Európa számára ez talán a XXI. század legnagyobb kihívása lesz. A kontinens, amelyben keresztény értékeink, kultúránk, történelmünk és hagyományaink gyökereznek, ma hitében gyakorlatilag megrendült. Úgy tűnik, bár a mai Európa gazdag, az illegális bevándorlás okozta problémák megoldásának tekintetében, a válság megakadályozásában tehetetlen – mondta a Demokratának Simicskó István honvédelmi miniszter.

– Márciusban kezdte meg működését és nemrégiben ünnepélyes keretek között is bemutatkozott a Katonai Rendészeti Központ. Mi a feladata?

– A központ létrehozása illeszkedik a honvédelmi tárca szintjén nemrégiben beindított, tízéves periódust felölelő új Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programhoz. Az alakulat megalakításának alapvető célja az volt, hogy olyan kapacitással növeljük meg a Magyar Honvédség képességeit, amelynek segítségével megfelelően felkészülhetünk a mai kor új típusú kihívásai által generált katonai feladatainkra. Az Országgyűlés megszavazta a szükséges törvénymódosításokat, ezen belül az Alaptörvényt is módosítottuk, utóbbi egy különleges jogrendi tényállással bővült, az úgynevezett terrorveszélyhelyzettel. Ennek megfelelően egy esetleges terrortámadás esetén a Magyar Honvédség erre felkészített erői is tevőlegesen részt vehetnek országunk védelmében, szolgálhatják hazánk biztonságát, segíthetik a rendőrség és a Terrorelhárítási Központ munkáját. Az ilyen típusú, hazánk és lakosságának védelmét szolgáló intézkedések keretében pedig szerte az országban a katonai rendészeink közterületeken való folyamatos vagy időszakos jelenlétével jelentősen növelhetjük az emberek biztonságérzetét is.


– Volt már szükség a munkájukra?

– Előfordult néhány olyan eset, amikor sajnálatos módon közbe kellett avatkozniuk, például egy késes támadót kellett ártalmatlanná tenniük és a helyszínt biztosítaniuk a rendőrség kiérkezéséig. A visszajelzések egyértelműen pozitívak a polgári lakosság részéről, szívesen látják a magyar katonákat az utcákon, hiszen jelenlétükkel növelik a civilek biztonságérzetét. A Katonai Rendészeti Központ létrehozása nem teljesen új keletű ötlet, hiszen az alakulat jogelődje már korábban is létezett. Egy olyan képesség kialakítását célozta meg, amelynek keretében a külföldön szolgálatot teljesítő, missziós feladatokat ellátó katonáink szempontjából is lényeges elemeket hordoz magában az alakulat. A rendészeti központ megalakítása hozzájárul ahhoz, hogy a klasszikus katonai rendőri vagy, nemzetközi terminológiával élve, a „military police” tevékenység magasabb szakmai színvonalat képviseljen a hazai és külhoni műveleti szerepvállalásaink során. Ezért a Magyar Honvédség Katonai Rendészeti Központ létrehozása egyszerre szolgálja a belbiztonság erősítését hazai szinten a lakott területeken, forgalmas és kiemelkedő jelentőséggel bíró csomópontokon történő járőrtevékenység ellátásával, valamint segíteni kívánja a külföldi misszióban lévő katonáink és szövetségeseink ottani munkáját is. Rendészeink ehhez új egyenruhát, felszerelést, gépjárműveket kaptak, illetve a jövőben tervezzük a kutyás egységek létrehozását és fegyverzetük modernizációját is.


– Orbán Viktor miniszterelnök augusztus végén bejelentette a már meglévő határzár megerősítését. Ez azt jelenti, hogy az eddigi intézkedések, így a kerítés, valamint a rendőrök és katonák közös munkája sem biztos, hogy elegendő lesz a jövőben?

– A hadtudományokból, és talán ide sorolnám a harcművészetek tanításait is, jól tudjuk, hogy a védelem akkor a legerősebb, ha több védelmi vonalból és jól felkészített elemekből tevődik össze. Amennyiben reálisan mérjük fel a tényeket, akkor meg kell állapítanunk, hogy Európának, így hazánknak is tartósan és hosszan elhúzódó bevándorlás okozta válsághelyzetre kell felkészülnie. Európa számára ez talán a XXI. század legnagyobb kihívása lesz. A kontinens, amelyben keresztény értékeink, kultúránk, történelmünk és hagyományaink gyökereznek, ma hitében megrendült. Úgy látjuk, bár a mai Európa gazdag, az illegális bevándorlás okozta problémák megoldását illetően tehetetlen. Ezért katonailag is meg kell erősödnie az öreg kontinensnek, és ebben Magyarországnak is jelentős szerepe van. A jelenlegi, az ország déli határszakasza mentén húzódó fizikai határzár az első védvonal, emellett a magyar–szerb határon álláspontunk szerint szükség lesz egy megerősített védekezési rendszerre, amellyel még inkább biztonságossá tesszük ezt a határszakaszt, és természetesen megmarad az élőerős védelem meghatározó szerepe is.


