Napjainkra Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb országává vált – mondta a Magyar Demokratának dr. Simicskó István honvédelmi miniszter. A tárcavezetőt az önkéntes tartalékos rendszerről, a fiatalok hazafias neveléséről és a Magyar Honvédség előtt álló nagyszabású fejlesztésekről kérdeztük.

– Az ellenzék szerint a tartalékos haderő szervezése a kormány költséges és felesleges hobbija.

– Magyarország kormánya, és jómagam is mint honvédelemért felelős miniszter, a legmesszebbmenőkig elkötelezett az ország, a magyar emberek biztonságának garantálásában. A globális biztonság terén az új típusú fenyegetettségek megjelenésével együtt elkerülhetetlenné vált a Magyar Honvédség hosszú idő óta esedékes fejlesztése és modernizálása. A szocialista kormányok hatalmas bűnt követtek el azzal, hogy a számos haderőreformnak vagy haderő-átalakításnak nevezett kezdeményezéseik nem értek célt, ezzel szemben nagymértékű létszámleépítésen és ezzel együtt képességvesztésen ment keresztül az ország hadereje. Hovatovább 2004-ben felfüggesztették az általános hadkötelezettséget és a sorkatonai szolgálatot is. Előzőleg a jelenlegi koalícióban részt vevő pártok is éveken át vitáztak arról, hogy mi legyen a sorkötelezettség ügyével, és itt fogalmi kérdéseket is tisztáznunk kell. Hiszen a hadkötelezettség nem egyenlő a sorkötelezettséggel. A hadkötelezettség egy sokkal tágabb fogalom, amely a haza védelmének kötelességét írja elő tulajdonképpen minden magyar állampolgár számára, ami nem azt jelenti persze, hogy kötelező jelleggel be kell vonulniuk a hadsereg kötelékébe bizonyos időre. A másik problémánk, hogy a szocialisták a hadkötelezettség felfüggesztésével együtt lényegében minden nyilvántartást megszüntettek, ami a védelemre mozgósítható polgárok adatait tartalmazta.


– Nyilván azért is, mert azt mondták a szocialisták, hogy mindent a NATO-ra kell bízni, a nemzeti hadsereg, főleg ha magyar, az pénzkidobás.

– Egy államnak már alaphelyzetben is arra kell törekednie, hogy megvédje országa szuverenitását, állampolgárait, és garantálja számukra a biztonságot. Ez a garancia csak akkor jöhet létre, ha az állam nemzeti ügyként tekint a haza védelmére. Az más kérdés, hogy a védelemre létrehozott erők milyen más, nagy nemzetközi szerződések és formációk tagjai. Láthatjuk, hogy nem létezik ütőképes haderő tartalék nélkül. Általános tapasztalat, hogy az az ország, amelynek van hadereje és tartalékos ereje is – ez különösen igaz a NATO tagországaira – nagyobb védelmi képességekkel rendelkezik. Amikor 2010-ben átvettük a kormányzást, csupán tizenhét tartalékos katonája volt az országnak.


– A második Orbán-kormány mindjárt meg is kezdte a tartalékos rendszer újjáélesztését, de nem ment az olyan gyorsan és gördülékenyen, ahogyan szerette volna. Miért?

– Elsősorban az ország korlátozott anyagi lehetőségei és a hátrahagyott örökség miatt. Az akkori tizenhét főhöz képest ma egy több mint ötezer fős tartalékos állományt tudhat magáénak a Magyar Honvédség, amelyet területi elvek mentén, önkéntes alapon szervezünk újjá. Terveink szerint az ország valamennyi járásában lesz egy önkéntes tartalékos egység.


– Egy ilyen területvédelmi egység, például egy békési század megteheti, hogy elfog egy illegális migránst?

