Ha jön a csőd

Tarlós István szerint nehéz lesz azt mondani, hogy a városvezetésnek ne volna köze a helyzethez, bár nyilvánvaló, hogy ezt a fajta magyarázkodást meg fogják kísérelni.

– Ha emlékeznek rá, 2019 novemberében megmondtam, hogy ha nem fog történni semmi ebben a ciklusban, annak két oka lesz a jelenlegi városvezetés szerint: vagy az, hogy Tarlós nem csinálta meg, vagy az, hogy a kormány nem adott rá pénzt – mondta a Demokratának a korábbi főpolgármester.

Arról viszont még a legpesszimistább forgatókönyv sem szólt, hogy négy év alatt kiürül a kassza.

– Két dolog vitathatatlan: mi a kormánnyal ledolgoztunk a város és a BKV több mint 200 milliárd forintos adósságát, felsorolni is nehéz lenne a megvalósult fejlesztéseket, emellett otthagytunk több mint 200 milliárd forint tartalékot. Időközben jelentősen megemelkedett az iparűzésiadó-bevétel is. Hogy ezekből a számokból miként lehet kihozni a városkassza kiüresítését, amiért ráadásul egyfolytában a kormányt okolják? Teljes képtelenség, de ezzel mossák az emberek agyát nap mint nap.

Tarlós István nem állítja, hogy a főváros gazdálkodás szempontjából nagyon kényelmes helyzetben volna.

– Harminchárom éve vita folyik arról, hogy amennyit Budapest kap az állami költségvetésből, az sok-e, elég, vagy kevés, de ha a számokat megnézzük, akkor művészet volt a források és a kiadások arányában létrehozni ezt a csődközeli helyzetet. Különösen úgy, hogy új beruházása a fővárosnak gyakorlatilag nincs. Azt fejezték csak be, amit mi elkezdtünk: a hármas metró infrastruktúra-fejlesztését. A Lánchíd felújítása csökkentett műszaki tartalommal valósul meg, éppúgy, mint a Blaha Lujza téré, ami ugyancsak jelentősen csökkentett műszaki tartalommal készült el. Elmaradtak a beígért energetikai, fűtés- és szigetelés-korszerűsítések, volt szó egységes parkolási rendszerről, fűtési támogatásról, panelprogramról, a közlekedésbiztonság fejlesztéséről. Az utóbbi terén annyi történt, hogy beengedték például a Nagykörúton a kerékpárosokat az autók közé. Egyszer érdemes lenne megnézni, hogy a jelenlegi városvezetés időszakában hány kerékpáros-baleset történt, és összehasonlítani a korábbi adatokkal, mert ezt még senki nem nézte meg. Mi valósult meg tehát? Tudjuk a választ: a fentiekből semmi. Később ki fog derülni, hogy mennyi önként vállalt feladatot finanszírozott esetleg a városvezetés olyan körülmények között, hogy a kötelező feladatellátás fedezete nem volt biztosítva. Ez viszont már súlyos törvénysértés lenne.

De vajon mi történik akkor, ha bekövetkezik a fizetésképtelenség? Tarlós István ezt nem kívánja sem Karácsony Gergelynek, sem a főváros lakóinak.

– Csőd esetén kirendelik a csődbiztost, akinek az engedélye nélkül a főpolgármester még egy rajzszöget sem vehet. A csőd az ellenzék és az ellenzéki média minden igyekezete ellenére a főpolgármester és a városvezetés egyértelmű bukását jelenti. Minden ellenzéki a kormányra fog mutogatni, de egyszer elmúlik az eufória és a már-már gyűlölködő túlzások tömegét felsorakoztató kormányra mutogatás. Maradnak a puszta tények: az annalesekbe csak az fog bekerülni, hogy Karácsony Gergely főpolgármestersége idején Budapest csődbe ment.

