„Mi a fontosabb, a pénz vagy a gyerekeink élete? Taigetosz helyett kórházbezárás? Most mi a fontos? A válasz pontos. Nekünk a gyerek, nektek a telek.” Ilyen és hasonló feliratú táblákat emeltek a magasba sokan azok közül, akik az elmúlt szombat délelőttön szülőként, nagyszülőként, orvosként vagy akár politikusként álltak ki, már nem először, a Budai Gyermekkórház és Rendelőintézet megmaradása mellett.

A fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő, több milliárd forintot érő kórházat az egészségügyi reform megvalósítása részeként be akarják zárni. Tennék mindezt egy olyan kórházzal, amely Budapest XII. kerületének a kivételével a teljes budai oldal, valamint öt pilisi község, összességében évente háromezer fekvő- és 150 ezer járóbeteg gyermekének az ellátását végzi. Lovasberényben, ahol a kormányfő, az egészségügyi miniszter és több kormánypárti politikus is egyeztetett a kórházi kapacitásokról, felmerült a budai gyermekkórház bezárásának a lehetősége. – Értesüléseink szerint paktum született, mely szerint egy magánkézben lévő részvénytársaság, elsőként az országban, fizetős magángyermekkórházat szeretne itt működtetni – közölte nemrégiben Latorczai Csaba, a Budai Gyermekkórház és Rendelőintézet Kht. felügyelő bizottságának elnöke. (Érdekesen alakulnak a dolgok, Molnár Lajos egészségügyi miniszter január 8-i hivatalos ajánlásában még nyolcvan aktív és negyven krónikus ágy szerepel.) A budai gyermekkórház, amely élen jár a gyermekek gyógyításában, a szakorvosképzésben és oktató kórházként is működik, a közelmúltban ünnepelte fennállásának 50 éves jubileumát. Az évfordulóra megjelentettek egy szép formátumú, tartalmas könyvet is, Gyermekbeteg-ellátás a Rózsadombon 1956-2006 között címmel. Szerkesztője, Péter Ferenc professzor, két évtizeden keresztül állt a kórház élén. A sokat látott, tapasztalt egykori főigazgató beszélgetésünk során azt idézte fel a Demokratának, hogy ezekben az előbb említett évtizedekben hány tényleges reform valósult meg a magyar egészségügyben, illetve a budai gyermekkórházban. – Nagy Imre miniszterelnök 1956 novemberének első napjaiban adott személyes utasítást arra, hogy a Rózsadombon lévő elhagyatott, kiürített ÁVH tulajdonában lévő épületeket minősítsék át Heine-Medin Utókezelő Kórházzá. A korábban villaként használt épületek átalakítását azonnal el is kezdték, akkoriban 226 ágyon gyógyítottak. Az utolsó nagy gyermekbénulás-járvány miatt létesített intézményt a Salk, majd a Sabin védőoltások bevezetése után nem sokkal, 1964. január 1-jétől területi gyermekkórházzá szervezték át. Az akkor aktuális egészségügyi kormányzat ugyanis követte azt a nemzetközi gyakorlatot, amelynek az volt a lényege, hogy a főváros méretéhez hasonló nagyvárosokban a gyermekbeteg-ellátást az általános nagykórházi gyermekosztályokról az úgynevezett szakosított gyermekkórházakba terelték át. Ekkor jelöltek ki a pesti oldalon három, a Madarász utcai, az Apáthy, ma Bethesda és a Heim Pál, a budain pedig egy kórházat arra a célra, hogy sokprofilú, szakosított gyermekkórházzá fejlődjenek. A következő évtizedekben sorra meg is szüntették az általános kórházi gyermekosztályokat a csepeli, a dél-pesti, az István, a MÁV, a Péterfi, a Rókus, a tiszti és újpesti kórházakban. Csak a László Kórház fertőzőgyermek-osztálya és, valamilyen eddig fel nem tárt okból, Budán a János Kórház gyermekosztálya maradt meg, bár az utóbbi jelentős ágyszámcsökkentés árán. Igazi reformmozgalom volt ez! Ettől kezdve teljes munkaidejükben gyermekeket gyógyító, gégész, kardiológus, pulmanológus, szemész- és ortopédorvosok, nem pedig a felnőtt osztályról konzíliumba áthívott, alapvetően felnőttekkel foglalkozó specialisták látták el a feladatokat. Ez a modell működött a környező régiókban, Pozsonyban, Prágában, Varsóban, Krakkóban, Bécsben vagy akár Ljubjanában. A budai gyermekkórházban a fekvő- és járóbeteg-ellátás szerkezetét 1982 és 1995 között, többnyire a kórház kezdeményezésére, jelentősen átalakították. Az ágyszámot 242-ről 130-ra csökkentették azért, hogy a fekvőbeteg-ellátás komfortosabbá váljék. (Az 1995-ös ágyszámcsökkentés, újabb 55 ágy, már csak részben az intézmény egyetértésével, nem a tényleges számszerűségek alapján történt.) A korábban néhány ezer főnyi ambuláns forgalom a kilencvenes évek elején már meghaladta az ötven-, később pedig a százezret. A korábbi néhány profil helyett fokozatosan kereken húszra emelkedett a speciális rendelések száma, az allergológiától, az audiológiától kezdve a pulmanológiáig, a szemészetig. Ezekhez két-három féle szakképesítéssel is rendelkező orvosok, szakasszisztensek munkacsoportjainak kialakítására volt szükség. A százezres nagyságrend ma is tartja magát. Megtörtént tehát az a reformlépés, amelyről manapság sokat hallhatunk, vagyis a fekvőbeteg-ellátás átrendeződése a járóbeteg-ellátás irányába. – A folyamatos országos idegentest-ügyelet biztosításában ma a budai gyermekkórházon kívül már csak két intézmény vesz részt. A kanülviselők gondozását, a gégetágító műtéteket szinte kizárólag a mi gégészeti osztályunkon végzik. A gyermekortopédia műtétes és konzervatív része együttesen ugyancsak alig található meg máshol. Meggyőző szám a 2006. évi 1734 gerincbeteg-vizsgálat, aminek kiemelkedő színvonalát az igen korszerű biomechanikai labor is biztosítja. A gyomor- és bélbetegségek közül a motilitási zavarok ellátására az ország szinte minden tájáról ehhez a munkacsoporthoz küldik a beteg gyerekeket, de a közel száz növekedési hormonkezeltjével az ország második legnagyobb centruma. A budai gyermekkórház kétszázötven cukorbeteg gondozottjával a harmadik legnagyobb központtá vált. Ide sorolható az érzelmileg súlyosan sérült gyermekeket, serdülőket évtizedek óta ellátó osztály, az Ali utcai részleg, és a közel két éve ide költözött, kiváló személyi összetételű és felszereltségű, Baba utcai Epilepszia Centrum. Ezen ellátási formák iránt az igény folyamatosan, úgy is mondhatnánk, hogy sajnos ijesztően növekszik – mondja dr. Péter Ferenc. Jó tíz évvel ezelőtt felvetődött a kórház bezárásának gondolata azzal az indokkal, hogy több utcában, villaépületekben működik, ami nem gazdaságos. A szakma, az érintett lakosság, az önkormányzatok egyértelmű kiállása a szakosított gyermekkórház továbbfejlesztése mellett oda vezetett, hogy 1997-98-ban megépült a főváros legújabb, gyermekbeteg-ellátás céljára tervezett, nívódíjjal elismert színvonalon megépített új központi épülete a Bolyai utcában, amely az elmúlt közel tíz év alatt beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Évtizedek óta a szegedi gyermekklinikán és a budai gyermekkórházban történik az összes magyar újszülött veleszületett anyagcsere- és endokrinbetegségeinek szűrése, a kiszűrt babák gondozása. A szűrés bevezetése előtt súlyos szellemi és testi károsodást elszenvedett gyermekek helyett ma ezek a gyermekek, a szűrésnek és korai gondozásba vételnek köszönhetően a társadalom teljes értékű tagjaivá válnak. Erre az országos hatású, eredményes munkára méltán büszke az ötvenéves intézmény. Ma még. R. Papp Ágnes

