Különös csata a környezetvédelemért Csömörön

Jóformán nincs már olyan utcája a fővárosnak, ahol az ember ne botlana valamilyen óriási épület, gyár, üzem bontásába. Az új építkezések befejeztével, a szalagok átvágásánál azonban kevesen gondolnak arra, hogy hová is került a rengeteg építési hulladék. Csömör határában bukkantak egy ilyen helyszínre.

2007. április 5. A mezőőrök jelentették a polgármesteri hivatal műszaki osztálya vezetőjének, hogy engedély nélküli sittlerakás történik billenőraklapos gépkocsikról Csömör külterületén. A helyszínre siető hivatalnokok a megdöbbenéstől szólni is alig tudtak, hiszen a területet nem egy-két kocsirakománnyal, hanem 40-szer 30 méteren hat méter magasan töltötték fel mintegy 60-80 ezer tonna építési törmelékkel és bontási hulladékkal. A látottakról fényképeket készítettek, jegyzőkönyvet vettek fel, amit az ott talált dolgozók hívására a terület tulajdonosának és a feltöltést végző cégnek helyszínre érkezett jogi képviselője is aláírt. A hivatal a további munkavégzést leállította, egyben intézkedésre kérte fel a Közép-Duna-Völgyi (KDV) Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget.

A jogkövető, törvénytisztelő ember úgy gondolná, hogy a tetten ért, engedély nélküli feltöltést követően záros határidőn belül a hatóság büntetés kiszabása mellett elrendeli az eredeti állapot visszaállítását. Ez azonban csak elméletben lehetséges. A KDV illetékese majd három hét múlva látogatott a helyszínre, amikorra a már földdel takart területen csupán néhány kiálló tégla- és betondarabot talált. „A feltöltés további anyaga nem volt megállapítható” – írta hivatalos feljegyzésében. Ha egy kicsit is megkaparta volna felszínt, minden bizonnyal rábukkan azokra a törmelékekre, amelyet a polgármesteri hivatal munkatársa korábban jegyzőkönyvezett.

A legfurcsább azonban csak ezután következett. A felügyelőség az eredeti állapot visszaállíttatása helyett – igaz, kikötésekkel – hozzájárult a terület további feltöltéséhez. Ennek legfontosabb feltétele, hogy ahhoz csak inert anyag, azaz talaj, kavics, agyag, kő, bányászati tevékenységből eredő meddő használható fel. Ez a jövőre vonatkozó feltétel sajátos módon tudomást sem vesz az addig odahordott, a kikötéssel köszönő viszonyban nem lévő anyagokról, bontási törmelékről. Ugyancsak nem vizsgálta a már odahordott anyagok összetételét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat gödöllői, aszódi, veresegyházi Kistérségi Intézete sem, amely júniusban hozzájárult az egykori homokbányagödör „inert hulladékkal” történ? – talán tévedésből írtak hulladékot anyag helyett – feltöltéséhez, míg a Budapesti Bányakapitányság hozzájárulásában szintén feltételként szabta, hogy „A feltöltés anyaga valóban a dokumentációban említett, laboratóriumban megvizsgált anyag legyen…”

Mivel az egykori bányagödör tulajdonosa a csömöri polgármesteri hivataltól kérelmezte annak újrahasznosítását, onnan kérését hatáskör hiánya miatt a Gödöllői Városi Földhivatalhoz továbbították, ahol azt a fenti intézmények által szabott feltételek megléte mellett június 21-i keltezéssel szintén jóváhagyták. Ekkor úgy tűnt, hogy a törvényesség diadalmaskodott és mindenki elfogadta a játékszabályokat.

Ehhez képest mint derült égből a villámcsapás, úgy érte a polgármesteri hivatalt a csömöri mezőőrök július 27-i bejelentése, amely szerint a KRES BAU Kft. teherjárművei a feltételektől eltérően ismét folyamatosan hordják az építési törmeléket a területre. Bátovszki György, Csömör polgármestere ezt követően újból jelezte a felügyelőségnek, hogy a beszállítást továbbra sem állították le. Erről magunk is meg akartunk győződni, ezért a polgármester úrral és a mezőőrrel felkerestük a helyszínt.

– Mindenekelőtt tisztázni kéne a feltöltéshez kizárólag engedélyezett inert anyag és az inert hulladék közötti különbséget. A vak is láthatja, hogy itt mindenütt inert, azaz bontási törmelék borítja a környéket, már-már a közvetlenül mellette folyó patakocska forrását is fenyegeti, arról nem is beszélve, hogy a teherjárművek súlyosan megrongálták a szomszédos szántóföldeken átvezető földutakat. Állítólag megegyeztek a birtokosokkal, csakhogy ebben az esetben ők is részeseivé váltak a törvényszegésnek. És mindez azért lehetséges, mert a jelenlegi környezetvédelmi bírságoknak nincs visszatartó ereje – magyarázza a kialakult helyzetet Bátovszki György, aki azt is elmondta, a lefülelt törmelékszállítók rendkívül zokon vették, hogy először áprilisban, majd júliusban felhívták a hatóságok, majd a tömegtájékoztatás figyelmét a Csömör határában történtekre.

A polgármester megdöbbentőnek tartja, hogy éppen azoknak áll feljebb, akik nem tartották be a hivatalos utat. Ha ugyanis valakinek a tulajdonába kerül egy bányagödör, azzal újrahasznosítási kötelezettség jár, amelynek során el kell mennie az összes szakhatósághoz, majd a megszerzett engedélyek birtokában bemennie az önkormányzathoz, amely ekkor tudomásul veszi az engedélyezést. Ez az eljárás egy-másfél évig is eltarthat, esetünkben mégis alig három hónapot vett csak igénybe, és persze akkor sem a megfelelő sorrendben.