– Hasonló jogok és felhatalmazások illetik meg a területvédelmi egységeket, mint a Honvédség alakulatait. Katonáink segítik, támogatják a rendőrök határvédelmi szolgálatát, az intézkedés azonban továbbra is a rendőrök joga és feladata. Emellett együttműködünk a polgárőrökkel is, akikkel erre külön megállapodást is tervezünk kötni. Nemzetünk megfizette már a történelem során annak az árát, hogy most szabad legyen, biztonságban és békében élhessen. A tartalékos katonákra pedig szükségünk van, hiszen látjuk, hogy a világ nagyot változott. Az illegális migrációval összefüggő nemzetközi terrorizmusnak az elmúlt két évben több mint háromszázötven ember esett áldozatul, a sebesültek száma pedig meghaladja az ezerháromszázat. Európa nagyvárosaiban tovább növekszik az erőszak a migráció kapcsán, és ezt nemcsak a terrortámadások, hanem az elkövetett köztörvényes bűncselekmények száma is jól mutatja.


– A balliberális oldalon nagy port kavart a hazafias nevelés bevezetésének terve az iskolákban. Hogyan kapcsolódik ez a tantárgy a már eddig is létező katonai alapismeretek oktatáshoz?

– Úgy kapcsolódnak egymáshoz, hogy a Nemzeti alaptanterv megfogalmazza a hazafias és honvédelmi nevelés kötelezettségét. Jellemző a szocialista kormányokra, hogy azok például megszüntettek minden katonai középiskolát, amivel óriásit hibáztak. Egyfajta kárenyhítésnek jó volt a katonai alapismeretek választható tantárgyként való bevezetése a középiskolák pedagógiai programjába, ám ez a konstrukció nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ezért új szintre emeltük a honvédelmi nevelést: brit példa alapján szeptemberben elindítottuk a kadétképzést, ami hangsúlyozottan nem katonai, hanem pályaorientáló képzés. A tapasztalatok azt mutatják, hogy igény van az ilyen képzésekre, hiszen az elmúlt években újra létrehozott katonai középiskolába, a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégiumba már olyan nagy a túljelentkezés, hogy azon kell gondolkoznunk, miként tudnánk bővíteni az intézmény befogadóképességét. Örülünk, hogy vannak fiatalok, akiket komolyan érdekel a katonai pálya. Igyekszünk átvenni külföldről a jól működő programokat, és beépíteni őket a hazai rendszerbe. A franciák például bevezették az iskolákban az „egy nap a honvédelemért” nevű programjukat, ahol alakulatok, tisztek mentorálnak iskolai osztályokat, beviszik a diákokat a laktanyákba, megmutatják nekik a lőtereket, a harceszközöket és a katonák kötelezettségekkel fűszerezett mindennapjait is. Ezt mi pozitív, egyben követendő példának tartjuk.


– A balliberálisok úgy látják, a Honvédség militarizálni akarja az iskolákat.

– Az Alaptörvény szerint három pilléren nyugszik a haza védelme: a Magyar Honvédség képességein, a szövetségesi rendszeren és az állampolgárok áldozatkészségén, hazafias elkötelezettségén. Ahhoz azonban, hogy az állampolgárok áldozatot vállalhassanak, lehetővé kell tenni számukra, hogy el tudják sajátítani az ehhez szükséges képességeket és készségeket. Erre szolgálnak a honvédelmi sportközpontok. Az, hogy a sporton és más, önkéntes, szabadidős tevékenységen keresztül a polgárokat bevonjuk a honvédelmi nevelés programjába, közfeladat. Az Országgyűlés éppen ezért tavaly ősszel 80 százalék feletti többséggel elfogadta azt a törvényt, amely erre a célra létrehozott egy köztestületet, a Honvédelmi Sportszövetséget. A Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvény rögzíti, hogy melyek a honvédelemhez köthető katonai sportok, ezért nem véletlen, hogy az alapító sportágak között a vívás, a sportlövészet és az önvédelem is megtalálható. Azt szeretnénk elérni, hogy a fiatalok csatlakozzanak a sportszövetséghez, kezdjenek el sportolni, fejlődjön az állóképességük, változzon egy kicsit az életmódjuk, valamint tartozzanak egy közösséghez, és mindezen keresztül ismerjék meg a honvédelmi nevelés programját. A balliberális híresztelésekkel ellentétben nem fogunk lőtereket kialakítani az iskolákban, azok az oktatási intézményeken kívül kapnak helyet. Megépítésüket, létrehozásukat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérintézménye, a Nemzeti Sportközpontok koordinálja.


