Jakab István szerint ezer traktor mindent eldöntene

A gazdák az Alkotmánybírósághoz fordultak a tervezett tüntetésükkel kapcsolatos rendőri és önkormányzati tiltás ügyében. Ahogy mondják, először végigjárják az összes jogi utat… A tüntetésre egyre több okuk van különben. A gazdák most megvédték a magyar termőföldet, de Jakab István, a Magosz elnöke szerint ez csak átmeneti siker. Erőt és elszántságot kell mutatni ahhoz, hogy a föld a jövőben is a gazdáké maradjon.

– Óriási csatát vesztett Magyarország. Az unió szigorítja a kukorica intervenciós felvásárlásának feltételeit, s ez elsősorban a magyar gazdákat érinti…

– A garantált árak és a korlátlan felvételi mennyiség miatt uniós csatlakozásunk egyik pillérének tartotta a Medgyessy-kormány a gabona intervenciós felvásárlását. Mi már akkor jeleztük, hogy vigyázat, a magyar agrárcsatlakozást nem lehet puszta ígéretekre alapozni, átfogó agrár- és vidékfejlesztési stratégiára van szükség.

– Mi lehet a hirtelen jövő uniósszabványváltozás oka?

– Nyilvánvalóan az, hogy a többi tagország nem akarja eltartani a magyar kukoricatermelőket, nem akar erre pénzt fordítani a felvásárlások kapcsán a jövőben. Nagyon egyszerű módszerhez nyúltak, a magyar kukorica minőségi szintje fölé emelték az átvételi szabványokat. Az már viszont gyanús, hogy olyan feltételeket szabtak, amelyeknek csak a génkezelt kukorica tudna megfelelni.

– Ez érdekes, mert a Gyurcsány-kormány is nagy barátja a génkezelt mezőgazdasági növényeknek, ez több kormányzati dokumentumból is kiderült. Például abból, hogy a kormány a jövőben évi 2 millió tonna gabonát szeretne termeltetni a bioüzemanyag-gyártás számára. A kabinet szerint erre a nagyüzemileg termesztett GMO-kukorica lenne a legalkalmasabb…

– Igen, ezeket az információs mozaikdarabkákat mi is egymás mellé helyeztük már. De mi is csak tapogatózunk, mert a kormány kétarcúsága tetten érhető. Egyfelől azt mondja, hogy fenn akarja tartani az egyébként szigorú GMO-ellenes magyar szabályokat, másfelől viszont a gazdasági miniszter tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokban a magyarországi genomikai központok létesítéséről. Ezek lesznek a génkezelt gabona termesztésének hazai centrumai. Halljuk, hogy az MTA különféle műhelyeiben és kísérleti gazdaságaiban már megkezdődött a GMO-növények magyarországi tesztelése.

– Gyurcsány Ferenc levelet írt Brüsszelnek a felvásárlási szabályok szigorításával kapcsolatosan, de nem válaszoltak neki. Miért?

– Az uniós eljárási rend ilyen ügyekben bonyolult, ezért fontos, hogy az agrárdiplomáciánk eredményes legyen. Tudni kell azonban, hogy a szabályok szigorításaival kapcsolatos első brüsszeli nyilatkozatok egy évvel ezelőtt hangzottak el. A magyar kormány és a magyar miniszterelnök tehát késve reagált. Nincsenek illúzióink, Brüszszelben és az egész világon hiteltelenné vált miniszterelnöktől határozott, hiteles képviseletet nem várhatunk.

– Mindeközben komoly sikerről is beszámolhatnak a gazdák. A parlament mezőgazdasági bizottságában visszaverték a kormány törvénymódosítási kísérletét, amelylyel jelentős termőterületekhez szerette volna juttatni a nagyüzemeket…

– Siker, de csak átmeneti. A kormány a közel másfél millió hektárnyi állami földet befektetői csoportok részére kívánja értékesíteni. Kidolgoztak ehhez egy alternatív földszerzési programot is.

– Úgy tudjuk, a parlament mezőgazdasági bizottságában az MSZP-s képviselők felrúgtak egy hallgatólagos megállapodást is, csakhogy földhöz juttathassák a nagyüzemeket…

– Igen, mi a szocialista képviselők által támogatott jelölteket beszavaztuk a Nemzeti Földalap felügyelő bizottságába. A kormánypárti képviselők a legnagyobb gazdaszervezet, a Magosz jelöltjét azonban nem szavazták meg, így történhetett meg, hogy bár a gazdák a magyar termőterület több mint 50 százalékán gazdálkodnak, nincs képviselőjük a Nemzeti Földalap felügyelő bizottságában.

