezték, hogy az őszödi beszéd évfordulóján tüntetni akarnak a törvényhozás háza előtt. Engedélyt ennek ellenére nem kaptak, mivel a Kossuth téren szeptember 17-18-án, hétfői és keddi napokon kézilabdagálát tartanak.

– Harminchét napig lehettünk tavaly ősszel a Kossuth téren, aztán törvénytelenül kitereltek bennünket. Hat hónapig tüntettünk a kordonoknál, onnan is kitettek bennünket – mondta lapunknak Sámsodi Kiss Károly, a szeptember 15-i Nemzetgyűlés főszervezője. A Királydombra kértek utána területfoglalási engedélyt, ám a Városligetben ekkor futóverseny lesz. Végül a Hősök terén gyűlnek össze szeptember 15-én délelőtt 10 órától a nemzeti értelmiségiek, politikusok, a civil szervezetek képviselői.

Népgyűlés, kerekasztal

Cselekedni kell! – ez a jelmondata a Nemzetgyűlés szervezőinek. A Kossuth tériek célkitűzései nem változtak tavaly őszhöz képest, egy Nemzeti Kerekasztal Tárgyalás összehívásán munkálkodnak. Az erre vonatkozó petíciót tavaly november végén adták át Sólyom László köztársasági elnöknek, aki azonban nem állt a kezdeményezés élére. Tizenhárom Kossuth téri szervezet emiatt létrehozta a Nemzeti Koordinációs Testületet, amely a kerekasztal-tárgyalások előkészítésére Nemzeti Nagygyűlést hívott össze. A megbeszélések alapját képeznék a történelmi magyar alkotmány visszaállítása, új választási törvény kidolgozása, a büntetési tételek megszigorítása az erőszakos, a korrupciós cselekmények esetében. Az ügynöklisták nyilvánosságra hozása, új honvédelmi törvény keretében önkéntes nemzeti gárdák felállítása és a külföldi kézben lévő félkatonai, rendészeti szervek betiltása. Tovább, az állami tulajdon kiárusításának felülvizsgálata, a külföldi tulajdonba adott nemzeti vagyon visszavétele. Az ingyenes állami oktatás mellett egyeztetnének a családi alapú adózásról, az állami egészségbiztosítás megtartásáról.

Az egész napos rendezvényen felszólal többek között: Molnár V. József néprajzkutató, ifj. Hegedűs Lóránt református lelkész, Nagy Attila orvos, Papp Lajos szívsebész, Wittner Mária ’56-os halálraítélt, Grespik László ügyvéd, Morvai Krisztina, a Civil Jogász Bizottság társelnöke, Gaudi-Nagy Tamás nemzetközi jogász, Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, Vértesaljai László jezsuita lelkész, Schuster Lóránt, a Magyar Nemzeti Front elnöke, valamint határon túli magyar politikusok. A Kossuth tériek nem tettek le arról a szándékukról, hogy Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszéde kiszivárogtatásának egyéves évfordulóján, kézilabdagála ide vagy oda, tüntessenek a Parlament közelében. Szeptember 17-én 16 órakor a Corvin közbe várják azokat, akik tiltakoznak a kormányfő és kabinetjének hazugságai ellen. A Rendszerváltó Fórum és a Magyar Nemzeti Bizottság szervezte demonstráció résztvevői innen az Astoriához, majd az Alkotmány utca érintésével a Kossuth tér közelébe vonulnak, ahol nagygyűlést tartanak.

Arra a kérdésre, hogy bejuthatnak-e a tiltakozók a Parlamenthez, a rendőrség illetékese sem tudott választ adni. A gyülekezési törvény értelmében csak három nappal az esemény előtt tudnak érdemi információt adni a demonstrációk helyszínéről. A Budapesti Rendőr-főkapitányságtól kapott tájékoztatás szerint folyamatosak az egyeztetések a demonstrációt szervező, egyre nagyobb számban jelentkező csoportokkal.

Annyi biztos, hogy a kormányzat és a rendvédelmi szervek forró őszre számítanak. A rendőrségi vezetők mégis azt nyilatkozták, nem készülnek a szégyenteljes évfordulón erődemonstrációra az utcai megmozdulások helyszínein, és a tavaly őszihez hasonló eseményekre sem számítanak. Ugyanakkor napokkal az őszi tüntetéssorozat indulása előtt nyilvánosságra hozták, hogy a 2006. október 23-i brutális rendőri fellépés irányítói közül, akik mindegyike szakmai hibát követett el, többet érdemei elismerése mellett nyugdíjaztak, illetve előléptettek. Ma már ezredesként szolgál az a Majoros Zoltán, aki a jelentés szerint szintén szakmai hibákat követett el, amikor irányításával októberben kiszorították a tömeget az Alkotmány utcából. Majoroshoz hasonlóan magas színvonalú szakmai munkája miatt előléptették Pigler Istvánt is, aki a nemzeti ünnepen a tömegoszlatás parancsnoka volt. Felfelé bukott a korábbi VII. kerületi rendőrkapitány is, aki az október 23-i Fidesz-nagygyűlés idején az Astoriánál a helyszíni parancsnok volt. Jelenleg a budapesti rendőrfőkapitány közbiztonsági helyetteseként veszi fel a fizetését. A Papp-jelentés valamennyiüket elmarasztalta szakmai hibák elkövetése miatt. Többek között azért, mert túlságosan sok könnygázt és gumilövedéket vetettek be az emberekkel szemben, holott ezt a feladatellátás és a tömeg viselkedése nem indokolta. Mire számíthat a magyar társadalom a tavaly őszi rendőri fellépés és a mostani előléptetések nyomán?

