Lantos Csaba kiemelte: az energiaszuverenitás eléréséhez Magyarország számára fontos az elektrifikáció, azt az áramot, amelyet ehhez felhasználunk, minél nagyobb mértékben itthon kell megtermelnünk.

Hirdetés

Az energiaszuverenitás „egyik kiegészítő eleme, amikor olyan közbeeső termékeket tudunk gyártani, mint a hidrogén” – mondta a miniszter, hozzáfűzve, hogy „ehhez persze kell az ipari technológia”.

A tárcavezető beszélt arról, hogy világszerte rengeteg pénz megy az új technológiák kifejlesztésére. Magyarországnak el kell mennie az összes lehetséges irányba, nemcsak elméletileg, hanem technológiailag is fel kell készülnie – emelte ki, az egyik lehetséges iránynak nevezve a zöld hidrogént. Ilyen a most átadott üzem is, ahol nagyipari méretekben lehet a karbonmentes termelést megvalósítani – mutatott rá Lantos Csaba.

A miniszter ismertette, hogy Magyarország üvegházhatású gázkibocsátása a világ kibocsátásának 0,15 százaléka. A terv az, hogy az EU elvárásaihoz illeszkedve Magyarország is karbonsemleges legyen, de belátható időn belül a nagyipari technológiák mellett csak az érhető el, hogy annyit bocsátunk ki, amennyit el is nyel a természetes közeg, illetve az új technológiák – tette hozzá. Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója a rendezvényen elmondta, hogy a cégcsoport újabb mérföldkőhöz érkezett azzal, hogy mostantól úgy tudnak zöld hidrogént termelni, hogy közben egyáltalán nem keletkezik üvegházhatású gáz.

Korábban írtuk

„Új zöld hidrogén üzemünk ma még csak a Mol ipari működését teszi zöldebbé, de holnap már az egész iparág és a hidrogénmobilitás számára is megoldásokat kínál”

– hangoztatta a vezérigazgató. Jelezte: Százhalombatta után a csoport másik két üzemanyagtermelő egységébe – Rijekába és Pozsonyba – is elviszik a technológiát, hogy a fenntarthatóbbá tegyék az üzemanyaggyártás folyamatát.

A Dunai Finomítóban 22 millió eurós beruházással 10 megawatt kapacitású zöld hidrogén üzemet létesítettek, az új üzemben 2024 második felében indul el a termelés.

Az üzem az amerikai Plug Power elektrolizáló rendszerét alkalmazza, amely lehetővé teszi, hogy megújuló forrásból származó elektromos áram segítségével évente 1600 tonna zöld hidrogént állítsanak elő, ezzel 25 000 tonnával csökkentve a finomító éves szén-dioxid-kibocsátását.

A zöld hidrogént a Mol elsődlegesen saját hálózatában, az üzemanyaggyártás során használja fel. Az új technológiával fokozatosan kiváltható a földgáz alapú gyártási eljárás, amely jelenleg a Mol-csoport teljes szén-dioxid-kibocsátásának egyhatodát teszi ki – ismerteti a Mol közleményében. A fejlesztés fontos lépés a magyar olajvállalat frissített SHAPE TOMORROW 2030+ vállalati stratégiájának megvalósításában, amelynek célja, hogy 2050-re karbonsemlegességet érjen el.

A százhalombattai Dunai Finomító 8,1 millió tonna éves kapacitásával a régió egyik legnagyobb finomítója, mintegy 1200 embert foglalkoztat – tájékoztatott a Mol-csoport.