Magyarország ma szabadabb és demokratikusabb, mint a Gyurcsány-korszakban
Márki-Zay Péter 2021 októberében a Euronewsnak adott interjújában kifejtette, hogy „a Fidesz meghekkelte a magyar demokráciát, kisiklatta a jogállamot Magyarországon”, majd hozzátette, hogy a fennálló állapotot nem tekinti jogállaminak. A baloldali miniszterelnök-jelölt véleménye, illetve a szövetségesei által korábban tett hasonló kijelentések fényében a Századvég utánajárt annak, hogy a magyarok Gyurcsány Ferenc vagy Orbán Viktor regnálása alatt érezték, illetve érzik-e szabadabbnak, demokratikusabbnak Magyarországot.Bevezetésként fontos kiemelni, hogy a balliberális erők évek óta hangoztatják, hogy meglátásuk szerint Magyarországon sérül a jogállamiság, illetve a demokratikus elvek érvényesülése, mutat rá a Századvég, hozzátéve: Gyurcsány Ferenc 2018-ban például azt állította, hogy „a demokratikus díszletek mögött egy embertelen diktatúra uralkodik”, míg a Demokratikus Koalíció elnökségi tagja, Arató Gergely 2019-ben arról értekezett az Országgyűlés ülésén, hogy „változatlanul borzalmas a jogállamiság helyzete Magyarországon”. Ezen felül a baloldal vezető politikusai a jogállam „helyreállítása” érdekében többször is kilátásba helyezték – választási győzelmük esetén – az Alaptörvény egyszerű többséggel történő „érvénytelenítését”. Ennek jegyében Dobrev Klára már 2021 nyarán leszögezte, hogy „aki ránk szavaz, úgy szavazzon ránk, hogy ha az egyszerű többséget szerezzük meg, akkor is le fogjuk bontani az Orbán-rendszert”, majd Márki-Zay Péter szeptemberben szintén szükségesnek ítélte „az Alaptörvény közjogi érvénytelenségének kimondását”.
A további részletekről IDE kattintva az Origo honlapján olvashat.