Semjén Zsolt szerint Brüsszelben is új életet kell kezdeni

Fekete János kitüntetése Gyurcsány nyers arroganciájának megnyilvánulása volt, meg akarta mutatni, hogy ő ezt is megteheti. De nyilván szellemi rokonságot is érez Fekete Jánossal kapcsolatosan, mert Fekete hasonlóképpen adósította el az országot a Kádár-rendszer idején, mint ahogy most ő – mondta a Demokratának a KDNP elnöke, Semjén Zsolt.

– A KDNP nagygyűlésén ön azt mondta többek között, a hitleri és a lenini diktatúra is azzal kezdte a vallásüldözést, hogy magánügynek nyilvánította a vallást…

– Mindez történelmi tény. Úgy tudták kiépíteni a totális hatalmukat, hogy szétverték a civil szerveződéseket, ezáltal szétesett és így kiszolgáltatottá vált a társadalom. A vallást azért nyilvánították magánügynek, mert így ideologizálták meg azt, hogy ha egyszer magánügy, akkor nincs szükség egyházi egyetemekre, iskolákra, és ezért az egyházaknak nincs joguk társadalmi kérdésekben megnyilvánulni, a keresztényeknek politizálni. Miután így visszaszorították az egyházat a sekrestyébe, államosítva az intézményeket és betiltva az egyházi szervezeteket, a védtelenné vált hívőket ideológiai alapon a magánéletükben is figyelték, zaklatták, üldözték. Ezért a tanulságért idéztem Mindszenty bíboros úr 60 éve kimondott, profetikus szavait, aki úgy fogalmazott, hogy ahol a vallás magánügy, ott korrupcióba, bűnbe, kegyetlenségbe fordul az élet. Hitlerék is magánügynek tekintették a vallást, jött is utána a Gestapo, Auschwitz, a börtönbirodalom. Eddig az idézet. A hercegprímás figyelmeztetése igaznak bizonyult, mert jött a kékcédulás csalás, a Rákosi diktatúra, a szerzetesek deportálása, a recski tábor. Ezért is idéz rossz emlékeket Gyurcsány Ferenc, amikor arról szónokol, hogy mivel a vallás magánügy, ezért az egyház ne merészeljen politizálni. A KDNP álláspontja szerint a vallás személyes ügy abban a tekintetben, hogy jár-e valaki templomba. De az egyházi iskolák léte, az egyházak megnyilatkozási szabadsága, a keresztény politika legitimitása már közügy.

– Gyurcsány Ferenc katolikus lenne?

– Én azt hittem, hogy nem, mert pápa még nem akart lenni… De egy televíziós műsorból arról értesülhettünk, hogy ő hívő katolikus, sőt ahogy mondta, rendszeresen bérmálkozik… Ehhez képest a Gyurcsány-kormány 200 ezer forintot vett el minden egyházi iskolába járó diáktól, 250 ezret pedig minden idős embertől, akit valamilyen egyházi intézményben ápolnak. Ráadásul – a Rákosi-időket idézve – szitokszóként használta a „klerikális” kifejezést a parlamentben, és nem átallott Mária országán poénkodni.

– Mi lenne, ha a Lamperth-féle rendőrséghez fordulnának a hívők, közösség elleni izgatásért? Bár a KDNP-nek nincs szerencséje ezzel a rendőrséggel, hiszen a hatóság hosszú évek után sem akarja kinyomozni, hová tűnt a párt vagyona Bartók Tivadar és Giczy György irányítása idején. Bartók Tivadar pártot is alapított azóta, sőt indul a választásokon…

– Nagy bajban lehet Gyurcsány Ferenc, ha olyan zsoldosokat kell felhasználnia, mint a Bartók Tivadar-félék. Ezek az emberek tönkretették és kifosztották a KDNP-t, majd szégyenteljes szerepet vállaltak az MSZP segédcsapataként megismert Kupa Mihály-féle Centrumban. Hogy kiknek a zsoldjában állnak, jól mutatja Bartók Tivadar nemrég történt lebukása is: Lentiben az általa leadott kopogtatócédulák között ott volt az MSZP helyi kampányfőnökének cédulája is… Bartóknak vissza kellett lépnie, a rendőrség pedig nyomoz az ügyben.

– Vajon eredménnyel?

