„Részt venni a magyarság visszatalálásában nemzeti létéhez”

A Magyar Gárda augusztus 25-én megszületik. Első lépésben 56 gárdista teszi le ekkor az esküt. Az okleveleket Für Lajos volt honvédelmi miniszter adja át. Az 56-os szám szimbólum és üzenet, amelyben azt nyilvánítja ki a szervezet, hogy szellemiségét tekintve a magyar forradalom örökségét viszi tovább. Az ünnepélyes eskü során a gárdisták a Szent Koronának fogadnak hűséget, s a haza, a magyarság szolgálatába ajánlják a Gárdát.

A Magyar Gárda egyesület bejegyzett civil szervezet. Vezetője Vona Gábor, a Jobbik elnöke. Az alapító tíz tag névsorban: Bencsik András, Murányi Levente, Pörzse Sándor, Schön Péter, Staudt Gábor, Szabó Gábor, Szegedi Csanád, Szilárd István, Usztics Mátyás és Vona Gábor. Mint a névsorból is kitetszik, az egyesület tagjainak összetétele nem köthető csak egy párthoz, sőt sokan egyetlen párthoz sem kötődnek. A Gárda tehát hangsúlyosan civil szervezet és az is kíván maradni.

A Magyar Gárda alapítói szerint az élet követelte ki a Gárda létrehozását, a hazafias nevelés hiánya, a honvédség szinte teljes leépítése, az ország biztonságpolitikai és területi kiszolgáltatottsága (a napokban zsugorították ezreddé a győri légvédelmi rakétadandárt, s csökkentették az egri felderítő zászlóalj létszámát). Feladatait tekintve a Magyar Gárda nagyon sok mindent vállal: tagjainak honvédelmi képzését, amivel nem titkoltan egy legitim területvédelmi erő alapjait szeretné lerakni. A képzés sportfoglalkozásokból, állóképességi gyakorlatokból, terepgyakorlatokból áll majd, akár lőkiképzésből is az ország nyilvános lőterein, valamint találkozókból és egyéb rendezvényekből. Elengedhetetlen része lesz a képzésnek a hazafias nevelés is, és a vele összefüggő történelmi és kulturális hagyományőrzés. A Gárda szeretné kivenni a részét a katasztrófahelyzetek elhárításából.

Óriási vihart kavart a balliberális körökben a Gárda egyenruhájának híre. A rémhírekkel ellentétben a valóságban az egyenruha egyáltalán nem utal semmiféle erőszakszervezetre: fekete nadrágból, fekete mellényből és fehér ingből áll, amelyhez egy most divatos szemellenzős fekete sapka is tartozik. A mellényen és a sapkán piros-fehér sávos pajzs lesz látható, a Gárda jelképe, és ugyanilyen sávos kendőt is viselnek a gárdisták. Für Lajos történész, az Antall-kormány honvédelmi minisztere, a Gárda támogatója szerint ez az összeállítás leginkább a régi magyar népviseletre, pontosabban a falvak férfilakosságának XIX-XX. századi ünnepi öltözetére hasonlít.

A Magyar Gárda 18 év feletti fiatalokat vár a soraiba. Területi elven szerveződik, vezetői szeretnék, ha ez év októberére már minden megyében rendelkezne egy aktív csoporttal. A szervezet több cserkészcsapattal is felvette már a kapcsolatot, de más formában is szeretné kiépíteni az utánpótlását, azaz előiskolát teremteni azoknak a 18 év alatti fiataloknak, akik egyszer majd gárdisták szeretnének lenni.

