Magyarország támogatja az EBESZ szerepének erősítését a béketeremtésben

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EBESZ soros elnökségét jelenleg betöltő Észak-Macedónia külügyminiszterével, Bujar Osmanival tartott közös sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a felek közötti párbeszéd fenntartása az egyetlen út, amely a békéhez vezethet Ukrajnában.

„Márpedig mi, magyarok, akik itt élünk a háború szomszédságában, békét akarunk, minél előbb békét akarunk” – közölte.

„Minden egyes nap, ami háborúval telik, újabb halálos áldozatokat és újabb rombolást hoz. Hamis az a propaganda, miszerint a csatatéren majd jobb feltételeket lehet kiharcolni a békemegállapodáshoz. Ma sokkal jobbak a béketárgyalás feltételei, mint holnap lesznek, és ma már sokkal rosszabbak, mint tegnap voltak” – mutatott rá.

Aláhúzta, hogy a kormány ezért erősen támogatja az észak-macedón elnökséget abban, hogy az EBESZ továbbra is kommunikációs csatornaként szolgálhasson Kelet és Nyugat, Oroszország és Európa nyugati fele között.

„Minden olyan törekvést, amely az EBESZ szerepét erősíti a béketeremtésben, Magyarország, a magyar kormány támogat” – szögezte le. Szijjártó Péter a valódi európai uniós csatlakozási tárgyalások megindítását sürgette Albánia és Észak-Macedónia esetében.

Hangsúlyozta, hogy Európa rendkívüli gazdasági és biztonsági kihívásokkal néz szembe, ezért soha nem volt még ilyen fontos a Nyugat-Balkán stabilitása és békéje. „És mi, akik itt élünk a Nyugat-Balkán szomszédságában, talán mindenkinél jobban értjük és megértjük ezt a helyzetet” – vélekedett.

Kijelentette, hogy ma az EU-nak sokkal inkább érdeke a bővítés, mint a Nyugat-Balkánnak, a blokk ugyanis sajnos gyenge és egyre gyengül. „Ezt csakis úgy tudjuk megfordítani, hogyha az Európai Unió növekedni kezd, mert ha nagyobb lesz, akkor erősebb is lesz, és ez egyedül a bővítéssel képzelhető el” – tudatta.

Kiemelte, hogy a bővítés eddigi kudarcának az az oka, hogy sem Brüsszel, sem a tagállamok egy része nem őszinte ebben az ügyben, a nyilvánosság előtt ugyanis támogatják a folyamatot, de a zárt ajtók mögött már szkeptikusabban nyilatkoznak.

„Éppen ezért számunkra elfogadhatatlan az, hogy az Európai Tanács elnöke 2030-ig ki akarja tolni az új tagok felvételének időpontját” – fogalmazott.

A miniszter feltette a kérdést, hogy mi az, amit ez alatt a hét év alatt tenni akar a közösség. „Ha a NATO, amely egy védelmi szövetség, fel tudott venni három nyugat-balkáni országot, akkor azt gondolom, hogy az Európai Uniónak is képesnek kellene lennie erre” – mondta.

„Minden külügyi tanácsülésen hallgatom a többiek siránkozását, hogy az oroszok, a törökök meg a nem tudom kik, hogyan hódítanak maguknak teret a Nyugat-Balkánon. Egyszerű lenne ezzel szembemenni. Például azzal, hogy fölvesszük őket az Európai Unióba” – összegzett.

Szijjártó Péter újságírói kérdésekre válaszolva megerősítette, hogy a kormánynak valóban szándékában áll a Budapest Airport megvásárlása, és erről zajlanak a tárgyalások, részleteket viszont még korai lenne közölni. Szavai szerint „stratégiai kérdés”, hogy hazánk legnagyobb repülőtere milyen tulajdonban van.

A svéd és finn NATO-tagság ratifikációjáról szólva legitim vitának nevezte, hogy a két ország felvételével több száz kilométerrel hosszabb lesz a határ Oroszország és az észak-atlanti szövetség között, de ennek ellenére a kormány javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a jóváhagyásról.