Hirdetés

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója elmondta, hogy a hivatalosan francia és német független szakértői testület által készített, ám valójában „a Nyílt Társadalom hálózat prominenseihez is köthető” reformtervezet többféle szintű uniós tagságot vezetne be. A dokumentum négy különböző csoportba sorolná a tagállamokat, ami „egyértelműen arra irányul, hogy a nagy tagállamok átvihessék az akaratukat” – magyarázta, hozzátéve: mindez ellentétes valamennyi uniós elvvel.

A stratégiai igazgató szavai szerint a dokumentum „zsarolási eszközöket” is teremt: a „hetes cikkely szerinti” jogállamisági eljárást például úgy alakítaná át, hogy az eljárásban nem az ártatlanság, hanem a bűnösség vélelme érvényesülne. „Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy tagállamnak nem sikerül minden kétséget kizáróan bizonyítania az ártatlanságát, akkor az EU szankciókat alkalmazhat vele szemben anélkül, hogy bárki is hitelt érdemlően bizonyította volna, hogy az adott ország megsértené az unió alapelvét” – fogalmazott Kovács István, aki hangsúlyozta: elképzelhetetlen olyan demokratikus jogállam, ahol ne lenne sarokkő az ártatlanság vélelme. Ezt az alapvető garanciát nem lehet kiiktatni a jogrendből – szögezte le, megjegyezve: „egy politikailag motivált eljárásban, abszurd vádakkal szemben hogyan is lehetne bizonyítani az ártatlanságot?”

Elmondta azt is, hogy bár egyelőre csak egy informális javaslatról van szó, azt várhatóan tárgyalni fogja az Európai Parlament (EP), amely jelentésben szólíthatja majd fel az Európai Bizottságot, hogy az hivatalosan is foglalkozzon a tervezetben foglaltakkal.

Kovács István úgy vélekedett, hogy a javaslatcsomag egy „jól behatárolt érdekcsoport” elképzeléseit tartalmazza, amelyik „lecserélné a nyugati civilizációt, és egységes, globális civilizációt vezetne be, új értékekkel.”

Korábban írtuk

Kovács István úgy fogalmazott: a jelenlegi uniós politika jellemzője, hogy a szuverén erőket igyekszik elnyomni, miközben a tagállami cselekvés például a migrációs válság kezelésében is hatékonyabbnak és sikeresebbnek bizonyult, mint az európai intézkedések.

„Az uniós intézményreformért évtizede dúl a harc, amelyben a globalista és a szuverenista erők állnak szemben egymással” – emelte ki, hozzátéve: az EU jelenlegi keretei nem alkalmasak arra, hogy megoldják Európát érintő problémákat, ez megmutatkozott többek közt a migrációs válság vagy a járványhelyzet félrekezelésében is.

Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója azt hangsúlyozta: nem véletlen a javaslatcsomag benyújtásának időzítése, mert a „globalista erők” célja, hogy a még a jövő évi EP-választás előtt tető alá hozzanak olyan megállapodásokat, amelyek megerősítik az uniós intézményeket a szuverenista elképzelésekkel szemben.

Mint mondta, a reformtervezet „többsebességes Európát” vizionál, ami a kontinens megosztását jelentené, éppen most, amikor „mindennél nagyobb szükség van az unió belső egységére.”

A részletekről közölte: a javaslat eltörölné a vétójogot, kötelezné a tagállamokat, hogy lépéseket tegyenek az euró bevezetése érdekében, továbbá lehetőséget teremtene arra, hogy jogállamisági eljárással összefügésben a soros uniós elnökséget is elvehessék a tagállamoktól. Kovács Attila úgy folytatta: a tervezet bevezetne egy uniós médiaügynökséget is, amely a politikai reklámot „szolgáltatásnyújtásként definiálja.” Ez ugyancsak a mindenkori baloldali fősodor elképzeléseinek megjelenítését könnyíti – magyarázta.

Rámutatott: egyes javaslatok – például a választási szabályok újragondolására vonatkozók – olyan tagállami hatáskört sértenek, amibe „semmilyen brüsszeli szándék nem szólhat bele.”

A kutatási igazgató beszámolt arról is, hogy a dokumentum 751 főben maximálná az EP létszámát, függetlenül attól, hogy bővül-e az unió, továbbá csökkentené a biztosok számát. Ez utóbbi szavai szerint „hamvába holt elképzelés”, hiszen vélhetően egyik állam se járulna hozzá, hogy ne legyen delegáltja az uniós testületekben.

Kovács Attila közölte: a javaslat szerzői között megjelennek a „Soros-hálózat képviselői”.