Megállunk a földútról a feltöltésre vezető terület szélén. Az elmúlt napokban valakik kétméteres palánkot emeltek a kíváncsi tekintetek távoltartására, ám a nyitott kapun át – amely állapot jelzi a folyamatos szállítást, különben csukva lenne – jól látjuk az ott várakozó gépeket és egy rakterén bontási törmelékkel várakozó teherautót. A parcella jellegű, mintegy húsz méter széles feltöltés melletti erdős bozótosban szinte lehetetlen lenne az előrehaladás, ezért inkább egy erdei úton hajtunk a feltöltés kiszélesed? végéhez. Itt közvetlen közelről látjuk a hat méter magas töltés oldalát borító vasbeton és téglatörmeléket, tőszomszédságában a patakmedert.

Ugyanerről a helyen néhány nappal ezelőtt Illés Zoltán, a Fidesz környezetvédelmi szakpolitikusa ütött rajta az éppen nagy forgalmat lebonyolító szállítókon. Igaz, kis híján bántalmazták is, amint azt a helyszínen készített film tanúsítja. A mezőőrök júliusi jelzése ugyanis nemcsak a polgármester, hanem Illés Zoltán fülébe is eljutott, aki úgy gondolta, filmfelvétellel bizonyítja a törvényszegést. Társaival egy darabig az erdő fái közül, a teherautók jövés-menését rögzítette, majd felhívta a gödöllői rendőrkapitányságot, és járőrt kért a helyszínre, egyúttal értesítette a Környezetvédelmi Felügyelőséget, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot is. Ezt követően a kis csapat határozott léptekkel az egyik lerakodó gépjárműhöz ment, elkérte szállítólevelét, amelyen egyértelműen feltüntették, hogy építési törmeléket hozott.

Ezek után nem sok értelme lett volna a tagadásnak, a telep őrei mégis magabiztosan trágárkodtak leleplezőikkel, egy előbukkant nyakkendős úr pedig csak azt hajtogatta, hogy engedélyük van, azt viszont nem volt hajlandó elárulni, hogy ki a terület tulajdonosa. Vitatta, hogy hulladékkezelést végeznének, magukat területfeltöltőknek nevezte. Szerinte nem hulladék az, amit a felvételek is bizonyítanak. Illés Zoltánék ekkor a szállítólevélen olvasható, Soroksári úti címre hajtottak, ahol a FÉGARMY Fegyvergyártó Kft. kapuján át folyamatosan jöttek-mentek a Csömörön is látott KRES-BAU Kft. feliratú teherjárművek.

A környezetvédő politikus a filmbizonyíték birtokában bűncselekmény gyanújával feljelentést kíván tenni a Pest megyei ügyészségen, és ezt a határozott fellépést várja az illetékes minisztériumtól is, egyben a cég számára a legnagyobb bírság kiszabását, az engedély nélkül lerakott törmelék elszállítását és a bányagödör újrahasznosítását. A bizonyítékok ellenére a minisztérium ködösíteni kezdett, hogy Illés Zoltán, úgymond, nyitott kapukat dönget, hiszen hangoskodása nélkül is növelni fogják a természetvédelmi őrök számát, a felügyelőség pedig augusztus 10-én megtiltotta további hulladék beszállítását.

A minisztérium néhány dolgot mintha nem venne figyelembe. Nem ők fedezték fel a csömöri visszaélést, hanem éppen Illés Zoltán tájékoztatásából szereztek róla tudomást, a természetvédelmi őrök a Nemzeti Parkokban teljesítenek szolgálatot, nem a bányagödrök feltöltésénél, a törmelékszállítás pedig nem állt le, amelynek jeleit bejárásunkkor magunk is tapasztaltuk.

– A bontási hulladék hasznosítására kormányrendeletet kell hozni, hogy az autópályák alapjába 30 százalék erejéig kavics helyett megfelelően őrölt bontási törmelék kerüljön. Ez így működik Ausztriában és Németországban, ahol az ehhez szükséges tudományos kísérleteket már elvégezték. Elengedhetetlennek tartom egy hatékony zöldkommandó bevezetését, mert ami most nálunk van, azt akár tréfának is nevezhetnénk. Az USA-ban az ellenőrzést be nem jelentve, a helyszínen mozgó laboratóriummal ellátott, fegyverhasználati engedéllyel rendelkező rendőrök akár erőszakkal is behatolnak a magánterületre, a zárt üzemcsarnokba, ha nem engedik be őket – sorolja a hatékony környezetvédelem ismérveit Illés Zoltán.

Azt láttuk, hogy mit érnek a hazai hatóságok előírásai, ráadásul egyes helyszíni bejáráson részt vett munkatársaik semmit nem vesznek észre azokból a szabálytalanságokból, amelyeket a filmfelvételek egyértelműen tanúsítanak.

A csömöri történetnek még nincs vége. Ez biztos, hiszen a szállítás azóta is folyamatos. A csömöri fideszesek és a helyi lakosság autósblokádot, élőláncot fog szervezni a helyszínen. A polgármesterrel, a környezetvédő politikussal és persze a település lakosaival mi is várjuk a környezetvédelmi tárca által beígért hatékony intézkedéseket. A tilalom ellenére addig is az inert hulladék szállítása zavartalanul folyik.

Szakács Gábor