Ha béke van, erősödünk!

– Nemrég a legfőbb ügyészhez fordult Karácsony Gergely mikroadományos félmilliárdja kapcsán. Mit vár egy esetleges vizsgálattól?

– A kormánypártok részéről annyi bizonyos, hogy akár a vizsgálat következményeként is, de meg fogjuk változtatni az idevonatkozó jogszabályokat. Mégiscsak felháborító, hogy négymilliárd forint gurult be dollár formájában a balliberális ellenzékhez, Karácsony Gergelyhez pedig 500 millió forint érkezett, teljesen ellenőrizhetetlen és igazolhatatlan módon. Csupán gyermekmese az, amit erről a főpolgármester terjeszt. Azért fordultam a legfőbb ügyészhez, illetve a Pénzügyminisztériumhoz írásbeli kérdéssel, mert Karácsony Gergely esetében felmerül a pénzmosás gyanúja is.

– Mindez korrupcióként is értelmezhető? Hiszen idegen politikai és gazdasági érdekek kijárására kapott pénzt a balliberális ellenzék.

– A politikában az a lehető legnagyobb bűn, ha valaki külföldi pénzjuttatást fogad el. A rendszerváltás után a pártok megegyeztek abban, hogy legális magyar politikai erő semmilyen körülmények között sem kaphat külföldi támogatást. Mert az megkérdőjelezné az ország szuverenitását.

– Teljes volt a konszenzus?

– Abszolút. Ezt a több mint harminc­éves megegyezést rúgta most fel a balliberális oldal azzal, hogy több milliárd forintot fogadott el idegen forrásokból, és ezzel eladta magát.

– Azt mondják e tábor prominensei, hogy azt a bizonyos négymilliárdot nem a választási kampányukra, hanem kultúraváltásra kapták. Vagyis azért, hogy megváltoztassák a magyarság gondolkodásmódját, identitását, hagyományrendszerét. Ez nem súlyosabb, mint egy kormányváltás?

– Tényleg súlyosabb, végzetesebb elképzelés. Tudjuk, hogy a rendszerváltás után nem történt meg a konzervatív, nemzeti oldal természetes kultúraváltása, a baloldali elit egészen 2010-ig uralta a kultúra bástyáit. Az alkotóhelyek, a kultúrateremtő műhelyek döntő többségét ők irányították, meghatározva a hazai kánont. Most az fáj a baloldalnak, hogy nem tudja visszaszerezni ezt a hegemón helyzetét. Mindezzel együtt viszont úgy gondolom, hogy a kultúraváltás szlo­gen­je csupán elterelő művelet. Szómágia, amellyel azt próbálja bizonygatni a balliberális oldal, hogy nem a választási kampányukra kapták és költötték a beérkező milliárdokat. Csakhogy ez hazugság! A logók a plakátjaikon is leleplezték őket. Kampányra költöttek mindent.

– Ha már kampány, tud mondani valamilyen néven nevezhető ellenzéki programpontot a melegházasságon és az LMBTQ-érzékenyítésen kívül?

– Sajnos tudok. Ha elfogadjuk, hogy valóban ügynökök, akkor jól végzik a munkájukat, azt teszik, amivel megbízták őket. Itt a háború kérdése. Hosszan sorolhatjuk azokat a balliberális politikusokat, akik folyamatosan arról beszélnek, hogy hazánknak nemcsak fegyvert, de adott esetben katonákat is kellene küldeniük az ukrán frontra. Volt, aki már a konfliktus elején azt követelte, hogy zárjuk el az orosz gázcsapot. Ez Soros György és a háborún nyerészkedő pénzemberek érdeke lett volna elsősorban. Megdolgoznak az ágensek a pénzükért. Ezzel szemben Magyarország arra törekszik, hogy minél inkább beépüljön a világgazdaság rendszerébe, szövetébe. Mert látjuk, hogy a miénkhez hasonló nagyságú országok, például egy Svájc, egy Ausztria annak köszönhették a sikerüket, hogy a világgazdaság szerves részévé váltak nyitott gazdaságuknak köszönhetően. Ezt a modellt követjük. Gazdasági kapcsolatokat szeretnénk kiépíteni a Nyugattal és a Kelettel egyaránt, kihasználva hazánk földrajzi elhelyezkedését. Nem ideológiai kérdésekről beszélünk, hanem kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésről. Azt szeretnénk, hogy aki igyekszik együttműködni hazánkkal, az egyben Magyarország sikerességében is érdekelt legyen. Látjuk hogy a háború és az arra adott elhibázott nyugati reakciók konkrét gazdasági károkat okoznak. Európának, Magyarországnak. Azt ígérte Brüsszel, hogy ezek majd térdre kényszerítik Moszkvát. Ezzel szemben az orosz gazdaság az egyik legjobb évét zárta 2022 végén. Csak akkor folytatódhat Magyarország erősödése, ha béke van.