A kórház marad

A Budai Gyermekkórház és Rendelőintézet 2005. október elsejétől közhasznú társaságként működik. Az intézmény vezetője, dr. Badacsonyi Szabolcs már több alkalommal felemelte a szavát a kórház esetleges bezárása ellen. Az intézmény megmentése ügyében az ügyvezető igazgató – aki egyébként SZDSZ-es önkormányzati képviselő -, Láng Zsolt, a II. kerület fideszes polgármestere, valamint Takács Beáta, a főváros MSZP-frakcióvezetője február 14-én közös sajtótájékoztatót tartottak, ahol hangot adtak azon véleményüknek, hogy az intézménybezárásoknak nem szabadna pártideológiák alapján eldőlniük. Az, hogy ők most egy asztalhoz ültek, azt bizonyítja, hogy a közös ügy pártokon felüli. Badacsonyi Szabolcs elmondta, az egészségügyi miniszter által eredetileg javasolt nyolcvan aktív és negyven krónikus ággyal kiegyeznének, kórházuk bezárását azonban nem látják indokoltnak, már csak azért sem, mert a közép-magyarországi régió, vagyis Budapest és Pest megye fekvő- és járóbeteg-ellátása igencsak megsínylené, ha megszűnnének. Becslése szerint mintegy százezer gyermek maradna ellátás nélkül. Láng Zsolt polgármester bejelentette, hogy a II. kerületi önkormányzat mint első fokú építészeti hatóság változtatási tilalmat rendel el a négymilliárd forintra becsült ingatlanra. A tilalom azt jelenti, hogy az esetleges új tulajdonos eredeti működésének megfelelően, csakis kórházként működtethetné a valóban csodálatos ingatlant, amelyen két hőforrás is található.