– Az embercsempészet napjainkban az egyik legnagyobb üzletággá nőtte ki magát, így nem csoda, hogy a csempészek korszerű eszközökkel próbálják kijátszani a határzárat, például egyes hírek szerint drónokkal térképezik fel a terepet. Ennek kivédésére felkészültek?

– Az ország védelme, az emberek biztonságának szavatolása érdekében nemzetbiztonsági szempontok alapján, de katonai értelemben véve is nagyon fontos kérdés a felderítés, a megfelelő előrejelzés. Tudnunk kell, merre haladnak a migráns csoportok, hogy a nemzetközi jogszabályok és országunk törvényei betartásával időben fel tudjunk készülni arra, hogy megfelelően és felkészülten legyünk képesek reagálni. Természetesen rendelkezünk olyan titkosszolgálati, hírszerző és felderítő képességekkel, amelyek segítségével el tudjuk látni megfelelő információkkal a határvédelemben részt vevő rendőri és katonai erőinket. Célunk, hogy akik mégis valamilyen úton átjutottak a védelmi vonalakon, azokat egy közel nyolc kilométer mélységű védelmi zónán belül elfogjuk és visszakísérjük a kerítés túloldalára, a gyűjtőpontokra. Ez döntően sikerül, ezért büszkék lehetünk a katonáinkra, hiszen kiemelkedően helytállnak a rendőrséggel szoros együttműködésben, az ország határainak védelmében. Mindezeken túl megvannak a technikai lehetőségeink ahhoz is, hogy a drónokat és hasonló felderítő eszközöket zavarjuk, lefogjuk, vagy akár hatástalanítsuk.


– Tavaly, amikor először felmerült, hogy a honvédség is segítse a határvédelmet, voltak meglehetősen furcsa ellenzéki vélemények. Egyesek szerint a katona nagyjából arra való, hogy a laktanyában üljön, esetleg külföldön szolgáljon… A rendőrséggel közös munka ezek szerint beváltotta a hozzá fűzött reményeket?

– Az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy igen. Ez valóban új feladatként jelentkezett a Magyar Honvédség számára, aminek persze az is az oka, hogy korábban nem volt ilyen jellegű közvetett vagy közvetlen fenyegetettség, ilyen helyzet a határaink mentén. Az elmúlt viszonylag rövid időszakban másfél millió migráns érkezett Európába, és mindannyian megtapasztaltuk, hogy ez a bevándorlási hullám mivel jár. Mintegy négyszázezren gázoltak keresztül a magyar határokon, semmibe véve a nemzetközi jog előírásait és a magyar törvényeket. Láttuk, milyen állapotok alakultak ki a Keleti pályaudvarnál, vagy akár az autópályáinkon, a határ mellett lakók földterületein. Jelzéseinket hónapokig nem vették komolyan, pedig sajnálatos módon nekünk lett igazunk. A nemzetközi terrorizmus veszélye kézzelfoghatóvá vált. A tények bennünket igazoltak: Brüsszel, Párizs, Nizza és a németországi események mind hordoztak magukban olyan elemeket, amelyek az ellenőrizetlen bevándorlásra voltak visszavezethetők. Mindez azt mutatja, hogy továbbra is küzdenünk kell a terrorizmus, az illegális migráció ellen. Ez csakis közös erővel valósulhat meg hatékonyan Európa-szerte, de hazánk területén is össze kell fognunk. Együtt kell működniük a szakembereknek, de összefogást kell mutatnunk társadalmi szinten is. Számos közös gyakorlatot szerveztünk a társ­szervekkel, és törekszünk arra, hogy az életszerű helyzetek reprodukálásával fel tudjunk készülni az esetlegesen bekövetkező eseményekre. A rendőrséggel és a Terrorelhárítási Központtal folytatott közös munka bebizonyította, hogy az együttműködésünk töretlen és kiváló, valóban képesek vagyunk az előttünk álló kihívások leküzdésére.