– Holt tart ma ez a munka?

– Ez év január elsejével hoztuk létre a szövetséget. Több sportági szakszövetséget, így a Magyar Sportlövők Szövetségét, a Magyar Vívószövetséget és a Magyar Judo Szövetséget is bevontuk az alapításba, ahol ott volt természetesen a Budapesti Honvéd SE is. Már megalakuláskor közel 20 ezer embert ért el a szövetség, a nagy érdeklődés nyomán ez a szám 27 ezerre nőtt az elmúlt hónapokban. Most a szervezőmunkánál tartunk, és ezzel párhuzamosan fut a Honvédelmi Sportközpontok kialakítása, fejlesztése is.


– Nemrégiben elindította a tárca a Zrínyi 2026 programot. Melyek ennek a legfontosabb elemei?

– Az elmúlt húsz-huszonöt év egyértelműen a mélyrepülés korszaka volt, mind katonai képességeink, mind a Honvédség létszáma, fegyverzete tekintetében. Ezért az Orbán-kormány úgy döntött, hogy hazánk honvédelmi kiadásainak mértéke 2024-ig eléri az ország GDP-jének két százalékát. Van és lesz is tehát költségvetési forrás a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program végrehajtására, amely az elmúlt negyedszázad legátfogóbb és legkomplexebb programja. Már megkezdtük a tartalékos rendszer kiépítését, ezzel párhuzamosan pedig elindítottuk a haditechnikai eszközök modernizációját is. A különböző katonai műveletek, missziós feladatok és esetleges konfliktusok, de például a polgári segítségnyújtás miatt is elodázhatatlanná váltak a fejlesztések. Kiemelt feladat a légi szállítókapacitás, a helikopterflotta, a tüzér- és páncéltörő tüzérképességek korszerűsítése. Modern radarokra, a légvédelmi rakétaegységeink megújítására is szükség van, hogy hatékonyan egészíthessék ki az ország légterét védő Gripen vadászgépeink képességeit. Szükséges a magyar hadiipar újjáélesztése és talpra állítása, mert stabil háttérbázis nélkül elképzelhetetlen egy korszerű hadsereg működtetése és fejlesztése.


– Mindezek a tervek új eszközök beszerzését jelentik, vagy csak a meglévők felújítását?

– Ahogy mondtam, a Zrínyi 2026 programnak szerves része és egyben egyik legfontosabb eleme a légi szállítóképesség megújítása. A haderőfejlesztés egyik első lépéseként kivontuk a hadrendből az elavult Jak–52-es kiképző kisrepülőgépeinket, és helyettük új, korszerűbb, Zlin típusú gyakorló, felderítő repülőgépeket szereztünk be. A helikopterflottánkból négy Mi–17-es szállítóhelikopter felújítása is megtörtént, és még nyolc évig, vagy kétezer repült óráig, üzemeltethetjük őket, és a kormány döntött arról is, hogy a Mi–24-es harci helikopterek üzemidejét is meghosszabbítjuk 2023-2024-ig. Szeretnénk megújítani a légi szállítási képességünket is, az An–26-os gépeink felett eljárt az idő. Olyan típust keresünk, amely akár Afganisztánig is képes elvinni, illetve hazahozni a katonáinkat, leszállás nélkül.


– Olyan fontos ez?

– Igen, és nem csak a katonák miatt. Valós, közelmúltbeli példa, hogy az Irma hurrikán következtében Saint Martin szigetén rekedt magyar állampolgárok kimenekítéséhez repülőgépet kellett bérelni, mert a Magyar Honvédség nem tudott erre alkalmas légi járművet biztosítani. Megfelelő képességekkel bíró, saját szállítórepülővel könnyedén kimenthettük volna a térségben rekedt magyarokat. Nem függhetünk mindig másoktól.


– Született már döntés arról, hogy milyen típusú gépeket szereznek be?

– Még nem, de olyanokra van szükségünk, amelyek rendelkeznek légi egészségügyi, kiürítési képességgel is, ezt szakszóval MEDEVAC-nak nevezik. Ez azt jelenti, hogy adott esetben a gép fedélzetén meg is lehessen operálni egy súlyos sebesültet, legyen szó akár katonáról, akár civilről.


