Kásler Miklós: a doni hősök nem áldozatok voltak

A főigazgató felidézte, hogy 1943. január 12-én 9 óra 45 perckor indult meg a Vörös Hadsereg bevezető támadása Uriv-Sztorozsevoje térségében, amely végül súlyos vereséget mért a magyar 2. hadseregre. A brutálisan véres összecsapásban 50 ezer magyar katona esett el, 50 ezren sebesültek meg és mintegy 28-29 ezer honvéd esett fogságba – ismertette.
Kásler Miklós azt mondta: számos doni emlékmű van Magyarországon, de ezeket többnyire a kitüntetett tisztek emlékére állították.

Meg kell adni a tiszteletet mindenkinek, aki a magyar 2. hadsereg tagja volt – hangsúlyozta, hozzátéve: jogos elvárás, hogy az egyszerű honvédek, munkaszolgálatosok emléke előtt is fejet hajthassunk.
Közölte: a Magyarságkutató Intézet kezdeményezi, hogy az expedíciós hadsereg állományába tartozó hadtestek és könnyű hadosztályok állomáshelyein idehaza és az elszakított területeken is állítsanak emléktáblákat. Össze kellene gyűjteni a magyar 2. hadsereg alakulatainak névsorát, hogy a hősök leszármazottai elmehessenek megemlékezni róluk, s így legalább az „eszmei, lelki kompenzáció” megtörténhessen – magyarázta a Kásler Miklós.

Rámutatott: az expedíciós hadsereg Donnál szenvedett veresége sokáig tabutéma volt, akik hazatértek, nem beszélhettek róla.

Kitért arra is, hogy a Magyarország a német segítség kompenzálása miatt, illetve geopolitikai helyzetéből kifolyólag, földrajzi okokból ország sem maradhatott ki a háborúból. Azzal a reménnyel lépett be, hogy részese lehet a további német győzelmeknek – jegyezte meg.

Az intézet tervei szerint az emléktáblákat Budapest, Esztergom, Szombathely, Pécs, Miskolc, Komárom, Sopron, Nagykanizsa, Kaposvár, Szekszárd, Kecskemét, Miskolc, Eger és Kassa városokban állítanák fel a vármegyék és az önkormányzatok együttműködésével – olvasható a helyszínen kiosztott háttéranyagban.

Sztachó-Pekáry István, Kecskemét alpolgármestere azt hangsúlyozta, hogy minden csata közül kiemelkedik a doni, mely nem csak embertelensége, hanem hősiessége miatt is fontos helyet tölt be a magyarok életében. Szavai szerint a doni hősök áldozatvállalásának köszönhetjük, hogy ma gondolkodhatunk a jövőről, ezért emléküket ápolnunk kell. Emlékeztetnek minket arra, hogy a békét minden áron meg kell védenünk, és hogy soha többé nem történhet újra ilyen katasztrófa – tette hozzá.

Babucs Zoltán, a Magyarságkutató Intézet ügyvivő szakértője azt emelte ki: nem igaz, hogy a hadsereget az akkori vezetőség „a pusztulásba vezette ki”, arra számítva, hogy úgysem térnek vissza. A lehetőségekhez képest a legjobban felszerelték a hadsereget – húzta alá.