Karácsony büszke az eredményeire
A főpolgármester büszke a megválasztása óta eltelt három év eredményeire, mert szerinte a 323 intézkedés mindegyike arról szólt, hogy Budapest szabad és zöldebb város legyen.
Karácsony Gergely Barabás Richárddal, a Párbeszéd szóvivőjével, Újbuda alpolgármesterével értékelte szombaton a Margitszigeten az elmúlt három év eredményeit és a következő két év feladatait annak apropóján, hogy 2019. október 13-án választották főpolgármesterré.
Emlékeztetett rá: főpolgármesteri kampányának legfontosabb üzenete az volt, hogy szeretnének szabad és zöld Budapestet csinálni.
Fidesz: Budapest három éve folyamatosan lejtmenetben van
Budapest három éve folyamatosan lejtmenetben van: káosz van a közlekedésben, a főváros egyre szemetesebb és szlömösödik – reagált a Fidesz budapesti szervezete Karácsony Gergely főpolgármester szombati értékelőjére.
Közleményükben azt írták: Karácsony Gergely elmúlt hároméves teljesítménye megmutatta, mire képes a baloldal, amikor felelősséget kell vállalnia egy város vezetéséért.
Az előző ciklusban, Tarlós István városvezetése alatt indult beruházásokat (Lánchíd, a Blaha Lujza tér, Széna tér) „a mai napig nem voltak képesek befejezni” – írták.
Budapest fejlesztéséhez felelős és hozzáértő vezetőkre lenne szükség, megértjük Karácsony Gergelyt és szövetségeseit, hogy elbizonytalanodtak az újraindulásban – közölte a Fidesz.
A politikus elmondta, a magyar GDP 40 százalékát termeli meg a főváros, de „az itt termelt adóforintok” 2-3 százaléka marad csak a fővárosi költségvetésben, és ehhez jött még a kormányzati „sarcpolitika”. Hozzátette: 2022 végéig különböző kormányzati döntések 164 milliárd forintot „vettek ki a főváros zsebéből”, amiből hétszer fel lehetne újítani a Lánchidat. Emellett a gazdasági válsággal, a koronavírus-járvánnyal és az energiakrízissel is szembe kellett néznie a városvezetésnek.
A főpolgármester beszélt arról is, a nyitott kormányzás jegyében az elmúlt három évben vállalták a társadalmi vitákat, például arról, mire való a város, a közterület, vagy hogy parkolóként használják-e az utat. Megjegyezte: őt nem érdekli, hogy újraválasztják-e, de szeretné megváltoztatni a várost, például abban, hogy az emberek másként tekintenek a közterületekre. A város nem azért van, hogy közlekedjünk, hanem, hogy éljünk – mondta.
Szólt arról is, hogy a közösségi költségvetésben az emberek arra szavaztak, hogy legyen több szociális gondoskodás, zöld felület Budapesten, ezt pedig bátorításnak veszi. Említette a közösségi közlekedés fejlesztésének fontosságát is, amiben a komfortosabb és energiahatékonyabb járművek beszerzése a cél.
Elmondta: hatezer nagy diagnosztikai vizsgálatot finanszíroztak az emberek egészségének megőrzése érdekében, és bár nincs annyi fejlesztés, amennyit szeretnének, büszke az elért eredményekre, hogy a 323 intézkedés mindegyike arról szólt, hogy Budapest egy szabad és zöldebb város legyen. Ugyanakkor – mint mondta – nem elégedett. Megítélése szerint lehetett volna több mindent elvégezni és reményét fejezte ki, hogy lesz olyan időszak, amikor „kevesebb terhet cipelve” többet tehetnek a szabad és zöld Budapestért.
Karácsony Gergely szólt arról is: magáénak vallja, hogy a zöldpolitikának egyszerre kell képviselnie azokat, akik aggódnak a világért és azokat, akik aggódnak a hónap végéért, a háborús krízisben is „ebbe az irányba kell menni”.
Az ukrajnai háborúról azt mondta, a kormány „a szürke álláspontot” foglalja el ebben az egyértelmű helyzetben. Nincs olyan dilemma, hogy kicsit visszaveszünk az emberségből és cserébe jobban járunk, mondjuk olcsó orosz gázt szerzünk – jelentette ki. Felidézte, a magyar történelemben sokszor előfordult, hogy a vezetők egy ilyen helyzetben a rossz oldalra álltak és ilyenkor mindig rosszul is jártak.
Állítása szerint a megemelt rezsiszámlák összegét a magyarok végső soron Vlagyimir Putyin orosz elnöknek fizetik.
Megjegyezte, a fosszilis energia kizsákmányolja a természetet és ha autoriter kezébe kerül, az a saját hatalmi céljaira használja, a modern kor háborúi összefüggtek az olajjal, gázzal és szénnel. Ugyanakkor – jegyezte meg – „megújuló energiából még senki nem finanszírozott háborút”.
Kiemelte, Budapestnek klímasemlegesnek, karbonsemlegesnek és energiafüggetlennek kell lennie, és 2030-ra el akarják érni, hogy a Fővárosi Önkormányzat által működtetett közszolgáltatások energiafüggetlenek legyenek.
Világos, mit akarunk 2030-ig, de ehhez túl kell élni 2023-at – mondta. Megjegyezte, a főváros szerint nem megoldás az energiaválságra az intézménybezárás, ezért arra törekszenek, hogy érdemben tudják csökkenteni az energiafelhasználást anélkül, hogy az mélyítené a válságot. Ezért lekapcsolják a díszkivilágítást, bevezették a rezsitámogatást, minden fővárosi intézmény és cég dolgozója megkapja a rendkívüli rezsitámogatást és budapesti közösségi melegedő programot indítanak, kifejezetten nyitva tartják az intézményeiket a hideg napok idején.
Úgy vélte, a városban „elképesztő energia” van még mindig, és ezt felhasználva meg kell felelni a történelmi elvárásnak, hogy ennél nehezebb helyzetből is felállt már a város, amit történelme során 16-szor ostromoltak. Arra biztatott mindenkit, legyen Örkény István Budapest című egyperces novellájából „Varsányiné”.
Ha túléljük 2023-at, akkor megnyerjük 2024-et és lehet Budapest szolidáris, zöld város, ahol fűre lépni szabad – mondta, kiemelve, a városnak meg kell maradnia szolidáris közösségnek. Megjegyezte, a szolidaritást a pedagógus-társadalommal és a diákokkal október 23-án a Műegyetem rakparton ismét meg lehet mutatni.