„A kötelező kvótát meg lehet és meg is kell akadályozni”
Meghívólevél migránsoknak
Az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei megszavazták a menekültügy és migráció kezeléséről szóló és a kötelező migránskvótát is tartalmazó rendeletet, amelynek értelmében Magyarország kénytelen volna migránsokat befogadni. Mit tartalmaz a paktum, és milyen lehetőségei vannak hazánknak, hogy életbe lépését megakadályozza?
A rendeletet huszonegy tagállam jóváhagyásával, Bulgária, Málta, Litvánia és Szlovákia tartózkodásával fogadták el, csak Magyarország és Lengyelország szavazott nemmel. A tanácskozáson jelen volt Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. A dokumentum elfogadása után úgy nyilatkozott, hogy az uniós elosztási mechanizmus révén maguk az illegális migránsok vagy az őket Európába szállító embercsempészek fogják eldönteni, hogy Európában kik laknak majd. Orbán Viktor miniszterelnök közösségi oldalán pedig úgy reagált a döntésre, hogy Brüsszel visszaél a hatalmával, amikor Magyarországra erővel akar migránsokat telepíteni. A kormányfő elfogadhatatlannak nevezte, hogy erőszakkal akarnak bevándorlóországot csinálni hazánkból.
– A magyar kormány mindent meg fog tenni, hogy a migránskvóta elfogadását megakadályozza – jelentette ki Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Felhívta rá a figyelmet, hogy a döntés hosszú távon veszélyezteti az európai biztonságot, az európai emberek mindennapi életét, súlyos hatással lesz a közbiztonságra, a szociális ellátások és a közegészségügy rendszerére. Leszögezte, „minden olyan lépés, amely ismeretlen személyazonossággal, maffiaszerű bűnszervezetek által Európába juttatott emberek kötelező befogadását, eltartását, hosszú távon az adott társadalom teljes átformálását okozza”, „alapvető szuverenitási és nemzeti érdekérvényesítési kérdés”, és ilyesmit mindaddig, amíg Magyarországon nemzeti kormány van, egészen biztosan nem vezethetnek be. Hozzátette, a kormány megkeresi a módját politikai vitákban, egyeztetéseken, bírósági eljárásokon, hogy megakadályozzák e súlyosan hátrányos és veszélyes elképzelés megvalósulását.
Átlépték a Rubicont
A migránsok kötelező szétosztásáról szóló rész meghatározza, hogy azokból a tagállamokból, ahová a legtöbb személy lép be az EU-ba, évente minimum harmincezer bevándorlót kell áthelyezni azokba, amelyek kevésbé vannak kitéve migránsok érkezésének. A tagállamoknak, amelyek elutasítják a migránsok befogadását, személyenként huszonkétezer euró (nyolcmillió forint) összegű büntetést kell fizetniük egy uniós alapba. Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet vezetője szerint a rendelet értelmében Magyarországnak évente nyolcezer-ötszáz migránst kellene átvennie, ami az összes EU-ba érkező bevándorló majdnem harminc százaléka. Hozzátette, amennyiben Magyarország minden, hazánkba telepített migránst visszautasít, az évente 75 milliárd forintos terhet róna a költségvetésre. Rétvári Bence múlt héten, egy kereskedelmi rádiónak adott interjúban kifejtette: azzal, hogy megszületett a jogszabálytervezet szövege, egy úgynevezett trialógus, azaz háromoldali jogalkotás kezdődött, amelyben az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament vesz részt.
– Nem kell hozzá nagy jóstehetség, hogy megmondjuk, ez milyen irányba fogja vinni a javaslatot, ugyanis az Európai Parlament már előre kijelentette, hogy a beterjesztett szövegtervezethez képest milyen módosításokat látna indokoltnak, és az mind migrációpárti irányba löki a javaslatot. A Rubiconon már átlépett az Európai Unió azzal, hogy a tagállami formációkat képviselők közül kiválasztottak egy olyat, ahol el lehet hallgattatni a kisebbséget a konszenzusra épülő Európai Unióban – fejtette ki. Kitért arra is, hogy a rendelet azt is rögzíti, a határon gyorsítva kell lefolytatni az eljárást.
