Kata: vissza az alapokhoz

Az Országgyűlés a múlt héten döntött a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) új szabályairól. Szeptember elsejétől a katát már csak olyan egyéni vállalkozók választhatják, akik a lakosságnak nyújtanak szolgáltatásokat. A legfontosabb változás, hogy a katások a jövőben nem állíthatnak ki számlát vállalkozásnak. A bevételi határ ugyanakkor 12 millióról 18 millióra emelkedik, a fizetendő adó mértéke pedig változatlanul ötvenezer forint lesz.

Méltánytalan helyzet

A katát 2013-ban azzal a céllal vezette be a kormány, hogy a gazdaság legkisebb szereplőinek egy alacsony adóteherrel és kevés adminisztrációval járó közteherviselési formát kínáljon. Egyúttal a gazdaság fehérítését is várták az új adónemtől, amely a kezdeti években beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen olyan vállalkozások választották, amelyek korábban csak részben vagy egyáltalán nem fizettek közterheket. Eleinte valóban csak azok a gazdasági szereplők lettek katások, amelyeknek ezt az adónemet eredetileg szánták, azaz a lakosságnak értékesítő vállalkozások, később azonban egyre több cég kezdte katásként alkalmazni a munkavállalóit, hogy elkerülje a személyi jövedelemadó és a járulékok befizetését, így a munkavállalókból egyik napról a másikra „egyéni vállalkozók” lettek. A cégek érdekeltek voltak alkalmazottaik katás pályára kényszerítésében, mert így nemcsak a munkavállalói, de a munkaadói járulékok befizetését is elkerülhették, az összes így megspórolt közteher akkoriban a nettó fizetéssel azonos összegre rúgott, vagyis katás vállalkozóiknak ugyanakkora költségáldozattal lényegesen magasabb jövedelmet tudtak fizetni, mintha foglalkoztatták volna őket.

Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádiónak adott interjújában elmagyarázta: eleinte a kkv-k 90 százaléka csak magánszemélyeknek számlázott, de aztán egyre több cég vette rá alkalmazottait, hogy menjenek át a katába, és az így adózók száma 450 ezer főre duzzadt. Közülük 300 ezren csak egy cégnek számláznak, tehát valójában színlelt szerződésről van szó. Hozzátette, még ez is belefért volna, ha nincs háborús helyzet, így viszont a nyugdíjrendszer már nem viseli el azt, „hogy négyszázötvenezer ember nem fizeti be azt pénzt a nyugdíjkasszába, amit be kellene”. Orbán Viktor hangsúlyozta, az ország maximum 50-100 ezer katást bír el.

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter méltánytalannak nevezte, hogy egy ápolónő vagy egy pályakezdő pedagógus több mint háromszor annyi adót fizessen, mint egy olyan katás, aki egyetlen helyre számláz. A miniszter a múlt heti kormányinfón elmondta, a katában lévő vállalkozók kétharmada egyetlen cégnek számláz, amivel munkaviszonyt vált ki. Konkrét példával is érzékeltette a kialakult helyzet igazságtalanságát: egy katás 50 ezer, míg egy ápolónő 184 ezer, egy pályakezdő, egyetemi végzettségű pedagógus pedig 104 520 forint adót fizet havonta.

Álcázott munkaviszony

A katát tehát a tényleges kisvállalkozóknak szánták, de a munkaadók meglátták benne a költségcsökkentési lehetőséget, és rávették vagy rákényszerítették munkavállalóikat a kata alkalmazására. Ez lehetővé tette, hogy egy vállalkozás 12 millió forint bevétel mellett mindössze évi 600 ezer forintot adózzon. Eme vállalkozásnak álcázott munkaviszonyok segítségével a munkaadó így jelentősen spórolt a munkaadói költségeken, míg az a cég, amelyik szja-val, tb-vel terhelt bért fizetett dolgozóinak, 40-60 százalékkal nagyobb munkaadói költségekkel szembesült. Becslések szerint az államkassza az utóbbi egy-két esztendőben évente 200-300 milliárd forintnyi bevételtől is eleshetett a visszaélések miatt.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egy kereskedelmi rádiónak adott interjújában példákat hozott fel arra, hogyan játszották ki az adózók a jogszabály által nyitva hagyott kiskapukat. Elmondta, a NAV adatbázisából az adózók mozgása jól nyomon követhető, és pontosan látható, hogy a katások mintegy 50 százaléka úgy került át ebbe az adózási formába, hogy felmondott a munkahelyén, és másnap ugyanott folytatta, de már katásként. Az egyik nemzetközi cég vezetője az év végi prémiumot pedig úgy vette fel, hogy december elsején bejelentkezett katára, miáltal a tizenkétmillió forintos jutalom után csak ötvenezer forint adót kellett fizetnie, és ezzel így le is tudta a jogszabály szerinti adófizetési kötelezettségeit.