Vízágyúk Izraelből

A múlt héten lezárult a rendőrség tavalyi évben elkezdett felfegyverzése és gépjárműparkjának felújítása. Takács Albert igazságügy-miniszter 11 Ford Transit Kombi 9 személyes bevetési, és 13 Opel Vivaro Combi 9 személyes közrendvédelmi mikrobuszt, valamint 170 Skoda járőrkocsit adott át a rendőröknek. Az új járműveket abból a soron kívüli céltámogatásból vették, amit 2006 decemberében kaptak a hatóságok csapatszállító, személyvédő, tömegoszlató vezetéstechnikai és kommunikációs eszközök beszerzésére a kormánytól. Augusztusban megérkezett a három új vízágyú is, így a rendőrség már öt járművet vethet be a tömeggel szemben. A rendőrség eszközállományára kiutalt 3,16 milliárd forintból a három járműre 315 millió forintot költött. Az újonnan, Izraeltől vásárolt vízágyú vezetőfülkéjét ék alakúra képezték ki, ráccsal védett és belülről zárható. A tömeg­oszlatáshoz használt vízhez nemcsak festéket, hanem könnygázt is tudnak adagolni, sőt a járművön már tolólap is van a barikádok szétrombolására. A vízágyú igazi nagyágyúnak számít a kategóriájában, ráadásul az izraeliek már számos alkalommal vetették be a palesztinokkal szemben, így a hatékonyságáról is meggyőződhetett a vásároló fél a beszerzés előtt.

A rendőrségen kívül a hét elején lefejezett titkosszolgálat is aktivizálta magát az évforduló előtt. A Nemzetbiztonsági Szolgálatot felügyelő miniszter burkolt, de egyértelmű üzenetet küldött azoknak, akik a kormányzati intézkedések elleni tiltakozáson törik a fejüket. Szilvásy György bejelentette, tudnak arról, hogy több politikai jellegű készülődés zajlik az évforduló közeledtével. – Ősszel lehetnek békés utcai tiltakozások a társadalom szociális ellehetetlenülése és a kormány ámokfutáshoz hasonlító politikája következtében, ám zavargásokra csak akkor kell számítani, ha Szilvásy György titokminiszter utcára küldi provokátorait – ezt már Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke mondta az MTI-nek. A pártelnök úgy vélte, tavaly a Magyar Televízió székházánál provokátorok is voltak, és ennek hátteréről a titokminisztert kell faggatni. Semjén Zsolt úgy vélte, március 15-én hasonló gyanú merült fel, amikor a hivatalos szervek éppen a Fidesz-nagygyűlés idején hozták nyilvánosságra Budaházy György fogva tartásának tényét és helyét.

Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője szerint Szilvásy György nyilatkozata beleillik a kormány által hetekkel ezelőtt elindított hisztériakampányba. A miniszter célja egyértelmű, elterelni a figyelmet az emberek életét még tovább nehezítő kormányzati intézkedésekről.

– Lehet tüntetni a Parlament előtt, előbb-utóbb megunják, hazamennek – idézte fel Gyurcsány Ferenc Balatonőszödön elhangzott cinikus szavait Bayer Zsolt, aki szeptember 15-én a korábban a Parlament elé tervezett, majd a kormány rendezvénye miatt a budai Várban lévő Szent György térre áthelyezett tiltakozó nagygyűlés egyik szónoka lesz. A Magyar Nemzet publicistája szerint a szombatihoz hasonló nagygyűlésekkel nyilvánvalóvá kell tenni a hatalom birtokosai előtt, hogy nem sikerült megfé­lemlíteniük a polgárokat azzal, hogy október 23-án rendőrökkel megverették őket.

Bayer Zsolt hozzátette, nem lehet, hogy csend övezze a kormányfő és kabinetjének hazugságait, az újabb megszorításokat.

– Ha csendben maradunk, akkor az azt üzeni a hatalom birtokosainak, hogy némán, ellenállás és tiltakozás nélkül tűri el a nemzet mindazt, amit vele tesznek. Minden csendben eltelt pillanat azt sugallhatja számukra, hogy szabadon garázdálkodhatnak tovább. Záros határidőn belül most már történnie kell valaminek, talán egy országos sztrájknak, ami megváltoztatja a jelenlegi viszonyokat!

