Gyógyul a fővárosi intézményhálózat

–  Sokakat meglepett, hogy átvette a programot korábban irányító Cserháti Péter helyét. Mi indokolta a váltást?

–  Eddig az Egészséges Budapest program orvosszakmai előkészítése zajlott. Az én feladatom, hogy a fővárost és a központi régiót érintő fejlesztések gyakorlati megvalósítását irányítsam.

–  Az ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy nem fordít figyelmet a budapestiek egészségügyi ellátására, a rendszer összeomlásáról is beszélnek. Ezzel szemben a program grandiózus terveket vázol fel. Miért kellett eddig várni e fejlesztésekkel?

– Tudni kell, hogy 2010 előtt egyik kormánynak sem volt bátorsága és ereje ahhoz, hogy belekezdjen az egészségügyi rendszer megújításába. Az Orbán-kormány az első, amelyik érezte magában az erőt, a lendületet ahhoz, hogy pénzt és energiát fektessen ebbe a szektorba. 2010-hez viszonyítva 2020-ban 770 milliárd forinttal többet költ a kormány egészségügyre. Országszerte zajlanak a kórház- és rendelőfejlesztések. Negyven év lemaradását kell behozni, ami nem kis feladat. Koncentrálni kell az erőforrásokat ahhoz, hogy valódi megújulás kezdődjék. A hazai és az uniós forrásokból 500 milliárd forintot költöttünk a vidéki beruházásokra. Az uniós előírások szerint ugyanis az EU-ból származó pályázati pénzeket nem lehetett a központi régió vagy Budapest ellátórendszerének korszerűsítésére fordítani. Éppen ezért a kormány úgy döntött, hogy a 2026-ig tartó időszakban főként hazai forrásból 700 milliárd forintot szán a budapesti és a központi régió ellátórendszerének fejlesztésére, ezzel a fővárosi és a Budapest környéki lakosok egészségügyi ellátása jelentősen javul.

–  Eddig a legtöbbet a dél-budai centrumkórházról lehetett hallani. A tárca képviselői egyfajta egészségplázáról beszéltek, ahol egyágyas szobák várják a gyógyulni vágyókat, és sokféle szolgáltatás áll a rendelkezésünkre. Hol tart ennek a tervezése?

–  A felfokozott érdeklődést magyarázza, hogy 1979 óta zöldmezős beruházásként nem épült kórház a fővárosban, a dél-budai centrum lesz az első ilyen intézmény, több mint 600 ágy várja majd a betegeket. A beruházás hamarosan a tervezési fázisba lép, az építészek várakozásaink szerint úgy öntik formába az eddigi elképzeléseket az orvosszakmai igények alapján, hogy az észszerűség talaján állva olyan intézmény jöhessen létre, amely megfelel a XXI. század kívánalmainak; ahol a betegek nyugat-európai színvonalon gyógyulhatnak. Ezt a célt szolgálják az eszközbeszerzéseink is, a legmodernebb diagnosztikai és terápiás készülékekkel szereljük fel az új kórházat.

–  Sok vita kísérte a Szent János Kórház jövőbeli szerepét, a megújulását szolgáló elképzeléseket. Milyen döntések születtek az intézmény jövőjéről?

–  A kormány tavaly decemberi döntése szerint létrehozzuk az új Szent János Kórház és Rendelőintézetet. Nem lesz egyszerű a feladat, mert a kórház több épülete műemléki védettséget élvez, vagyis felújításukkor meg kell felelnünk a műemlékvédelmi követelményeknek is. Legalább 500, legfeljebb 600 ágyas korszerű intézményt kell létrehoznunk, amely súlyponti szerepet tölt majd be Észak-közép-budai Centrumkórház néven. A tervek szerint átvesszük a Semmelweis Egyetemtől és megújítjuk a Kútvölgyi-tömböt, amely szakrendelőként működik majd a kórház mellett, és felgyorsítjuk a hegyvidéki szakrendelő fejlesztését, amelynek lépéseit már érzékelhetik is a betegek.

–  Sok még a kérdés az észak-pestieket is kiszolgáló Honvédkórház fejlesztésével kapcsolatban is. Azt tudni, hogy új szárny épül, és több osztály ideköltözik a volt MÁV-kórház Dózsa György úti épületéből. Mi lesz az ottani épülettel?

–  Az az épület a Honvédség tulajdona, ők döntenek a további sorsáról. A mi feladatunk az, hogy a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ korszerűsítése révén létrehozzuk az észak-pesti centrumot, amely alkalmas lesz a védelem-egészségügyi feladatok ellátása mellett a térség sürgősségi betegellátására is. Ehhez új tömb épül, és megújul az intézmény műszerparkja. Úgy kell megszervezni az építkezést és a felújítást, hogy közben zavartalan legyen a betegellátás.

