Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
Hirdetés

Varga Mihály, aki az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) ülését követően nyilatkozott magyar újságíróknak, hangsúlyozta: Magyarország azért sem támogatja a segítségnyújtás ilyen formáját, mert rossz tapasztalata van az uniós hitelfelvétellel. A koronavírus-járvány alatt felvett uniós hitelből járó támogatást Magyarország ugyanis azóta sem kapta meg – húzta alá.

Kifejtette: az Európai Bizottság 2023-ban havi 1,5 milliárd eurós, éves szinten legfeljebb 18 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomagot javasol Ukrajna finanszírozási szükségleteinek fedezésére. Az uniós bizottság az ehhez szükséges hitel felvételéhez kér felhatalmazást a tagállamoktól. A testület továbbá azt szeretné, ha a felvett hitel mintegy 630 millió eurót kitevő összegű kamatfizetését a tagországok átvállalnák – tájékoztatott.

Varga Mihály utalt arra is, hogy Ukrajnának a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint havonta 3-4 milliárd euró, azaz átszámítva 1200-1600 milliárd forint kellene ahhoz, hogy fenntartsa az állam működését. Ezen összeg összeállításában Magyarország hajlandó részt venni, hitelvelvételt azonban nem támogat – szögezte le.

A pénzügyminiszter közölte, Magyarország készen áll Ukrajna további megsegítésére, eddig több mint egymillió menekültet fogadott, és a háború február 24-i kezdete óta már több mint 31 milliárd forintot fordított a háború sújtotta ország támogatására. Emlékeztetett: Magyarország már korábban is jelentős összegekkel segítette Ukrajnát, a háború előtt a makro-pénzügyi támogatás elfogadásával, az ukrajnai magyar kisebbség erősítésével támogatta a szomszédos országot.

Korábban írtuk

„Hazánk kész továbbra is támogatni Ukrajnát, pénzügyileg egyszerűbb és hatékonyabb módszerekkel, kétoldalú egyezmények, megállapodások megkötése révén, akár a nemzeti költségvetéséből is” – fogalmazott Varga Mihály.

Kiemelte továbbá: a magyar kormány azon dolgozik, hogy az ország mihamarabb hozzájusson az uniós helyreállítási alap forrásaihoz. Ennek érdekében élénk tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, noha – szavai szerint – a kormány „furcsállja”, hogy a megbeszélések során újabb és újabb kérést fogalmaz meg a brüsszeli testület.

Közölte, az uniós bizottság november 22-én kívánja bemutatni értékelését a magyar helyreállítási terv elfogadásához szükséges vállalások kérdésében. A tárcavezető végezetül reményét fejezte ki, hogy a tárgyalások hamarosan, de legkésőbb az év végéig lezárulhatnak.