– Melyek azok a fegyvernemek, amelyek terén még sürgős szükség van eszközbeszerzésre? A szocialista kormányok idején például csaknem teljesen eltűnt a magyar tüzérség. Ezzel szemben a csehek például pont azt jelentették be a nyáron, hogy lecserélik elavult szovjet tüzérségi fegyvereiket.

– Látjuk, hogy a szomszédos országok megtartották, sőt még fejlesztették is a tüzérségüket. Ezt az adósságot is szeretnénk rendezni. Terveink között szerepel a páncéltörő- és tüzérképesség újraépítése. Amúgy valamennyi haderőnemnél és fegyvernemnél szükség van modernizációra, így például a légvédelmi fegyverek, légvédelmi rakétarendszerek terén is. Ma még részben a régi, orosz KUB közepes hatótávolságú rakétákkal védjük a légterünket, így itt is új rendszerek beszerzésére lesz szükség.


– Románia a napokban jelentette be, hogy úgy vásárol felfegyverzett páncélos járműveket a General Dynamics European Land Systemstől, hogy azok jelentős részét a Bukaresti Gépgyárban szerelik össze: azaz a román hadiipar is fejlődik. Vannak hasonló terveink? Mennyire hozza helyzetbe a hazai gyártókat a haderőfejlesztési program?

– Mint mondtam, szeretnénk újraéleszteni a magyar hadiipart. Már el is indítottuk a folyamatot, száz katonai, moduláris buszt rendelt a Honvédség az Ikarustól. Év végéig már harminc-negyven buszunk lesz, amelyek mindjárt fontos szerephez jutnak a határvédelemmel kapcsolatos szállítási feladatokban. A megrendeléssel lendületet kaphat a hazai buszgyártás, több cég mellett számítunk a Rábára is. A Rába az elmúlt évszázadban számtalanszor bizonyította, milyen kiváló katonai szállítójárműveket képes gyártani, és ott van a világ élvonalában. A beszerzések kapcsán el kell mondani, hogy a kormány kiemelten fontos tényezőként számol a hazai védelmi ipar minél szélesebb körű, átgondolt fejlesztésével, lehetőség szerinti bővítésével, annak gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő hatásaival együtt.


– Tegyük fel, hogy sikeresen megvalósul a Zrínyi 2026 program. Hogyan képzeli el a Magyar Honvédséget tíz év múlva?

– Mivel egy olyan programot alkottunk, amely választási ciklusokon átívelő, pártpolitikától mentes koncepció, egy ütőképes, rugalmas reagálásra képes, modern, jól felszerelt haderőt vizionálhatunk. Ha minden jól megy, akkor egy húszezer fős tartalékos hadereje lesz az országnak, mindez járási rendszerben, jelentős képességekkel felruházva. A Magyar Honvédség pedig harmincezer katonával rendelkezik majd, jelen pillanatban az összes alkalmazottal, tehát a civilekkel együtt vagyunk ennyien. Modern eszközökkel szerelünk fel valamennyi fegyvernemet. Már létrehoztuk a haderő különleges műveleti egységét, amely zászlóaljként indult, majd ezreddé növeltük, mára pedig elérte a dandár szintet. A légierő Gripenjeit a mainál modernebb rakétákkal szereljük fel, és egészen magas szintre akarjuk emelni a kibervédelmi képességeinket.


– Naivabb, romantikusabb lelkek azt hitték még huszonhét-huszonnyolc éve, hogy ha véget ér a hidegháború, a kétpólusú világrend, leszerel minden hadsereg.

– Ma Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb országa, egy olyan állam, amely megvédi állampolgárait. Mi nem akarunk háborúzni senkivel, és a fejlesztéseink sem irányulnak senki ellen, de bizonyos helyzetekre fel kell készülnünk. Kevesen tudják, hogy a kínai írásban a béke jele egy lándzsát tartó katona. A béke megőrzése és fenntartása a Magyar Honvédség feladata, és célunk, hogy megvédjük Európa és hazánk biztonságát. A világbékére sajnos még várnunk kell.

Kovács Dániel, Sinkovics Ferenc