– Csak reménykedni tudunk. Eddig ugyanis mintha kettős mérce lett volna. Feljelentést tettünk a párt vagyonának viszszaszerzésére, illetve e vagyon sorsát igazoló iratok előkutatására, de érdemben semmi sem történt, már évek óta. Berkecz Máriának, a Millenáris egykori vezetőjének viszont megalázó módon a testnyílásait is azonnal átkutatták, elég volt ehhez a Bartók-párti Mizsei Zsuzsa vádaskodása.

– Sokak szerint az is tanulságos, ahogy Gyurcsány a szerencsétlen Medgyessy Péter helyére furakodott…

– Gyurcsány Medgyessy tanácsadója volt. Medgyessy csúfosan megbukott, ebből pedig két dolog következik a logika törvényei szerint. Az egyik, hogy Gyurcsány nem tudott jó tanácsokat adni, ebben az esetben szellemileg alkalmatlan. A másik lehetőség, hogy bár tudott volna, de nem akart jó tanácsokat adni, szándékosan vitte jégre a jótevőjét, hogy aztán egy puccsal a székébe üljön, ekkor viszont erkölcsileg alkalmatlan.

– Vajon miért akarta mindenáron kitüntetni Gyurcsány Ferenc Fekete Jánost, Mosonyi Emilt és Marjai Józsefet? Mi volt ennek a politikai üzenete?

– A nyers arrogancia megnyilvánulása volt, hogy ő ezt is megteheti. De nyilván szellemi rokonságot érez például Fekete Jánossal, mert Fekete hasonlóképpen adósította el az országot a Kádár-rendszer idején, mint most ő. Igaz, Feketének harminc, Gyurcsányéknak viszont csak három év kellett ehhez. Tehát mintegy saját előképét ünnepli Fekete Jánosban.

– Mekkora szerepe lehetett abban Fekete Jánosnak, hogy a rendszerváltás idején nem tudtuk átütemeztetni, illetve elengedtetni a magyar államadósságot úgy, ahogy a lengyelek tették?

– Még 1990-ben a KDNP felvetette, hogy kezdeményezzük az adósság elengedését, hiszen azt nem a magyar nép vette fel. Ha a lengyelek megtehették, hogy tárgyaljanak az adósságról, akkor mi miért nem? Antall József azt válaszolta nekünk, hogy a lengyelek nyugati állami pénzintézetektől vették fel a kölcsönöket, Fekete János viszont olyan bankoktól, amelyeknek később éppen az lett a fő referenciájuk a pénzügyi életben, hogy a Magyar Népköztársaság az adósuk… Velük aligha lehetett tárgyalni. Ráadásul a guruló dollárok nem is jöttek Magyarországra, hanem a Szovjetunión keresztül mentek el „internacionalista segítségnyújtásra”. A törlesztés terhe azonban a miénk maradt.

– És a vízierőmű-párti Mosonyi Emil kitüntetésének mi lehet az üzenete?

– Bős-Nagymaros volt az utolsó csepp a pohárban, éppen a Dunaszaurusz ellen szervezett tüntetésekkel kezdődött meg a rendszer palástolhatatlan összeomlása, ezért a vízi erőmű politikai szimbólummá vált. Nem véletlen, hogy 1998-ban Horn Gyula is elővette, szerintem pszichológiai okokból, mégpedig azért, mert az erőmű igenlése a rendszerváltozás szimbolikus tagadása. Szerintem ez motiválhatta Gyurcsányt is, és ehhez kellett Mosonyi.

– Marjai József kitüntetése?

– Ez oly mértékben mellőz minden racionalitást, hogy ennek végképp csak pszichológiai okai lehetnek. Marjai ugyanis olyan ellenreformernek számított, akire már Grósz Károly sem tartott igényt.

– Melyik az MSZP vezetésének legnagyobb blöffje?

– Az, hogy szocialistának nevezik magukat. Valójában ez az a klientúra, amelyik a Kádár-rendszerben való politikai privilégiumait tőkésítette, és ők lettek az új nagytőkések, nagybirtokosok, az új burzsoázia. Ezért ellenzékben és kampányban a szociális demagógiát veszik elő, de kormányon a vadkapitalista érdekeket érvényesítik. Először államosítanak, majd miután csődbe vitték az államot, privatizálnak. A lényeg az, hogy a vagyon az ő zsebükben kössön ki.

– Járja a vidéket, mindennap kampányol valahol. Az MSZP szerint nincs kormányváltó hangulat az országban. Ön hogyan látja?

