Ángyán József az agrárium problémáiról, a magyar termőföldről és a Magosz programjáról.

– Nagy a választások tétje, ha győz az MSZP, akkor biztos, hogy a magyar termőföld tőkés spekuláció áldozatává válik…

– Eddig is ezen dolgoztak. Már most is léteznek olyan holdingok Magyarországon, amelyek gigantikus nagyságúak, bár sem az írott, sem az elektronikus média nem beszél róluk. Az egyik legnagyobb vállalatcsoport például, amelyet egyébként egy ismert hazai bankár tart a kezében, összesen 300 ezer hektárnyi földterülettel rendelkezik. De mondok mást is. Van például egy olyan vezető MSZP-s agrárpolitikus, aki 12 ezer hektáros birtokát bevitte az úgynevezett agrár-környezetgazdálkodási programba, s évente 600 millió forintnyi kifizetést kap utána. Ráadásul öt évre előre rögzítette mindezt, tehát a következő kormánynak is fizetnie kell majd neki. Pontosabban kellene, mert bizonyára felismerte, hogy nem áll olyan jól az MSZP, s így közpénzen „feltőkésítve” gyorsan eladta a birtokát, nehogy a polgári kormány bármit is számon kérjen rajta.

– Mit csinálnak ezek a holdingok?

– Van, amelyik gazdálkodik, de a többség számára ez spekulációs befektetés. Hamarosan liberalizálódik ugyanis a magyar földpiac, s a magyar tőkés csoportok még ez előtt fel akarják vásárolni a magyar termőterületeket, hogy aztán busás haszonnal ők adhassák tovább a külföldi érdeklődőknek. De addig is elviszik a többiek elől az EU-agrártámogatásokat, amelyek ezekre a földekre járnak.

– Mennyit kaszálhatnak majd a föld kiárusításán?

– Ma körülbelül 300-500 ezer forintért lehet venni egyhektár szántót. Bécs környékén, hogy ne menjünk olyan messzire, 9 millió forint egy hektárnyi termőföld, de 5 millió alatt sehol sem kapni földet Ausztriában. Tehát legalább tízszeres haszonhoz jutnak az MSZP-hez közel álló holdingok és nagyvállalkozók. Ha mindez sikerül nekik, akkor egy olyan új elit jön létre az MSZP holdudvarában, amely minden eddiginél tehetősebb és befolyásosabb lesz. Gyurcsány Ferenc is azért mondhatta azt Németh Imre leváltásánál, hogy ide már menedzser kell, aki felgyorsítja a földek felvásárlását, illetve a gazdatársadalom ellehetetlenítését, hiszen a földek nagy részét mégiscsak tőlük kell majd elorozni.

– Milyen lépéseket tettek eddig?

– Például elszabotálták a gazdák korai nyugdíjazását és a fiatal gazdák induló támogatását. Az EU „korai nyugdíjazási” rendszerében az idősebb gazdák átadják a földjeiket a gyerekeiknek vagy a rokonaiknak, és ha a mögöttük érkező generáció folytatja a gazdálkodást, akkor az idős gazdát nyugdíj illeti meg úgy, hogy közben a család a birtokot is megtartja. A fiatal gazda pedig induló támogatást is kap a birtok megújítására. Az ottani kormányok tehát a családi gazdálkodás folytonosságára, a vidék népességmegtartó képességének az erősítésére törekednek. Nem úgy nálunk, ahol az állam gyűjtögeti össze a földeket életjáradék fejében, hogy aztán kiossza majd a saját klientúrájának.

– A korai nyugdíj intézményének a beindítása azonban benne volt a 2005 márciusában született gazdamegállapodásban is.

– Benne volt, mégsem indították. Őszintén szólva, sejtettük is, hogy nem fogják elindítani, ez a rendszer ugyanis keresztbe veri az ő elképzeléseiket, hiszen megnehezíti a spekulációs nagytőke hozzáférését a földhöz.