Hisztérikus áradatban dől a rágalom a baloldali médiából: „nácizmus, rasszizmus, SS-reinkarnáció, új hungarista légió, fegyveres szélő?jobb” és hasonlók. Kiderült, hogy a nyilatkozók, a műsorvezetők, az interjúalanyok és a betelefonálók nem tudnak semmit a Gárdáról, az alapítók ugyanis bölcs előrelátással semmit sem szivárogtattak ki idő előtt, hogy nyugodtan készülhessenek fel a civil szervezet előtt álló feladatokra. Igazuk volt. Elképesztő hevességű médiahisztéria tört ki, amely azonban az ilyenkor elengedhetetlen konkrétumok hiányában lelepleződött és kifulladt. Az átkozódókra jellemző, hogy eszük ágában sem volt megnézni az interneten – www.magyargarda.hu – a szervezet alapszabályát és programját. Erőszakkal vádolták a meg sem alakult Gárdát, holott éppen ők álmodoznak arról, hogy összefogdossák a szervezet fiataljait és árpád-sávosra festik lekopaszított fejüket. Lemoshatatlan festékkel. Ezt a sötét tervet az ATV-n lehetett olvasni.

A Gárdának nem lesznek saját lőfegyverei. Vannak viszont saját fegyverei azoknak az őrző-védő cégeknek, amelyek nemcsak az MSZP és az SZDSZ érdekköreibe tartoznak, de leszerelt rendőrtisztek sokaságán keresztül fonódnak össze a karhatalommal. Für Lajos szerint 100-120 ezer fő tevékenykedik ezekben a cégekben, a pénzszállításra használt páncélautóik ragyogóan megállnák a helyüket bármiféle utcai harcban.

Usztics Mátyás színész, színházigazgató elmondta, hogy a hazafias nevelés egészen magas szinten folyik majd a Magyar Gárdában. Szabadegyetemet szerveznek, ahol végre nem Habsburg-, hanem magyar történelmet tanítanak majd. Vagyis azt a tudást, amely képes újra közösségi tudatot ébreszteni a fiatalokban, rajtuk keresztül pedig az egész társadalomban. Ez a fejlett nemzettudat szöges ellentétben áll a a médiából sugárzott életfelfogással, vagyis a szélsőséges individualizmussal, a fizikai és szellemi plázázással, parttalan szabadossággal. De meg akarja cáfolni a magyarokról terjesztett, beteljesítésre váró tévhiteket is. Például azt, hogy széthúznak. Usztics Mátyás szerint nagyon is képesek vagyunk összefogni a bajban, épp az árvízi védekezések bizonyítják a legjobban. Nem véletlen, hogy a Gárda a katasztrófaelhárításban is komoly feladatokat vállal majd. Ennek nemcsak fizikai jelentősége van, de fontos spirituális üzenete is.

Usztics Mátyás úgy véli, maga a Gárda nem más valójában, mint a közösség iskolája. Ma ilyen iskola nincs a társadalomban, igény azonban van rá. Mióta felröppent a Gárda megalakulásának híre, rendkívül sok fiatal érdeklődik iránta. Ez az alapítókat is meglepte. Kiderült az is, hogy az országban elszórtan és afféle félhivatalos formában már léteznek olyan kezdeményezések, amelyek hasonlítanak a Gárdára. Legutóbb Kelet-Magyarországról jelentkezett be egy egyesület, amely egyenruhával és saját szabályzattal is rendelkezik. Ezeket a szervezeteket igyekszik majd összefogni a Gárda.

Több és jelentősebb ez annál a fekete ruhás riogatásnál, fegyverkezős rémképnél, amivel a SZDSZ és az MSZP bombázza a közvéleményt. Több és jelentősebb, és számukra veszélyesebb. Az intézményesült nemzeti öntudat ugyanis képes ellenállni a módszeres agymosásnak.

A területvédelem gondolata nem először vetődött fel Magyarországon. Az Antall-kormány idején, amikor még 172 katonai repülőgéppel, s a nagy leépítés után is 840 harckocsival rendelkezett a Magyar Honvédség, már létrejött két területvédelmi erő. Egy-egy dandár Szabolcsban és Békésben. Mindez nem kapott nagyobb nyilvánosságot akkor, mint ahogy az sem, amikor a Horn-kormány leépítette ezeket a dandárokat. Az volt az első kemény szocialista lépés a magyar védelmi erő gyengítésére. A szocialista és szabad demokrata próbálkozások végül odáig jutottak a légierő és a páncélos erők leépítésén, a hadkötelezettség megszüntetésén keresztül, hogy az előző kormányzati ciklusban Juhász Ferenc honvédelmi miniszter egyenesen a honvédség és a honvéd szavak eltörlésére tett javaslatot.