–  Mindezekhez képest nem is tűnik olyan nagy feladatnak, hogy Dél-Pesten létrejöjjön a kórházösszevonások révén az ottani centrumkórház.

–  A Dél-pesti Centrumkórházban évszázados orvosszakmai kultúrák kapcsolódnak össze a Szent István, a Szent László és a Merényi Gusztáv Kórház egyesülésével. A Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI), az Országos Traumatológiai Intézet (Otri), valamint az Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet (OHII) országos intézeti feladatai mellett a régió sürgősségi ellátásában is részt vesz. Az a dolgunk, hogy a meglévő stabil és magas színvonalú szakmai alapokhoz biztosítsuk a magas színvonalú infrastruktúrát. A centrumkórházak fejlesztésével azonban nem ér véget a munkánk. 11 országos intézetet, 13 társkórházat és 32 szakrendelőt korszerűsítünk. Tehát több ezer ágy, több tízezer négyzetméternyi terület és a gyógyításhoz nélkülözhetetlen műszer- és eszközpark megújítása a feladat. Óriási léptékű fejlesztésekről beszélünk.

–  A hírek szerint szintet lép a gyerekek egészségügyi ellátása is. Ez miként történik majd?

–  A tizenegy országos intézet egyike a Heim Pál Gyermekkórház. Ott már megkezdődtek a kiemelt fejlesztések.

–  A hírek szerint a tárca a jelenleginél több szerepet szán a háziorvosi hálózatnak és a szakrendelőknek a népegészségügyi program megvalósításában. Alkalmas a meglévő hálózat e feladatok ellátására?

–  Mint említettem, az Egészséges Budapest programnak része a szakrendelők korszerűsítése is. Nemcsak az épületek felújítása szükséges az új feladatok ellátásához, hanem úgy kell felszerelni a szakrendelőket, hogy kisebb beavatkozásokat is el lehessen ott végezni. Hiszen a háziorvosok és a szakrendelőkben dolgozó szakorvosok jelentős mértékben tehermentesíthetik a kórházakat, amennyiben rendelkezésükre áll az a műszer- és eszközpark, amely lehetővé teszi a legmagasabb szintű ellátást. Így nem kell továbbküldeni, akit helyben is el lehet látni. Ezáltal is csökkenthető a várakozási idő a sürgősségi osztályokon. A hatékony gyógyítást, az adminisztrációs terhek csökkentését szolgálja az informatikai eszközpark lecserélése és közös hálózatba kapcsolása. Ez lerövidíti az adminisztrációval töltött időt a szakszemélyzet számára, és lehetőséget ad arra is, hogy a betegeknek ne kelljen újra és újra végigmenni ugyanazokon a vizsgálatokon. Mindez ráadásul a gyógyítási költségeket is jelentősen csökkenti.

–  A tervezett 700 milliárd forintból mire mennyi pénz jut a program 2026-os befejezéséig?

–  A kilenc évig tartó korszerűsítési programra a kormány 2017-ben 40 milliárd forintot különített el: 21,7 milliárd forintból orvostechnológiai eszközöket szereztünk be, 18,3 milliárd forintból pedig megkezdődött az építészeti tervezés. A 2018. évi költségvetésben további 30 milliárd, az ideiben pedig 41,9 milliárd forint jut az Egészséges Budapest programra. Eddig összesen 205 milliárd forint hazai és uniós forintról született döntés. A Kásler Miklós miniszter úr által meghirdetett új egészségkultúra-programot szolgálja az a 19 nagydiagnosztikai és terápiás berendezés is, amelyek az év elején kerültek a kórházakba, közöttük a legmodernebb MR-, CT-, DSA-készülékek és röntgenrendszerek. A beszerzések folytatódnak, a közeljövőben minden kórház kap új eszközöket. Folytatjuk az informatikai eszközpark tavaly megkezdődött lecserélését, idén 6500 asztali számítógép és monitor, 1500 nyomtató, 21 nagy szerver és képi informatikai eszköz kerül a kórházakba, hogy csak néhányat említsek a várható beszerzésekből. A szakrendelők felújítására közel 60 milliárdot költünk. A többi pénz a további fejlesztéseket szolgálja.

–  Van rá esély, hogy magyar vállalkozások is bekapcsolódjanak a beruházásokba, a kórházak felszerelésébe, modernizációjába?

–  Az Egészséges Budapest program komoly piaci lehetőséget jelent a magyar beszállítóknak. Csak biztatni tudom a cégeket, hogy kísérjék figyelemmel a pályázatainkat, és kapcsolódjanak be a munkába.