A várbeli nagygyűlésen, ami szeptember 15-én 16 órakor kezdődik, felszólalnak a Márciusi Charta aláírói is. A meghívottak között van többek között: Bőzsöny Ferenc, Makovecz Imre, Melocco Miklós, Morvai Krisztina, Papp Lajos, Szűrös Mátyás is.

A demokrácia léte a tét

– Nem csökkent az egy évvel ezelőtt kirobbant erkölcsi és politikai válság, amit Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszéde váltott ki. Nem oldódtak meg az azóta felmerült problémák, amelyeknek a politikai élet teljes lejáratódása lett a következménye – mondta lapunknak Fricz Tamás politológus. A kialakult helyzetért elsősorban a kormányfő és az általa irányított kabinet a felelős, mivel a nyilvánvaló hazugságaik következmények nélkül maradtak, Gyurcsány Ferenc ma is miniszterelnök, az MSZP pedig kormányzati pozícióban van. A politikai, erkölcsi és morális válság elhúzódásáért az ellenzék is felelős, mert rossz stratégiát követett, amikor határozottnak kellett volna lennie, bizonytalankodott, amikor megfontoltan kellett volna lépnie, túl erőszakos volt. Sólyom László köztársasági elnök beszédei markánsak voltak ugyan, de sohasem lépték túl azt a határt, ami elősegítette volna a válság kezelését.

– Ezek a folyamatok oda vezettek – mondta Fricz Tamás -, hogy a politikai elit népszerűsége soha nem látott mélységekbe zuhant, ma már nemcsak a politikusok, hanem a politikai berendezkedés hitelessége is megkérdőjeleződik. Az őszödi beszéd által nyilvánvalóvá tett válságból való kilábalásért a társadalom civil csoportjai tettek a legtöbbet azzal, hogy például Debrecenben, a híradó időpontjában 2006. szeptember 17-e óta, ma is mindennap tüntetnek az emberek. A magyar társadalom tiltakozásokkal jelzi, hogy a válság felszámolását és radikális változásokat akar. A parlament őszi ülésszaka tavalyhoz hasonlóan most is tüntetésekkel kezdődött, ezek gyakorisága és intenzitása várhatóan erősödni fog. Az utcai megmozdulásoknak azonban van egy olyan pontja, amikor megfelelő válaszok hiányában, amit a politikai elit adhatna meg, átcsap politikai változásokba, amit a köznyelvben forradalomnak nevezünk. Nem zárható ki az a helyzet, hogy az események idáig fajulnak az ősz folyamán. A tavalyi év hasonló időszaka számos forró pillanatot hozott, és mutatott már erre utaló jeleket.

Fricz Tamás szerint a tüntetések önmagukban hatásosak lehetnek, mert a folyamatos tiltakozás nyomásgyakorlást jelent a döntéshozókra. A demonstrációk és a civil társadalom határozott fellépése azonban csak akkor lehet eredményes, ha nagy tömeget képes megmozgatni, és ha a parlamenti ellenzék oldaláról politikai támogatást élvez. Az ellenzéki pártoknak nem kezdeményező szerepkörben, de fel kell vállalniuk a társadalmi elégedetlenség képviseletét, mert ezt a demokrácia szabályai is megkövetelik tőle. Jelenleg azonban az ellenzéki pártok, úgy tűnik, hallgatólagosan megállapodást kötöttek a kormányzattal, hogy az utcai politizálásra úgy tekintenek, ahogy a szocialisták ezt folyamatosan hangoztatják, mintha csúnya dolog lenne. Ha a Fidesz nem ismeri fel, hogy a Magyarországon kialakult válságot már nem lehet parlamenti politizálással, a kormány kritikájával kezelni, akkor abba a helyzetbe kerül, hogy a hatalom jelenlegi birtokosai mellett lejáratódik a választópolgárok szemében. Ha a megszorítások miatt ellehetetlenített társadalmi csoportok már egyetlen politikai erőben sem bíznak meg, senkiben nem látják a lehetőséget, hogy helyzetükön javíthatna, elindulhat egy radikalizálódási folyamat, hasonló, mint 1956-ban. Akkor is a háttérben a politikai elit hiteltelenné válása állt, a társadalomnak elege lett a fennálló viszonyokból.

Ha az ellenzék nem ismeri fel a mostani helyzetben a politikai felelősségét, vagyis azt, hogy a feladata már nemcsak saját jó hírének ápolása, hanem a demokratikus rend megőrzése is, akkor előállhat az a helyzet, ami a világ számos országában, hogy a politikai ellenzék tehetetlenségének következtében demokratikus keretek között kirobban egy diktatúra. Kérdés, hogy úgy-e, amint Für Lajos volt honvédelmi miniszter vázolta fel, vagy éppen ellenkezőleg: magyarán, hogy forradalomba vagy ellenforradalomba torkollik-e a Gyurcsány-kormány által gerjesztett és egyre mélyülő válság.

Sándor Csilla