– Hányan vannak most a határon?

– Folyamatosan mintegy hatezer katonánk lát el határvédelmi feladatot, ennyien segítik a közös járőrözést és az egyéb szakmai munkát. Szolgálatellátásuk példaértékű, mint ahogy a határok mentén élő civilek hozzáállása is.

Fotó: Somfai Sándor/Demokrata


– A jövő évi költségvetésben az ideinél mintegy 53 milliárd forinttal több jut a honvédelmi kiadásokra. Ezt mire fordítják?

– Az előre nem látható, sürgős biztonsági feladatok ellátására eddig mindig külön összegeket szánt a kormány, vagyis indokolt esetben év közben is biztosítottak részünkre bizonyos támogatást, hiszen az egyes ágazatok költségvetése a tervezhető kiadások alapján készül. Ez az 53 milliárdos növekedés annak köszönhető, hogy a kormány döntést hozott arról, hogy a GDP egytized százalékával növeli évről évre a honvédelmi költségvetést 2026-ig. Ez nagyon fontos volt, hiszen az elmúlt 25 évben a Magyar Honvédség ugyan jelentős reformokat hirdetett meg, de ez többnyire nem eredményezett előrelépést a honvédség modernizációja és az állomány helyzetének javítása terén. Kormányunk döntésének értelmében azonban 2026-ig minden évben biztosan emelkedni fog az az összeg, amelyet az ország védelmi kiadásaira, ezen belül a Magyar Honvédség képességfejlesztésére fordíthatunk. Vagyis hosszú távra tervezhetünk, amely jó alapokat biztosít és óriási előrelépést jelent számunkra. Ezért az elkövetkező tíz évben nagyon komoly honvédelmi és haderőfejlesztési programot hajthatunk végre. A Magyar Honvédség így technikailag is megújul, és a személyes megbecsülést is jobban tudjuk érzékeltetni az illetményemelés folytatásával, valamint katonáink egyéni felszerelésének, így ruházatának és haditechnikai eszközeinek cseréjével. Emellett célul tűztük ki a védelmi ipar fejlesztését is, amely kormányzati szempontból az Irinyi-tervben rögzítetten kiemelt, stratégiai jelentőséggel bír. Lehetőségünk lesz továbbá az Önkéntes Tartalékos Rendszer területi elven történő megújítására is.


– A pillanatnyilag legjelentősebb „új típusú kihívást” hogyan nevezné kevésbé hivatalosan? Migráció? Népvándorlás? Új honfoglalás?

– A migráció kifejezés helytálló, de nem is az elnevezés a fontos, hanem maga a jelenség. A migránsok döntően áldozatok. Nem feltétlenül maguktól jönnek, hanem szándékosan megtévesztik, félrevezetik ezeket az embereket, szinte meghívólevelet kaptak Európa egyes fejlett országaitól. Az Európai Unió bürokratái részéről stratégiai szintű hibás gondolkodást látunk, amely szerintem alapvetően téves irányt jelöl meg. A Föld lakossága ma körülbelül 7,4 milliárd fő. Azt mondják a szakemberek, hogy 2050-re ez nagyjából tízmilliárdra nő. Afrika elszegényedett néptömegeinek létszáma több mint a kétszeresére, a világ muzulmán vallású lakossága pedig 60-70 százalékkal növekszik. A kontinensek demográfiai mutatói azonban gyökeresen eltérnek, hisz Európa folyamatosan elöregszik, népessége csökken. Amennyiben záros határidőn belül nem törekednek arra nyugaton is, hogy a családtámogatási rendszer átalakításával, más ösztönző elemek alkalmazásával növeljék a gyermekvállalási kedvet, ez nem is fog megváltozni. Afrika és Ázsia lélekszáma azonban folyamatosan és rohamosan tovább nő, következésképpen az a migrációs nyomás, amelyet tapasztalunk, erősödni fog a következő években. Óriási nagyságrendű és tartósan jelentkező kihívással számolhatunk a jövőben, amely az európai civilizáció számára beláthatatlan következményekkel járhat. Pláne úgy, hogy az Európai Unió, mint ahogyan azt már korábban említettem, nem épít azokra a keresztény, kereszténydemokrata értékekre, amelyek a létrejöttét, felemelkedését megalapozták.


– Ez tehát civilizációs válság?

