Hamis jegyzőkönyvek, házkutatás, félmilliárdos „mikroadományok”
Hatalmas fordulatot vett a napokban a Karácsony Gergely által alapított 99 Mozgalom gyanús pénzügyei miatt több száz milliós költségvetési csalás, pénzmosás és hamis magánokirat felhasználása miatt folyó nyomozás – olvasható a Magyar Nemzet cikkében. Emlékeztetnek: az adóhatóság kiszállt a főpolgármester jogi főtanácsadójának ügyvédi irodájához, ahol fontos bizonyítékokat foglaltak le. Az írásban összefoglalják, mi vezetett idáig és mit tudhatunk Karácsonyék szövevényes botrányáról.
Kifejtik: a hatósági intézkedés azzal a 99 Mozgalommal összefüggésben történt, amit Karácsonyék a miniszterelnök-jelölti kampányára hoztak létre a 2021-es előválasztás előtt. A mozgalom alapítói között a főpolgármester mellett megtalálhatók országos és helyi politikusok, de ismert közéleti szereplők is. Az egyesület hivatalos képviselője Perjés Gábor, a Párbeszéd politikusa lett.
A megalakulást azzal magyarázták, hogy Karácsony előválasztási győzelme után legyen egy olyan pártokon átívelő, „független” országos szervezet, amelyhez bárki csatlakozhat. Csakhogy a főpolgármester visszalépett Márki-Zay Péter javára, és a 99 Mozgalom ezek után gyorsan eltűnt a színről.
Júniusban aztán kirobbant a botrány:
a Nemzeti Információs Központ (NIK) júniusban hozta nyilvánosságra a baloldal külföldi kampányfinanszírozásának vizsgálatáról szóló összefoglaló jelentését, amelyben az is szerepelt, hogy több, mint 506 millió forint érkezett a Karácsony Gergely által alapított 99 Mozgalom Egyesület számlájára, döntően euróban és angol fontban.
A jelentés szerint „összesen 917 695 euró és 3900 angol font készpénzbefizetés valósult meg a számlán a vizsgált időszakban”.
Emlékeztetnek: a félmilliárd forintot Perjés készpénzben fizette be 2021 augusztusa és 2022 szeptembere között a mozgalom számlájára, több részletben, összesen tizenkilenc alkalommal. Öt tranzakció ráadásul az ötvenmillió forintot is meghaladta.
Ami szintén nagyon fontos, hogy dátumból az is kiderül, hogy a befizetések bőven az előválasztási és az országgyűlési kampány után is folytatódtak, így kérdés, hogy valójában kiktől érkeztek és kikhez kerültek a beérkezett százmilliók.
Az „adakozók” kilétét egyelőre homály fedi. A botrány kirobbanását követően mindenki tagadott és noha sokszor önmaguknak is ellentmondó nyilatkozatokat is tettek, kitartottak a „mikroadományok” gyűjtése mellett. Perjés, Karácsony pénzhordó embere a nekiszegezett kérdésre adott választ például annyival intézte el, hogy „idővel minden kiderül majd”.
A főpolgármester pedig azzal érvelt, hogy mikroadományokból jött össze a rendkívüli bevétel, amit „kis ládikákban” gyűjtöttek. Karácsony később már „nagy ládikákról” beszélt.
Ezt a magyarázkodást azonban még az ellenzéki pártok sem tartották túlságosan hihetőnek. Már csak azért sem, mert a mikroadományokat aztán saját maga cáfolta azzal, hogy egy riporteri felvetésre gazdag emberekről beszélt az adományok kapcsán:
„Nyilván vannak gazdag emberek, akik euróban tartják a pénzüket, vagy egyébként magyar állampolgárok, vagy nem magyarok, nem tudom…”
Mindezek mellett – emlékeztet a Magyar Nemzet cikke – Karácsony el is szólta magát, hiszen azt is felvetette, hogy lehettek külföldi állampolgárok a rejtélyes adományozók között. Ehhez jött hozzá még Pusztai Erzsébet nyilatkozata, aki a 99 mozgalombeli tagsága előtt az MDF-ből kivált egyik formáció, az MDNP elnöke volt. Pusztai kikotyogta:
külföldről jött a 99 Mozgalom ötszázmilliós támogatása.
Az ügyben egy hónappal a titkosszolgálati jelentés nyilvánosságra kerülése után, Tényi István feljelentése alapján, júliusban költségvetési csalás gyanújával rendelt el büntetőeljárást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Később az adóhatóság pénzmosás miatt is vizsgálódni kezdett.
A pontot az i-re a mozgalom számlavezető bankja tette fel azzal, hogy hamis magánokriat felhasználása gyanújával az OTP is feljelentést tett. Karácsony pénzügyeket intéző embere, Perjés Gábor ugyanis többször is olyan jegyzőkönyveket adott át az OTP-nek, amelyek adománygyűjtő ládák felnyitásáról szóltak.
A hitelintézet a sajtóban megjelent hírek után belső ellenőrzési vizsgálatot rendelt el, majd ennek végén súlyos megállapításokat tett.
Ennek lényege szerint a banknak benyújtott jegyzőkönyvek hamisak, az adománygyűjtő ládák története pedig hazugság, ugyanis a – döntő többségükben 50 és 100 eurós címletű – bankjegyek valójában inkább csomagokban érkezhettek. A hatóság a feljelentés tartalmát a már megindult eljárásban vizsgálja.
A további részletekről IDE KATTINTVA a Magyar Nemzet honlapján olvashatnak.