Für Lajos szerint mindennek egyenes folytatása, hogy az MSZP és az SZDSZ hisztérikusan felemeli a hangját egy olyan szervezet megalakulásával szemben, amelynek egyik feladata a honvédelmi nevelés és előképzés. Különösen akkor, amikor a világban rendkívül sok ország rendelkezik területvédelmi erővel, elegendő csak az SZDSZ szempontjából mindenben példának tekintett Egyesült Államokra gondolni, ahol a Nemzeti Gárda látja el ezt a feladatot. Önálló repülőerőkkel, harckocsi-alakulatokkal is rendelkeznek.

Nem véletlen, hogy az alapítók legfőbb célja az, hogy a szervezet visszahozza a magyarokból kiveszett védelmi reflexeket, szellemi és fizikai értelemben egyaránt. Mert úgy tűnik, mintha ez a nép lemondott volna saját magáról. Bénán tűri a közbiztonság elleni egyre agresszívebb támadásokat. Elvisel egy melegfesztivált, miközben vészesen fogy a lélekszáma. Elkényelmesedik, amikor déli határain véres háború dúl. Nem törődik a fiatalság testi, szellemi és lelki állapotával, minek következtében aggasztóan magas a katonának alkalmatlanok aránya, pedig Für Lajos szerint ma sem lehet alábecsülni a veszélyeket. Bárki tapasztalhatja egyes szomszédaink olykor vérlázítóan nyílt magyarellenességét, de nem zárhatjuk ki terrorista támadások lehetőségét, alvilági csoportok zsarolásait, uralmi terveit sem.

Für Lajos tapasztalatai szerint azért érdeklődnek olyan sokan a Gárda iránt, mert a fiatalok jelentős része megundorodott attól a liberális életszemlélettől, amit az MSZP és az SZDSZ erőltet a társadalomra, de elegük van az úgynevezett mérsékelt demokraták erőtlenségéből is. Nem csupán elméletben, hanem a gyakorlatban is erős Magyarországot akarnak. Erős és egészséges Magyarországot, ahol a rend, a szép, a jó az úr, és nem a deviancia, a korrupció, a hazudozás. Tartós értékeket keresnek ezek a fiatalok, kapaszkodókat, összetartást, bajtársiasságot. Bajtársiasságot, hiszen a neoliberális életfilozófia az összefogás helyett az egyéni boldogulásra, azaz implicite az egymás elleni harcra neveli az embereket.

Für Lajos úgy vélte, az a liberális kísérlet, amely el akarja sorvasztani a nemzeteket, eleve tévúton jár. Andre Malraux francia író, gondolkodó, De Gaulle egykori kultuszminisztere minden szellemi, ideológiai kalandot végigjárt. Volt meggyőződéses kommunista, volt szélsőséges liberális és minden egyéb. Végül azt írta, két alapvető dolgot alkotott az európai szellem: a társadalmi igazságosságot és a nemzeteket. Mindkettő túlélte a forradalmakat, s egyiket sem tudta kikezdeni a szkepszis. Für Lajos szerint valahol itt ragadható meg a Magyar Gárda történelmi szerepe, részt venni a magyarság sorsfordításában, visszatalálásában nemzeti létéhez.

Ezért kiabál a proletár internacionalizmust most éppen multikulturalizmusban továbbvinni akaró, az arany középúton közlekedő polgár ellen a csőcseléket következetesen kijátszó neokommunista baloldal és neobolsevik liberális oldal nácizmust, ezért üvölt betiltásért, mert fél. A polgár ugyanis akkor erős, ha a patriotizmusra támaszkodik. A polgár ereje azonban nem csupán a rend, a hagyomány, a nemes emberi mértékek tiszteletéből fakad, hanem markáns tartózkodásából minden deviancia iránt. A Magyar Gárda e célból jött létre. A Magyar Gárda augusztus 25-én a budai Várban a Szent György téren délután háromkor ünnepélyesen megalakul. Minden jó szándékú érdeklődőt szeretettel várnak.

Sinkovics Ferenc