– Természetszerűleg minden civilizáció értékeket hordoz magában, és mindegyik vallási alapzaton is nyugszik. Amennyiben ez a szilárd alap meggyengül, akkor meginog a rajta lévő építmény is, vele együtt pedig gyengülnek és bizonytalanná válnak a benne élők. Ez az alapprobléma, amely társadalmi méreteket ölt. Amennyiben ráadásul erős hitű, elszánt néptömegek érkeznek egy ilyen meg­gyengült kontinensre, az tovább fokozza a helyzet súlyosságát, amely komoly biztonsági veszélyt és kockázati tényezők sorát is magában hordozza. Nem beszélve az integrációs problémákról, vagy az integrálódási képesség és hajlam kérdésköréről. Fontos és egyáltalán nem elhanyagolható kérdéskör az ilyen mértékű migrációs jelenséget kiváltó ok-okozati viszonyrendszer vizsgálata lenne, amire jelen helyzetben most nem vállalkoznék, de valóban figyelemre méltó, hogy vajon miért indulhatott meg viszonylag hirtelen, egyszerre, ilyen nagy létszámú bevándorló emberáradat a világ több helyszínéről Európa irányába.


– Vasárnap arról szavazunk, hogy a kvóta rossz válasz. Ön mit gondol erről?

– Valóban, a brüsszeli kvótarendszer bevezetésére irányuló alapgondolat is rendkívül hibás hozzáállást mutat. Az, hogy osszuk szét a bevándorlókat és gondoskodjunk róluk közösen, újabb biztatást jelent számukra. Azt üzenjük ezzel, hogy „gyertek, éljetek nálunk, lesz hol letelepednetek, megvetni a lábatokat, és megtaláljátok a boldogulásotokat”. A békés integráció ilyen embertömeg ellenőrizetlen és tervezetlen beáramlása mellett szinte lehetetlen, és ha ez így folytatódik tovább, az alapvetően fogja megváltoztatni Európa kultúráját. Megkérdőjelezhetetlenül és véglegesen átírja ezt a civilizációt. Könnyen lehet, hogy magyarként hamarosan nem sok jót tudunk felvázolni gyermekeinknek, unokáinknak azzal kapcsolatban, hogyan őrizhetik meg az őseink által ránk hagyott magyar értékeket, kultúrát, nyelvet, hagyományokat… Borzasztó merényletek és aljas bűncselekmények történtek Európában az elmúlt hónapokban, és sajnos nem lehet biztonsággal kijelenteni, hogy ilyen terrorcselekmények vagy bűntettek Magyarországon nem következhetnek be.


– Miben segíthet a népszavazás?

– A magyar kormány az elmúlt bő másfél évben mindent megtett azért, hogy felhívja a figyelmet a veszélyekre, megoldási javaslatokat is felvázolt, ám az Európai Unió részéről még mindig hiányzik az általánosan elfogadott válasz. Örömteli, hogy a visegrádi országok értik egymás szavát, egységesek és így megerősödtek ebben az időszakban, mint ahogy a mi biztonsági lépéseink is hatékonynak bizonyultak. Továbbra is azt gondoljuk, hogy a bajokat a gyökerüknél kell kezelni, ott helyben kell megoldani, ahol azok keletkeztek, nem behozni ezeket a problémákat magunkhoz. Mi, magyarok kormányzati szinten is teszünk ezért, és egyébként a Magyar Honvédség szintjén is részt vállalunk ebben a feladatban. Hiszen több mint 400 millió forinttal támogatja országunk ezeket a társadalmakat világszinten, és mintegy ezer katonánk van külföldi misszióban a világ számos pontján, válságövezetekben, amely jelentős költségvetési források felhasználásával jár a honvédelmi tárca részéről is. Szövetségesi szinten is kiemelkedő például az iraki szerepvállalásunk az Iszlám Állam elleni harc jegyében, amelynek során kiképző tevékenységet végzünk, ez közel hatmilliárd forintjába kerül évente a tárcának. Afganisztánban, Irakban és a nyugat-balkáni térségben is jelentős fejlesztési tevékenységekben és projektekben, valamint humanitárius segítségnyújtásban és a kormányzat megerősítésében vettünk és veszünk folyamatosan részt. Vagyis mindent megteszünk, hogy hozzájáruljunk ezekben a válsággócokban a normális élethez szükséges feltételek és körülmények megteremtéséhez. Magyarország tehát figyelemmel kíséri a világ változásait, együtt érez azokkal a társadalmakkal, ahol a lakosság nagy része különböző fenyegetettség hatására háborús körülmények között él, a mindennapi életminősége és a szabadsághoz való joga sérül, szolidáris a nehéz sorsú emberekkel, elkötelezett a szövetségesei iránt. Ugyanakkor határozottan állítjuk, nem megoldás a bevándorlás ösztönzése és a kvótarendszer, amely egyben hozzájárul a terrorizmus terjedéséhez. A mi álláspontunk egy helyes és igaz álláspont, amely az ország és az európai értékek melletti kiállást jelenti.