Parragh László cáfolta, hogy a kormány egyik a napról a másikra hozta volna meg a döntést, hiszen a kata reformja már három éve szóba került, és valótlannak nevezete azt az állítást is, hogy a kormány nem konzultált senkivel, hiszen a munkaadói szervezetekkel zajlottak egyeztető tárgyalások. Miközben a baloldali pártok tüntetéseket és hídlezárásokat szerveznek a kata módosítása ellen, bevezetésekor egyetlen parlamenti ellenzéki párt (MSZP, Jobbik, LMP) sem szavazta meg. Az MSZP-s Tóth Csaba a törvényjavaslat záróvitáján például „látszatmegoldásnak” nevezte az adónemet, amely nem nyújt érdemi segítséget a kisvállalkozóknak. Az ellenzék felháborodása azért is hiteltelen, mert a választási kampányban arról beszéltek, hogy győzelmük esetén progresszív adózást vezetnének be, amely összeférhetetlen a kata adózási elveivel. A demonstrációk sem a katáról szólnak, vagy arról, milyen kedvezőbb adózási alternatívát kínálna az ellenzék, hanem inkább arról, hogy a pár ezer fős tömegből előállított tüntetők közül hányan fogyasztottak kábítószert. Kovács Gergelyt, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnökét az egyik ilyen tüntetésről bilincsben vitték el, mert kábítószergyanús anyagot találtak nála.

Egyéb lehetőségek

A kata helyett lehet választani az áta­lány­adózást, az ekhót, a kivát vagy az alkalmazotti munkaviszonyt. Az áta­lány­adózás 24 millió forint bevételig választható. Az alapjából levonható átalány-költséghányad gazdasági ágazatonként változó, leggyakrabban 40 százalék, de bizonyos tevékenységeknél a 80-90 százalékot is eléri – a maradék után keletkezik az adófizetési kötelezettség. Legnagyobb előnye, hogy a minimálbér feléig nem is kell adót fizetni, éves szinten 1,2 millió forint számított jövedelemig (azaz kétmillió forint bevételig) teljesen adómentes. Ez főleg a részmunkaidőben vállalkozóknak nyújt kedvező alternatívát. Ha valaki már adóköteles jövedelmet szerez, akkor az adómentes részt meghaladó jövedelem alapján kell megfizetnie az szja-t és a járulékokat.

A magas költséghányaddal működő vagy veszteséges vállalkozók számára a normál szabályok szerinti adózás a legjobb alternatíva, mivel itt van lehetőség a költségszámlák elszámolására, és így adott esetben nagyon kicsi (veszteség esetén 0 forint) adófizetési kötelezettség keletkezik. Persze a kivett munkabér közterheit itt is meg kell fizetni. Havi egymillió forint bevételt és költségnélküliséget feltételezve az összes adóterhelés 30 százalék ebben az esetben. Az előadóművészek, színészek, újságírók, operatőrök, díszlettervezők és sok más hasonló szakma képviselői, valamint a sportolók és az edzők továbbra is választhatják az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho), amely szintén csökkentett terhekkel működő adónem.

A nem egyéni vállalkozók választhatják a kivát vagy a társasági adó szerinti adózást, esetleg dönthetnek az egyéni vállalkozóvá válás mellett is. A kiva egyszerűsített adónem, amely kiváltja a szociális hozzájárulási adót és a társasági adót, mértéke 2022. január 1-jétől csak az adóalap tíz százaléka. Minden vállalkozásnak kedvező lehet, de különösen azoknak, amelyeknél a saját maga és a foglalkoztatottjai után kifizetett munkajövedelem nagyobb a nyereségnél, vagy azt növekedésre fordítják vissza. Várhatóan sok cég munkavállalóként foglalkoztatja tovább a katásokat, ami így a járulékok rendes megfizetése révén magasabb nyugdíjat eredményez az érintetteknél.