Közép-Európa nem szorulhat háttérbe az uniós források elosztásában
Közép-Európa nem szorulhat háttérbe az európai uniós támogatások elosztásában, elosztásuk rendszerét ugyanakkor módosítani kell a hátrányos helyzetű térségek érdekében – mondta a területfejlesztési miniszter hétfőn Budapesten, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tanácskozásán.
Navracsics Tibor szerint hiba Európa hanyatlását összefüggésbe hozni az európai integrációval, hiszen a kontinens világpolitikai és világgazdasági jelentősége sokkal hosszabb ideje csökken. Ugyanakkor már nem kétséges, hogy EU „becsúszott az Egyesült Államok alá”, nem tud érvényre juttatni önálló külpolitikai irányvonalat, és ma már az itt élők többségén is egyre inkább a reményvesztettség látszik.
A miniszter a Szuverenitás konferencián kifejtette: a helyzetet súlyosbítja, hogy az uniós vezetés rosszul kezeli a kihívásokat, hibásan értelmezi a saját szerepét, és nem csupán azért, mert politikai szerepet játszik, hanem azért is, mert ezt bizonytalan elvi alapokra építi. A jogállamiságnak például lehet számos, akár országonként eltérő jelentése, ám Brüsszel egyetlen értelmezést erőltet, így azt egyik tagállam sem érzi a maga számára érvényesnek.
Míg az EU korábbi évtizedeiben a vitás kérdések rendezésére törekedtek, ma az Európai Bizottság általános érvényű szempontnak állít be politikai elvárásokat, noha nyilvánvaló, hogy az európaiak többsége ellenzi a közösségi források elosztását ilyen elvek mentén. Ha ez nem fog változni, az európai integráció súlyos válságba kerülhet – jelezte.
A miniszter elmondása szerint az uniós pénzek visszatartása miatt a regionális különbségek csökkentése megakadt, az újjáépítési alapok teljesítési határidői már biztosan nem tarthatók. Brüsszel ugyanakkor csak magának köszönheti ezt, mert azzal fordultak a folyamatok kedvezőtlen irányba, hogy politikai játszmába kezdett. Az Európai Bizottság a szerepét lényegesen túllépve „legfőbb civilizátorként osztályozza a tagállamokat”, több sebességes Európát épít ki, miközben még nincs igazán hatékony megoldás a leszakadó térségek felzárkóztatására – mondta.
Az EU-n belüli kohéziós szakadék látszólag csökken ugyan, de ez leginkább a közép-európai fővárosoknak köszönhető, hiszen ezek a települések önerőből is fejlődnek, ki tudják használni a központi helyzetükből adódó előnyeiket. Az uniós források megvonása elsősorban nem az itt élőknek, hanem a vidékieknek veszteség, ezért Budapestnek nincs oka kedvezőtlen elbírálásra panaszkodni. A felzárkózás üteme nem egyenletes, a fejlesztési forrásokat a hátrányos helyzetű térségekbe kell összpontosítani – tette hozzá.
Navracsics Tibor szerint központilag vezérelt támogatási rendszerekkel az EU-n belüli különbségek nem szüntethetők meg, hiszen a kontinens rendkívül változatos, a fejlettségi szintek között nagy az eltérés, és teljesen mások az igényei egy nagyvárosnak, egy leépülő iparvidéknek, vagy egy hátrányos helyzetű agrárrégiónak.
Rámutatott: a források elosztását mindenütt az érintettek érdekeihez kell igazítani, nem pedig a „központokban ülők tervezési ideáljaihoz. Magyarországon a közigazgatási alapú területfejlesztés ennek megfelelően új kategóriákkal egészülhet ki, hiszen számos térség a mostani szempontok szerint csak ”felparcellázva„ kaphat támogatást, egységesen nem. Az együtt kezelendő térségek mellett az egy várostérségbe tartozó települések is így juthatnának forrásokhoz, hiszen a mindennapi élhetőséget ez szolgálná a legjobban.
Hangsúlyozta: uniós szinten egységesíteni kell a kohéziós politikát, hiszen számos támogatásból, kiváltképp a tudományos, kutatási-fejlesztési keretekből a nyugat-európai pályázók sokkal nagyobb részt kapnak. A miniszter ugyancsak ellenzi, hogy a koronavírus-járvány miatt visszaeső dél-európai gazdaságokat szintén a közép-európai államok kárára zárkóztassák föl.
Kenyeres Kinga, a Századvég vezérigazgatója elmondta: a Századvég felmérési adatai is megerősítik, hogy az európai polgárok többsége nem bízik a közösség gazdasági fejlődésében, és abban sem, hogy a következő nemzedékek jobban fognak élni.
Hozzátette, hogy a brüsszeli bürokrácia megítélése szintén egyre kedvezőtlenebb, főleg a migráció kezelésében, de a relatív többség már a szankciós politikát is elítéli. A források elosztása szankciós eszközzé vált, ám ez nem segíti az egységes fejlődést, noha a gazdasági jólét megteremtése az EU létrehozásának egyik legfőbb indoka – fogalmazott.