– A közvélemény józan többsége a törvényhozókat szólítja, mondván, alaposan megszigorított jogszabályokra lenne szükség a párttámogatások terén. Milyen javaslatai vannak e téren a Fidesz–KDNP-frakciónak?

– Az egyik az, hogy nem az eddigi, párt kontra civil mozgalom felosztásban kell gondolkodni, hanem abban, hogy senki sem fogadhat el külföldi támogatást, aki indul a választásokon. A másik pedig, hogy aki ezt megszegi, büntetőjogilag is felelősségre vonható legyen. Ezek a javaslataink a nyár után kerülnek az asztalra.

– Az EU háborúpárti tábora ostoba figurákból vagy korrupt politikusokból áll? Hiszen Soros Györgynek jóval több mint kétszáz fizetett bizalmasa van az Európai Parlamentben…

– Európa elvesztette azt a képességét, hogy meghatározza magát a világban, kinyilvánítsa az érdekeit, megfelelő stratégiát dolgozzon ki ezek megvalósításához, és legyen politikai ereje e stratégia alkalmazásához. A jelenlegi brüsszeli vezetés eleve képtelen olyan döntéseket hozni, amelyek e stratégia megtervezéséhez, végrehajtásához szükségesek lennének.

– De ahhoz van ereje például, hogy a magyar rezsitámogatás megszüntetését követelje. Kinek az érdeke ez?

– Gyurcsány Ferenc már 2012-ben azzal támadta a kabinetet, hogy a rezsitámogatás ostobaság, és el kell törölni. Csakhogy az elmúlt tíz év épp az intézkedés hatékonyságát, hasznosságát bizonyította be. Ezért meg is védjük. Eddig csak a magyar baloldaltól kellett megóvni, de most már Brüsszeltől is.

– Nem lehet ebből újabb pénzvisszatartás?

– A rezsicsökkentés ügye nem tartozik Brüsszel hatáskörébe, tehát ebbe az uniónak semmiféle beleszólása sincsen.

– Nehéz kérdés az élelmiszeráraké. Az ellenzék abban reménykedik, hogy a drágaság miatt sok kormánypárti szavazó elfordul a Fidesztől és persze a KDNP-től is. Van ennek esélye?

– Nehéz, de ezt a harcot meg kell vívni. Az a célunk, hogy az év végére egy számjegyű legyen az infláció. Az árcsökkentések megtették a hatásukat, most, augusztus 1-től a kötelező akciók veszik át a feladatukat, ráadásul ezek már nem tíz, hanem tizenöt százalékosak lesznek. Úgy gondoljuk, hogy ezzel már ebben az évben tíz százalék alá tudjuk gyömöszölni az inflációt, jövőre pedig eleve csak hatszázalékossal számol a költségvetés. A jegybank optimistább, ott már csak négy százalékról beszélnek. A baloldali politika sohasem a társadalom, a nemzet érdekeit tartja szem előtt, csupán a hatalom érdekli. Úgy látják, hogy először is le kell rombolni a kormánypártok hitelét, tekintélyét, ehhez pedig mindent felhasználnak. Ha kell, külföldi forrásokért kiárusítják nemzeti érdekeinket, ha kell, Brüsszelbe szaladnak, ha kell, felhasználják a pedagógusokat, az egészségügyi dolgozókat. Sőt, a világgazdaság folyamatait is meglovagolják, és a magyar stabilitás ellen szurkolnak. Állítják például, hogy csak Magyarország szenved a magas szintű inflációtól. Ezzel szemben minden országot gyötör a pénzromlás, Amerikától kezdve Franciaországon át Lettországig. Az unió átlagos inflációja is megháromszorozódott a teljesen elhibázott szankciós politikájának köszönhetően. Erről hallgatnak.

– Mennyire gyengíti az ellenzék dollárbotránya pártjaik, mozgalmaik pozícióját? A DK támogatottsága például nagyjából változatlan.