Ha kirendelik a csődbiztost, a kormány észszerűségi alapon beavatkozhat, de mivel erre még nem volt példa, nem lehet előre látni a konkrét eseményeket. Az ellenzék minden erejével a kormányra mutogat majd, de akkor már nem a politikai szólamok, hanem a puszta számok döntenek. Ezekről Bagdy Gábor korábbi pénzügyi főpolgármester-helyettest kérdeztük.

Bagdy Gábor szerint már a legtöbb ember, aki foglalkozik ezzel a témával, és megismerhette a számokat, az tudja, hogy a Tarlós-féle városvezetés több mint 200 milliárdot hagyott a főváros kasszájában. Azt is pontosan tudja mindenki, hogy a főváros el van adósodva, és súlyos helyzetbe jutott.

– Nyilvánvalóan lehet hivatkozni Covidra, ukrajnai háborúra, de a legfontosabb oka a budapesti pénzügyi helyzet drámai romlásának a főváros gazdálkodásában rejlik. Az átgondolatlan, stratégia nélküli, ilyen értelemben felelőtlen gazdálkodásban. Amikor arról beszél Karácsony Gergely, hogy mennyivel több kiadása van a fővárosnak, azt nem szokta megemlíteni, hogy egyik évről a másikra több mint százmilliárd forinttal megnőtt az iparűzésiadó-bevétel, amivel lehetett volna, illetve lehetne gazdálkodni. Nekem az a meglátásom, hogy a főváros ha nem is jogi, de gazdálkodási értelemben már most is lehetetlen pénzügyi helyzetben van. Ha nem volna a csőd pontos kritériumokkal ellátott terminológia, azt mondanám, hogy Budapest már most is csődben van.

Bagdy Gábornak erről az egyik kedvenc Mikszáth-regény jut az eszébe, ami a dzsentritársadalom végóráiról szól: A Noszty fiú esete Tóth Marival.

– A főváros a fizetési kötelezettségeinek már nem tud eleget tenni, ezért úgy csinál, ahogy akkoriban a dzsentrifiúk, akik mindig egy újabb kölcsönből fedezték a kiadásaikat, amit azután újra elvertek. Addig, amíg végül már nem kaptak hitelt, és odaveszett a családi vagyon. Végül már csak egy cserépre való föld maradt az ősi birtokból, amit azután az unoka véletlenül lelökött a párkányról.

Itt tart ma a főváros. Kénytelen a folyószámla-hitelkeretét megemelni. A legutóbbi közgyűlés úgy döntött, hogy 25-ről 40 milliárdra kell megemelni a folyószámlahitel-keretet. A főváros emellett a cégeivel, a BKV-val is megemelteti ezt a keretet. Másfajta hitelt ugyanis már nem kap, mert előre látható módon év végére már működési hiánya lesz. Egy felelősségteljes bank már nem finanszírozza ezt a veszteséges működést, vázolja fel Bagdy Gábor a jelenlegi helyzetet. De meddig tarthat ez a bizonytalan helyzet? Már hónapok óta csődről beszélnek a Városházán.

– Utoljára még ez év őszén, szeptemberben az iparűzésiadó-bevételek beérkezésekor a főváros képes lesz többé-kevésbé törleszteni az adósságait, egész pontosan a folyószámla-hitelét, utána viszont már semmi más nem marad, jönnek a kiadások és nem jönnek a bevételek. Különböző technikákkal lehet ezt ideig-óráig húzni. Lehet nem fizetni a szállítóknak, lehet megtagadni a szolidaritási adó befizetését, de ezek már a végóra kezdetei. Hogy ez pontosan mikor következik be, az már csak pénzügyi technikákon múlik – foglalta össze a főváros pénzügyi helyzetét a korábbi főpolgármester-helyettes.

Ha ez bekövetkezik, csődgondnokot kell kinevezni, és onnantól kezdve a városvezetés elveszíti a befolyását Budapest pénzügyeinek menedzselésére. És ezzel elveszíti az önállóságát is.