Korszak- és rendszerváltást ígértek

Korszak- és rendszerváltást ígértek választási győzelmük esetére a Friedrich Naumann Alapítvány és a Republikon intézet csütörtöki budapesti konferenciáján felszólaló ellenzéki politikusok. Az MSZP, az LMP, a DK, az Együtt és a Momentum képviselői között arról bontakozott ki a legnagyobb vita, hogy be kell-e vonni az együttműködésbe a Jobbikot.
 

Fotó: MTI, Balogh Zoltán

Kunhalmi Ágnes, a szocialista párt fővárosi elnöke azt emelte ki: az utóbbi évek nyugat-európai választási eredményei azt mutatják, hogy a demokratáknak csak széles együttműködéssel sikerült megakadályozniuk a szélsőséges és újjobboldali erők előretörését, és ebben „most Magyarországon a sor”.
    
A szocialista politikus szerint lehetséges a teljes összefogás, ehhez „nem kell a Jobbik”, amellyel szemben „világnézeti, erkölcsi gát” is fennáll, és amelyik közölte is, hogy nem kíván együttműködni a baloldali, liberális erőkkel. Megjegyezte, a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a Jobbik-szavazók fele a Fideszre voksolna, ha „kedvenc szélsőjobboldali pártja” nem indul az adott körzetben. 
    
Kunhalmi Ágnes szerint ugyanakkor a Fideszben csalódott 400-500 ezer jobboldali liberális szavazó visszaáll a kormánypárt mögé, legfeljebb 80-100 ezer szólítható meg más erők számára.
    
Szigetvári Viktor, az Együtt miniszterelnök-jelöltje arról beszélt, „rendszerváltó helyzetben van Magyarország”, a kérdés az, hogy a pártok képesek-e teljesíteni a társadalom többségének ezen elvárását. Hangsúlyozta, „jobb rendszerváltást kell tudnunk csinálni” ebben az „alapvetően szabadságszerető országban”, mint a három évtizeddel ezelőtt kezdődött korszakban.
    
Az egyéni körzetekben való együttműködéssel kapcsolatban arról beszélt, hogy amelyik párt 50-55-nél több jelöltet tart meg, „az nem akar rendszerváltást”. A Jobbikkal való együttműködésről pedig úgy nyilatkozott, a pártra számos választókerületben nincsen szükség a győzelemhez, de „kell gesztusokat tenni”.
    
A Fidesz kétharmaddal is legyőzhető, csak ebben nem partner a Jobbik – fogalmazott az Együtt politikusa, aki szerint sokan azért voksolnak a Jobbikra, mert nem látnak más alternatívát.
    
Csárdi Antal, az LMP fővárosi képviselője azt mondta: az ellenzék győzelme után „tényleg hátat kell fordítanunk az elmúlt 28 év kudarcainak”. A korszakváltás fontosságát hangsúlyozva a korrupció megszüntetését emelte ki, mondván, „a hatalmon lévők ”ellopták a múltunkat és elkezdték ellopni a jövőnket„, amikor az uniós források után a felvett hiteleket is saját érdekkörüknek juttatták.
    
Az LMP-s politikus arról beszélt, hogy ”az ideológiai távolság„ miatt ”irtózik„ a Jobbik bevonásától, de nincs más megoldás a parlamenti többség megszerzésére. 
    
”A matek, sajnos, nem jön ki a Jobbik nélkül„ – mondta, megjegyezve, a párt szavazóbázisának fele konzervatívnak vallja megát. 
    
Erre reagálva Niedermüller Péter, a DK európai parlamenti képviselője úgy fogalmazott: ”Akarsz egy országot, ahol Vona Gábor a miniszterelnök? Hát ne vaduljunk meg!„
    
A rendszerváltás szükségességéről azt mondta, 2010 óta Magyarország minden nemzetközi statisztikában lefelé csúszott. Közölte, a fontos szakpolitikai kérdésekben szinte minden ponton egyetértenek azok a pártok, amelyek képviselői az asztalnál ülnek. Szerinte az egyéni kerületekben ”nem lehet egyéni ambíciókból kiindulni, pártközi megállapodásra is szükség van„, és a DK nyitott is erre.
    
Cseh Katalin, a Momentum elnökségi tagja szerint a legtöbb kerületben a nagy pártoknak kell megegyezniük a visszaléptetésről. Hozzátette: ha ez sikerül, ”nyitottak vagyunk a további áldozatokra is„. Megjegyezte, hogy a választókerületek legtöbbjében csak a Jobbikkal közösen érhető el változás.
    
A tanácskozáson kialakult vitára utalva kijelentette: ”egymással tusakodunk egy asztal mögött„, miközben a Fidesz táborához csak a bizonytalan vagy passzív szavazóké mérhető.
    
A politológusok kerekasztal-beszélgetésén Tóka Gábor aktivista, a Közös Ország Mozgalom egyik szervezője ”roppant képlékenynek„ nevezte a helyzetet. Arról beszélt, hogy amilyen ütemben válik mind ismertebbé a taktikai szavazás fogalma, akár 1-2 millió emberhez is eljuthat ennek a híre. Tóka Gábor egy kérdésre válaszolva kétharmad körüli kormánypárti mandátumarányt valószínűsített.
    
Virág Andrea, a Republikon Intézet elemzője ugyanakkor a legfrissebb kutatások alapján arról beszélt, hogy a Fidesz várható 127 mandátumából körülbelül 20 elnyerhető ellenzéki együttműködéssel. Többször is azt hangsúlyozta, hogy a választók sokkal okosabbak annál, mint amit feltételeznek róluk, és úgy vélekedett, nincs feltétlenül szükség pártközi megállapodásra, az emberek helyben szavazhatnak a legesélyesebb ellenzéki jelöltre, megakadályozva így akár a Fidesz kétharmados vagy sima többségét.
    
Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője szerint ”egyértelműen nem lefutott meccs„ az áprilisi választás; ő egy kérdésre válaszolva 115 körüli mandátumot jósolt a jelenlegi kormányoldalnak. Szerinte az átszavazások eredménye az lehet, hogy ”vidéken teljesen el fog fogyni a baloldal„, helyébe pedig a Jobbik lép. Ez azzal kombinálva, hogy sok szavazó nem választja külön egyéni és pártlistás voksát, a baloldal ”totális önfeladását„ jelenti, különösen, hogy szerinte a baloldali szavazóknak a jobboldaliakhoz képest ”jobban átmegy„ a taktikai szavazás mikéntje és módja.
    
Pápay György, a Viszlát, kétharmad! kezdeményezés alapítója kiemelte: az elmúlt négy évben a baloldalon az összefogásról, nem annak tartalmáról folyt a diskurzus, ”arra szocializálva a választókat, hogy összefogás vagy halál„. Ő arra hívta fel a figyelmet, hogy a ”billegő körzetekben„ pár tíz vagy pár száz átszavazó is eldöntheti a mandátum sorsát, másokhoz hasonlóan utalva arra, hogy 2014-ben 56 szavazaton múlt a legszorosabb verseny. 

(MTI)