– Hoztak viszont más intézkedéseket, módosították például a földtörvényt…

– De hogyan! Például úgy, hogy a földvásárlásnál ne a helyben lakó gazdák élvezzék az elővásárlás előnyeit, hanem mások. Inkább a tőkés társaságok részvényeseinek biztosítottak elővásárlási jogokat, ami egészen abszurd helyzetekhez vezethet. Földet vehet például Baranya megyében egy olyan befektető, aki részvényese valamelyik baranyai nagyüzemnek, jóllehet életében nem járt még az üzemben, de akár Magyarországon sem. Egyszerűen elhappolhatja a földet a helyiek elől. Az MSZP-s kormány elővásárlási, előhaszonbérleti jogot biztosított a nagy állattartó telepek tulajdonosainak is. Merthogy szükségük van rá, érvelt a kabinet. Csakhogy a nagy állattartó telepek döntő többsége réges-rég külföldi tulajdonban van már… Ez a trükk benne.

– Mit tervez a Magosz mindennek a megakadályozására?

– A földtörvény módosítása az egyik legfontosabb feladat. Vissza kell állítani a régi állapotokat, vagyis azt, hogy a földvásárlásnál, földhaszonbérletnél a helyi gazdák élvezzenek előnyt. Meghatározzuk majd, hogy ki a helyben lakó gazda, az üzemszabályozással pedig azt írjuk le, hogy ki működtethet egyáltalán mezőgazdasági üzemet, s mekkora méretű földterülettel rendelkezhet. A Lajtától Nyugatra például ennek is megvan a felső határa.

– Ki tarthat üzemben majd egy mezőgazdasági vállalkozást Magyarországon?

– A magyar oktatási rendszerben szerzett jogosítvánnyal kell rendelkeznie, s itt kell bizonyítványt szereznie arról is, hogy ismeri az ország sajátos mezőgazdasági kultúráját. Dániában ez például alapkövetelmény… Azt is meg akarjuk határozni, hogy földet csak az szerezhet, aki legalább nyolc éve él már az adott helyen. Nem sokan tudják, hogy a magyar termőterületekből 2,3 millió hektár még osztatlan, közös föld. Ezeket még nem adták ki a tulajdonosaiknak, akik egyébként 1,5 millió hektárra már bejelentették az igényüket. A Gyurcsány-kormány öt esztendőre szeretné széthúzni ezeknek a területnek a kiadását, abban bízva, hogy az igénylő talán már nem is él addigra, vagy végképp elmegy a kedve a gazdálkodástól. Mi viszont kijelentettük, hogy legkésőbb 2007. december 31-ig kielégítjük ezeket az igényeket, és mindenki hozzájut a saját tulajdonához.

– A szövetkezés hatékony önvédelmi formának tűnik a kis- és középbirtokok számára. Menni fog?

– Arra készülünk, hogy támogatjuk és feltőkésítjük a gazdaszövetkezeteket. Egyrészt szeretnénk egyéni értelemben is megerősíteni a gazdákat, családi gazdaságokat, enyhíteni a hiteltartozásaikat, és szeretnénk végre létrehozni egy gazdabankot.

– Tizenhat éve várnak erre a bankra az emberek…

– Meglesz. Már csak azért is, mert ha a földpiac liberalizálódik, hiába akar a magyar gazda ajánlatot tenni, élve az elővásárlási jogával, egyszerűen nincs pénze. Kell tehát a bank, pontosabban egy komplett gazdabankrendszer, illetve egy hosszú lejáratú, alacsony kamatú hitelprogram. A másik pedig az, hogy magukat a szövetkezeteket is feltőkésítjük, nagy, még állami kézben levő rendszereket, kapacitásokat ad át a gazdaszövetkezeteknek a leendő kormány. Például az állami kézben levő Concordia, TIG, és más raktárakat.

– Tudjuk, hogy a jelenlegi kormány a saját klientúrájához tartozó felvásárlóknak, az integrátoroknak adta bérbe az állami raktárakat. Ennek következtében a gazdák kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, s legtöbbször közvetlenül aratás után kellett eladniuk a gabonájukat, márpedig közismert tényt, hogy aratás után a legolcsóbb a gabona… Ezt az MSZP-s felvásárló réteget milliárdos veszteségek érik. Ebből óriási botrány lesz!