– Említette a terrorizmus terjedését: vannak, akik szerint az elmúlt hónapok támadásait kisebb csoportok, radikalizálódott fiatalok követték el, és ez csak a bemelegítés ahhoz, amikor már képzett, tervszerűen dolgozó katonák támadnak majd.

– Nekem a honvédelemért felelős miniszterként az a feladatom, hogy Magyarország biztonságát katonai értelemben igyekezzem garantálni, felkészíteni erre a feladatra a Magyar Honvédséget. A sajnálatos tények is azt mutatják, s valóban vannak olyan jelzések, amelyek szerint az eddigieknél jobban szervezett események is várhatók, és a terrortámadások száma is növekedhet. Az Európai Unió és jelenlegi védekező mechanizmusai kiismerhetővé váltak, gyengeségei egyre inkább láthatók, ezt mind több uniós politikus és szakértő elismeri. Mi más üzenete lenne például a Brexitnek, ha nem a gyengeség? A kohézió gyengülése, a nemzetállamok semmibevétele mind-mind azt mutatja, hogy rossz úton járunk, válságos időszakot élünk. Veszélybe került mindaz, amiért oly sokat küzdöttünk és dolgoztunk, pedig a bipoláris világrend felbomlása után azt hittük, ez végre a béke kontinense lesz. Világunkban nagyfokú politikai, gazdasági integrációs folyamatok indultak el, szuverenitásunk visszanyerése után lemondtunk bizonyos lehetőségekről a függetlenség teljes megélésében, félretettünk történelmi ellentéteket, mert komolyan gondoltuk az Európát összekötő értékeket. Globalizálódó világunkban a fejlett társadalmak szintjén most azonban, az új típusú kihívások tükrében, a migrációs jelenségekkel szembesülve, ha úgy tetszik, egyfajta népvándorlás idején, azt látjuk, hogy az elkényelmesedett európai civilizáció a hit helyett a hiszékenység útjára lépett. Ebből következően az európai védelmi rendszer gyengülésének lehetünk szemtanúi.


– Mi a megoldás?

– Európa valós önvédelmi képességét kell megteremtenünk, a szövetségi rendszer garanciáit kell valós alapokra helyeznünk, amelyen belül az európai védelem úgymond immunrendszerét mielőbb meg kell erősítenünk. Ezt igyekszünk minden fórumon elmondani, és próbálunk jó példával is elöl járni: szövetségeseink felé tanúsított elköteleződésünkben, a V4-ek megerősítésében, a közös európai hadsereg felvetésében, a válsággócokban való jelenlétben és a megoldási javaslatok kidolgozásában. Ehhez képest folyamatosan jönnek a migránsok, az uniós bürokráciában teljes a tanácstalanság, és senki sem tudja, mikor lesz ennek a folyamatnak vége. Henry Kissingert idézve: „káosz fenyegeti ezt a világot”, és ha az elmúlt egy-másfél évet megnézzük, akkor láthatjuk ennek kézzelfogható jeleit. A különböző civilizációknak helyük van a világban, minden vallást tisztelünk, de ha vannak olyan erők, amelyek arra törekszenek, hogy ezeket tömegesen és gyorsan összekeverjük, ahogyan azt most láthatjuk, abból nagyon komoly problémák adódhatnak, és beláthatatlan következményei lehetnek globálisan is.


– Mire számít vasárnap?

– A magyar emberek történelmünk során, de egyéb helyzetekben is már jó néhányszor helytálltak. Bebizonyították, hogy nemzeti összetartozásunk és összefogásunk a bajban milyen erős, ezzel is példát mutatva közvetlen környezetünknek és a világnak. Minden eddiginél nagyobb összefogásra és együttműködésre van most szükség. A közömbösség ilyenkor a legrosszabb. Tréfának és politikai csatározásoknak pedig nincs helye ebben a kérdésben, mert a helyzet komoly. Akik hozzánk hasonlóan látják, érzik a probléma súlyát, azoknak nemzetünkért, családjainkért és a jövőnkért kötelező is tenniük. Ezért úgy gondolom, mindenkitől elvárható, hogy elmenjen szavazni október másodikán.

Bándy Péter