– Még a legkisebb településeken is a csilláron lógnak az emberek a rendezvényeinken. Ez nem nekünk szól személy szerint, hanem a változás iránti igénynek. Itt most két világ áll egymással szemben, a társadalom nagy része érzi, sorsdöntő csatába megyünk. Mi, magyarok sokszor indultunk már harcba történelmünk folyamán, volt Mohács és volt Nándorfehérvár. Mohácsnál széthúzás volt, a magyarságnak csak egy töredéke ment Tomori érsekkel a mohácsi síkra, mert a nyugatiak Ferdinánddal csak a nyugati részeket védték, az erdélyiek Szapolyaival csak Erdélyt. Tudjuk, mi lett a vége: csatavesztés, országvesztés, amelynek következtében mindenki elvesztette mindenét. Nándorfehérvárnál viszont volt összefogás, amit Hunyadi kardja és Kapisztrán Szent János keresztje szimbolizált, meg is lett a jutalma: diadal a ránk törő pogányság felett.

– Mi történne akkor, ha olyan restek és felelőtlenek lennénk, hogy nem mennénk el szavazni, s átengednénk a győzelmet a szocialistáknak?

– Bebizonyosodott, hogy nem tudják kormányozni az országot, újabb kölcsönöket vennének fel, persze egyre rosszabb feltételekkel, és már nemcsak a mi, hanem az unokáink jövőjét is eladósítanák. Ráadásul kiárusítanák a magyar földet és a még megmaradt állami vagyont. Mi pedig gyapotszedő négerek lennénk a saját országunkban…

– Vajon a templomok szószékeiről most elhangzanak-e hazafias buzdítások?

– Azt mondják, hogy az egyház ne politizáljon. De mi vagyunk az egyház, mindanynyian, minden hívő ember. Vonuljunk ki a politikából, a közéletből azért, mert az egyházunk tagjai vagyunk? Szent István országában ne használhassuk a keresztény szót, ne képviselhessük a keresztény értékrendet? Ez megdöbbentő.

– A baloldal annál harciasabban védi a maga érdekeit, ha kell, az egyházakkal szemben is.

– Ennek tudatosítására a KDNP kiadott egy szórólapot, amelyen felsorolja a balliberális oldal legdurvább egyházellenes támadásait. Mintegy mottóként szerepel II. János Pál pápa Emlékezet és azonosság című könyvének egy részlete is, amely így szól: „Mert ma is vannak pártok, amelyek egyértelmű demokratikus önmeghatározásuk ellenére egyre növekvő mértékben hajlamosak olyan módon értelmezni egyház és állam szétválasztásának elveit, ahogyan azt a kommunista kormányok tették. Természetesen a mai társadalom elegendő eszközzel rendelkezik az önvédelemre, csupán akarniuk kellene alkalmazniuk azokat. Ám pontosan ebben a tekintetben aggasztó a passzivitás, amit a hívő polgárok magatartásában felfedezhetünk”. Nos, a Szentatya mindannyiunknak feladta a leckét.

– Az SZDSZ tüntetést szervezett Lech Kaczynski ellen a lengyel elnök magyarországi látogatásán. Nyilván azért, mert Lech Kaczynski Varsó főpolgármestereként nem engedte az ottani melegfelvonulásokat…

– Gyurcsány neoliberális politikája elszívta a levegőt a szabad demokraták elől, így nem maradt más nekik, mint a drogliberalizáció, a homoszexualitás és a devianciák pártolása, amivel megpróbálják összekaparni az öt százalékot. Nagy áldás lenne, ha nem sikerülne nekik.

– Vajon példának számít-e a KDNP számára a jelenlegi lengyel kormány tevékenysége?

– Igen, és a lengyel jobboldalnak jelentős hatása lesz az EU politikájára is. A lengyelek ki merték mondani, hogy nagy baj van abban az unióban, ahol Buttiglione profeszszor nem lehetett biztos, Kovács László viszont igen. Szerintem a lengyel jobboldal gondolkodásmódja friss fuvallat a brüsszeli bürokrácia áporodott levegőjében. Az alapító atyák, Schumann, De Gasperi, Adenauer a keresztény civilizációra épülő, erős nemzetek Európájáról álmodtak, s nem a számonkérhetetlen bürokrácia által dirigált Európai Egyesült Államokról. A lengyelek tehát hűek az alapítókhoz, és mi is azok vagyunk. Adja Isten, hogy rövidesen kormányzati pozícióból juttathassuk érvényre keresztény és nemzeti értékeinket.

Sinkovics Ferenc