– Ha a gazdák és az általuk alakított szövetkezetek raktározni tudnak, akkor nem 1700 forintért kell majd eladniuk a gabonájukat a nyár közepén, hanem várhatnak vele a jobb piaci helyzetre. A gabona novemberben már 2500-2600 forintot érhet. És hála istennek, így a profit nem a közbe ékelődő spekulánsoknál landol, hanem azoknál, akik megdolgoztak érte, vagyis a gazdáknál. Képesek lesznek korszerűsíteni, fejleszteni. Lefogadom, hogy pár esztendő múlva csinosabbak lesznek a magyar falvak is, rendbe hozzák a házakat, kitatarozzák az orvosi rendelőket, a helyi iskolákat, a nagygyerekek pedig tovább tanulhatnak, elmehetnek az egyetemre.

– Miért csak most szivárgott ki ez a terv?

– Valóban felbolygatott hangyabolyhoz hasonlít most a másik oldal. Rohangálnak, nyüzsögnek, telefonálnak. Azért csak most kezdtünk beszélni erről a tervről, mert most már nem adhatja el a Gyurcsány-kormány a gabonaraktárakat.

– A gazdák azonban így sem lesznek képesek a piackutatásra, főként a külföldi piackutatásra nem, hogy a bonyolult pályázatok megírásáról már ne is beszéljünk…

– A Medgyessy-kormány közel az egyharmadára csökkentette a falugazdászok számát. Van olyan szakember, akire a korábbi egy-két község helyett most nyolc-tíz falu jut. Így nem lehet dolgozni, a jelenlegi 650 fő helyett tehát ennek többszörösére rúgó gárda tevékenykedik majd ezen a terepen. Másrészt létrehozzuk a gazdák szövetkezeti vállalatát, amely piackutatással, felvásárlással és természetesen exporttal is foglalkozik majd. Ugyanakkor nagy menynyiségben szerzi be mondjuk a növényvédő szereket, vagy a műtrágyát, a gépeket, amelyeket így olcsón tud tovább adni a szövetkezeteknek és a gazdáknak. Ezt is dán minta alapján dolgoztuk ki.

– Hogyan tetszik mindez a gazdáknak?

– Járjuk a vidéket, tetszik az embereknek ez a modell. Változást várnak, s azt is felismerték, hogy a régi formákkal, a szétszabdaltságunkkal és az individualizmusunkkal már nem megyünk semmire sem.

– A Magosz összeállított egy írásos anyagot a baloldali luxuskormány bűneiről, amelyeket a mezőgazdaságban követtek le. Elég hosszú a lista…

– A baloldali mesterkedés lényege a parasztok eltávolítása saját földjeikről. A normális fejlődési folyamatok elfojtása, s helyette a géntechnológia, illetve az ehhez kötődő intézményi hálózatok, nagyüzemek elterjesztése. A legértékesebb hazai génbankok megszüntetése már ennek jegyében történt. A másik pedig az, hogy Gyurcsány Ferenc egész egyszerűen nem veszi igénybe azokat az uniós támogatási lehetőségeket, amelyekkel a gazdatársadalmat segíthetné. Nem viccelek, egész egyszerűen nem kéri Brüszszeltől ezeket a pénzeket! Még azokat sem – pedig vannak ilyen támogatási jogcímek -, amelyekkel például a kistelepülések postahivatalait, iskoláit tarthatná meg. No, persze ha nincs posta, nincs iskola, előbb-utóbb eltűnik a térképről az a kis falu.

– Abból is botrány lesz, hogy a Magosz degressziót akar alkalmazni a támogatások odaítélésében… Azzal vádolják majd, hogy nagyüzemellenes.

– Pedig mi tényleg sávos degressziót fogunk bevezetni. Véleményünk szerint támogatásra a tőkés spekulációs nagyüzemek helyett inkább a kis- és középbirtokoknak van szükségük. E birtokkategóriában tehát a támogatások teljes összegét folyósítjuk, efölött azonban lépcsőzetesen csökkenő támogatás lesz. Európában szinte minden országban van egy felső határ, amit egy üzemnek ki lehet támogatásként fizetni. Mindezzel nemcsak a családi munkára alapuló kis- és középbirtokokat szeretnénk helyzetbe hozni, de elejét akarjuk venni a nagy földharácsolásnak, a nagyléptékű tőkés földspekulációnak is. Talán ez is fékezi majd a multik és a hazai nagybirtokok földéhségét, spekulációs kedvét. Nem üzenünk hadat a nagyüzemeknek, megvan a szerepük a magyar agráriumban, de számunkra a gazdák és a családi munkán alapuló gazdaságok az elsődlegesek.

S. F.