– Eldőlt a Nemzeti Földalap másfél millió hektárjának sorsa?

– Nem látunk bele az előkészületekbe, nem tudjuk mindjárt az első pillanatban leleplezni a manipulációkat. Mert ez így is, úgy is igen álságos játék lesz. Háromszáz hektáros területekre akarják szabdalni a nagybirtokokat, amelyeket forma szerint a nagyüzemek tagjai és alkalmazottai vennének meg olyan tagi kölcsönből persze, amit a nagyüzem biztosít számukra. Tőlük, a tagoktól bérelné aztán a nagyüzem a földet, és minő véletlen, a tagi kölcsön törlesztő összege és a bérleti díj megegyezne egymással. Mikor aztán letelne a törlesztés ideje, a föld a részvénytársaság főrészvényesének, részvényeseinek tulajdonába kerülne, jelképes áron.

– Így elmarad a birtokrendezés is?

– Mindenképpen. A gazdák szétszórt parcellákon dolgoznak, ahhoz hogy versenyképesek legyenek egyesíteni kellene a területeiket. Ehhez pedig csereföldek kellenek, vagyis azok a területeket, amelyek most a Nemzeti Földalapban vannak. A kormány azonban a birtokrendezés helyett egy szűk, politikailag is behatárolható körnek juttatja az állam kezében levő területeket. Innen kezdve csak idő kérdése, mikor fejezik be a termelést a gazdák.

– Ködösít a kormány, nem tudni mekkora összeget von el jövőre a mezőgazdaságtól. Mit tud erről a Magosz?

– Több csatornán folyik az elvonás. Mi például elvonásnak tekintjük a terhek, a járulék- és adóterhek növekedését is. No, de nézzük a számokat! A pénzügyminisztérium képviselője beismerte a mezőgazdasági bizottság ülésén a zárszámadási vitájában, hogy csak az őstermelőktől 60 milliárd forintot von el a kormány. A földalapú támogatást pedig 25-30 milliárd forinttal csökkentik. És akkor még nem ismerjük a jövő évi költségvetés részleteit, nem tudjuk, hogy benne van-e a nemzeti támogatás öszszege, vagy sem. Trükkök sorozatát alkalmazzák a költségvetésben, például 2004-ben az agrárköltségvetés módosított előirányzata 304 milliárd forint volt, ezt hirdették egész évben, ugyanakkor csak 155 milliárd forintot fizettek ki. A fennmaradó részt 2005-ben fizették, és így egy látszólag nagy összegről beszélhettek. Ezek az áthúzódó tételek torzítják a valóságot és csak az érintettek tudják, hogy a mezőgazdasági csúcstámogatás egy nagy kormányzati blöff csupán.

– Van itt más blöff is. Körülbelül 1500 milliárdos EU-s mezőgazdasági támogatásról beszél a kormány, mintha valami nagy uniós sikert ért el volna ezzel is. Mi az igazság?

– Az, hogy ez az összeg nem 1500, hanem csupán 1250 milliárd. Másfelől pedig ez a forrás hét évre szól, s ennek 60 százalékát elsősorban a tőkebefektetők, a nagybirtokok tulajdonosai szerzik meg. A bioetanol-, biodízel-előállító üzemek fejlesztése kapcsán a gazdák labdába sem rúghatnak. Legjobb esetben csak bértermelők lesznek, akiktől nyomott áron vásárolják meg a kukoricát, s rajtuk keresztül nagy világcégek használják fel majd a Magyarországnak szánt uniós fejlesztési forrásokat.

– A kormány Gyurcsány Ferenc oroszországi látogatása után most az orosz piac fontosságáról kezdett beszélni, mondván, nyitni kell ebbe az irányba. A gazdák is jól járnak majd az orosz nyitással?

– Az orosz piacra való visszatérés szemléletes példája volt, amikor a Moszkvában tárgyaló FVM-vezetők hazaüzentek, hogy megkötötték az évszázad almaüzletét. A magyar gazdák a jó minőségű almát az orosz igényeknek megfelelő göngyölegben betárolták a hűtőházakba, vállalva ezzel a jelentős költségtöbbletet. Az egyik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gazdaszövetkezet ebben az akcióban élen járt. Az orosz vevők azonban elmaradtak, és a gondosan betárolt almát tavasszal a léüzemben dolgozták fel, a gazdaszövetkezet pedig tönkrement.