– Luxus volna, sőt, hiba, ha most azzal foglalkoznánk, hogy miként áll politikai ellenfeleink támogatottsága. Mégiscsak háború dúl keleti szomszédságunkban, Franciaország lángokban, és ott polgárháború is fenyeget, Brüsszel költségvetési válságba került, újabb befizetéseket követel a tagországoktól, miközben kötelezővé akarja tenni a migránsok elosztását, és látjuk, hogy milyen rendszerszintű korrupció szövi át az unió működését. Óriási a baj Nyugaton, és óriási a baj Keleten. A mi stratégiai előnyünk most éppen kicsiségünkben rejlik. Nem nagy csatahajóhoz, hanem egy fürge cirkálóhoz hasonlítanám az országot. Amely a körülményekhez gyorsan alkalmazkodva szeli a vizet. Ha ehhez aranyat érő politikai stabilitás párosul, akkor megtaláljuk a bajokból kivezető utat. Ez hozott eredményt a 2010 utáni romeltakarításban, a migránsválságban, a Covid-járvány idején, illetve most, a háború okozta krízisben is. Magyarországnak erre kell figyelnie.

– Káosszal fenyeget az uniós migránspolitika. Miként lehetne rendet tenni ebben a kérdésben?

– Nagyon egyszerűen. Mindenkinek el kellene fogadnia a magyar álláspontot, amely szerint a migránsok menekültkérelmeit Európa határain kívül kell elbírálni. Ha képes lenne az unió elfogadni ezt a főszabályt, nem lennének abban a helyzetben az európai polgárok, amiben mára találták magukat.

– Ki a legelutasítóbb a magyar javaslattal szemben?

– Sajnos azt látjuk, hogy az unióban még többségben vannak azok, akik a bevándorlásra szükséges és jó folyamatként tekintenek. Ők a társadalmi feszültségek előtt becsukják a szemüket. A nyugati baloldali és liberális pártok potenciális szavazókat látnak azokban a migránstömegekben, amelyek előtt ők engedték fel a sorompót. Ezt a közvetlen politikai érdeket persze nem lehet ahhoz mérni, hogy az illegális migráció következtében veszélybe kerül Európa jövője.

– Igencsak foglalkoztatja a közvéleményt és a pedagógustársadalmat a minap megszületett pedagóguséletpálya-törvény. Számítanak újabb ellenzéki támadásokra?

– Törvénybe foglaltuk, hogy a pedagógusok stabil életpályára számíthatnak. Mit ajánl ez az életpálya? Évi ötven nap garantált szabadságot, heti huszonnégy kötelező tanórát és a diplomásátlagbér nyolcvan százalékát. Ez most azt jelentené, hogy 2025-ben már 800 ezer forintos fizetést kapnának a pedagógusok. Ráadásul a bérezés teljesítményalapúvá válna, és az iskolaigazgató döntene a fizetések növeléséről, illetve csökkentéséről az adott tanár teljesítményének függvényében. Ezt a lehetőséget maguk a pedagógusok kérték a nekik kiküldött kérdőíveken. Kár, hogy az ellenzék épp ezt a szférát használja fel most a kormány elleni támadásaihoz. Mi arra kérjük az ellenzéket és főként az unióban ténykedő és havonta hatmilliót kereső tagjait, hogy inkább segítsenek végre hazajuttatni a Magyarországnak jogosan járó uniós forrásokat, mert ez fedezné a pedagógus-béremelést is.

– Nem tudja ezt önmaga kitermelni az ország? Novák Katalin államfő is azt kérte, kerítse elő akárhonnan is ezt a pénzt a kormány.

– Hosszú évtizedek óta nem fordult elő, hogy a német gazdaság recesszióba kerüljön. Most abban van, és Magyarország helyzete sem könnyű. Amíg dúl a háború, addig csak védekezni tudunk. Most erre vagyunk képesek. Ezért fogadtuk el az ország védelmi költségvetését is a parlamentben. A családok, a gazdaság, nemzeti szuverenitásunk és a nyugdíjasok védelméről beszélek. A pedagógusok bérét lényegesen meg kell emelni, ebben nincs vita. Amúgy viszont ezt, hogy a béremelést uniós forrásokból fedezzük, Brüsszel javasolta. Mi pedig azt mondtuk mit sem sejtve, hogy rendben. Így legalább gyorsabban végig tudjuk pörgetni a béremelési folyamatot. Erre most packáznak velünk.

– Nyilván nagy, akár kormánybuktató lehetőségét is lát a pedagógus-béremelés visszatartásában Brüsszel. Mire utal ez a feszültséget fenntartó uniós stratégia?

– Amennyiben a nekünk járó pénzeket politikai zsarolásra használja fel Brüsszel, akkor szétveri az európai együttműködést. Mert ha ezt meg lehet tenni egy tagországgal, akkor fel lehet rúgni az összes szabályt és megállapodást másokkal szemben is. Errefelé vette az irányt az unió.