– Úgy tűnik, a szocialista kormányzat bekerítette a magyar gazdákat. Meddig bírják még?

– Sokáig. Persze tudni kell, hogy a kormány a hazai és az EU-s forrásokat elsősorban a saját gazdasági és politikai klientúráját képező nagyüzemek felé tereli, azzal a felkiáltással, hogy csak ezek versenyképesek, s csupán a versenyképes üzemeket érdemes támogatni. Legjobb példa erre a gabonatárolók ügye, amelyhez a kormány valóban segítséget adott, de nagyon megnézte, kinek segít. Gazdák, gazdaközösségek nem tudtak tárolókat építeni, mert ők nem jutottak támogatáshoz. Építettek a nagyüzemek és szövetségeseik, a felvásárlók, a tőkebefektetők, akik szintén a kormányzat kedvezményezettjei.

– Lesz-e gazdatüntetés?

– Tartottunk egy országos figyelmeztető demonstrációt október 6-án. Éppen azért, hogy jelezzük, semmiképpen sem mehetnek tovább így a dolgok. Ugyanakkor viszont tudni kell, hogy az őszi betakarítási munkák és az őszi vetések a gazda számára mindennél fontosabbak. Mi vetettünk 1956 őszén. Vetett a gazda 1951 őszén is, pedig tudta, hogy a termést, már nem ő takarítja be. A magyar gazda élni akar és nem forradalmat csinálni. Azt persze mindenkinek tudnia kell, hogy ma már a magyar gazdát oda juttatták, hogy nincs miért és nincs hova hátrálnia. A gazda minden tulajdonán – házán, földjén, gépén, állatállományán – jelzálog van. Ha nem tudja kifizetni a törlesztőrészleteket, mindenét elveszíti. A szó szoros értelmében. Ahhoz viszont, hogy fizetni tudjon, feltétlenül dolgoznia kell. Ez egy csapda, s most ebben vergődik az egész gazdatársadalom. Mindenképpen jövedelemre van szüksége a részletfizetéshez, éppen ezért nem is hagyhatja abba a gazdálkodást. Ráadásul, ha parlagon maradnának a földjei, akkor elesne az uniós forrásoktól is, ami megint csak tragikus érvágást jelentene számára.

– Milyen kiutat lát a gazdatársadalom?

– A jelenlegi kormányt és elődjét terheli a felelősség azért, hogy ide jutottunk. Mégis bennünket vádolnak mindenért. A hatalomnak tudnia kell, hogy a gazdák a hazug vádakat visszautasítják. Politikai szerepvállalással támadják a gazdák érdekképviseletét, a Magoszt, ugyanakkor megfeledkeznek arról, hogy a Medgyessy-kormányba az FVM teljes felső vezetését az Agrárkamara adta, ők juttatták ide a magyar vidéket, a magyar mezőgazdaságot. Ma az a szervezet kritizál, amelyik közel évi egymilliárd forint állami forrást kap.

– Megbukik a Gyurcsány-kormány?

– Az FVM egyik vezető tisztségviselője azt mondta egy vitában, amikor megkérdezték, hogy mi lesz a magyar mezőgazdaság jövője, hogy felvéteti majd a munkakörébe a jóslást is. Én viszont nem tudom és nem kívánom megjósolni, mikor köszön le a jelenlegi kormány. Nekünk olyan egyszerű céljaink vannak, mint az eredményes gazdálkodás, az élhető vidék, az egészséges élelmiszer-termelés. Gazdálkodni, építkezni akarunk a saját hazánkban és szeretném aláhúzni, itthon, mert mi nem akarunk elmenni innen. Aki a gazdák, a vidéki emberek ilyen tiszta, őszinte törekvéseit meg akarja akadályozni, annak számolni kell a gazdák ellenállásával. Demszky levelében arról ír, hogy a budapestiek adóforintjaiból vásároltuk a gépeinket, ami persze nem igaz. Hiszen az előbb éppen erről beszéltem. A főpolgármester cinizmusát visszautasítjuk. 2005 bebizonyította megfelelő összhang van a vidék és a főváros között.

– Lehetséges, hogy a gazdák most óvatosabbak mint 2005-ben?

– A gazdák mindig körültekintőek, óvatosak és törvénytisztelők voltak. Ami ma Magyarországon történik, ez nemcsak a gazdák, ez az egész magyar nemzet ügye. A gazda mindig megfontolt volt, a nehéz helyzetekben mindig képes volt összefogni. A hazugságot visszautasítja, és a zsarolásnak nem enged.

Sinkovics Ferenc