– Újabb és újabb trükkök vannak belekódolva a javaslatba, mert ha valaki egy 15 éves gyerekkel érkezik, akkor az egész család bejöhet az unió területére. Eddig az embercsempészek más módokat választottak; most nyilvánvalóan rá fognak arra állni, hogy mindenki szerezzen maga mellé egy gyereket, akár sajátot, akár mondjon valakit sajátjának, hiszen látjuk, hogy az adatok közlésekor eléggé tág a fantáziájuk az embercsempészeknek – fejtette ki.
Amikor kell, segítünk
Elképesztő összefogás formálódott a háború kitörése után, amikor egyre nagyobbra duzzadt a sor az ukrán–magyar határon, és a háború elől menekülők tizenöt-húsz órát fagyoskodtak a szabad ég alatt, mire bejutottak a biztonságot jelentő magyar földre. Az egész ország megmozdult, szinte minden településen gyűjtés indult a menekülteknek, magánszemélyek ajánlották fel a kocsijukat, hogy célba juttassák a rászorulókat, a határ menti falvakban pedig tárt karokkal várták őket.
Folyamatosan segítettek a határ menti települések is, a lónyai önkormányzat konvojokat szervezett az emberek elszállítására. Az ottani határátkelő korábban este hétig tartott nyitva, ám a háború kitörése után a menekültekre való tekintettel tizenegyig meghosszabbították a nyitvatartást. Az embereket a művelődési házban, illetve a református egyház épületében szállásolták el. A Debreceni Egyetem 250, akkor éppen üres kollégiumi helyet ajánlott fel a menekültek elhelyezésére, a városvezetés pedig már szombaton útnak indította a határra az első nagyobb segélyszállítmányt. Vásárosnaményban a kormány már a háborús helyzet eszkalálódása előtt lefoglalt szálláshelyeket a menekülteknek.
Azóta mintegy nyolcmillióan kényszerültek elhagyni Ukrajnát és kerestek menedéket a környező államokban, hazánkban 34 280-an regisztráltak menedékért. Franciaország bő 100, Ausztria 90 és Hollandia 85 ezer ukrán menekültnek adott otthont.
Soltész Miklós, a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács elnöke nemrég arról számolt be, hogy Magyarország a háború kezdete óta részt vesz az Ukrajnának szervezett segítségnyújtásban. Hat magyarországi karitatív szervezet tavaly a magyar kormány 3 milliárd forintos támogatásával szervezhetett segélyprogramokat Ukrajnában és Magyarországon az ukrajnai menekülteknek, magyarországi adományozók pedig további, egymilliárd forintot meghaladó értékű adományt gyűjtöttek össze. Magyarországra több mint 1,07 millió menekült érkezett Ukrajnából, közülük több mint 500 ezer embernek tudtak valamilyen módon segíteni. Az ukrajnai válság kezelésére kidolgozott Regionális menekültügyi cselekvési terv, amelynek Magyarország is része, 2023 januárja és decembere között tíz országban 1,7 milliárd dollárnyi összegből szándékozik segíteni a menekülteknek. Több szektorból több szervezet összefogására épül a stratégia, és a pénzügyi igény több mint 240 szervezet munkáját fedezi Bulgáriában, Csehországban, Észtországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Moldovában, Romániában és Szlovákiában.
A háború pusztítása vagy a kényszerű frontszolgálat elől menekülők elsősorban a békét keresik az Európai Unió országaiban, és ebben minden segítséget meg is kapnak, de aki hosszabb távon is berendezkedne a befogadó országban, mást is találhat. Munkát. Hazánkban ugyanis nagy szükség van most dolgos kezekre. Jól jön nekünk is, hogy sok a szakképzett az ukránok között, gyakran éppen olyan szakma birtokában vannak, amelyből hiány mutatkozik Magyarországon, így hazánk akár jól is járhat, ha hosszabb távon maradnának és munkába állnának, főleg annak tükrében, hogy mekkora ipari beruházások készülnek a közeljövőben.
Alkotmányos tilalom
Ifj. Lomniczi Zoltán alkotmányjogász kérdésünkre elmondta, a kvótaügyet akár az Európai Bíróság elé is vihetjük, ugyanis egy elfogadott uniós rendelet mint másodlagos jogforrás, amely kötelezően végrehajtandó, egyedül az Európai Bíróságnál támadható meg.
– Jogvita esetén szempont lehet, hogy az alapszerződések által az átmeneti intézkedésekre biztosított tanácsi hatáskör a harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása esetén csak az érintett tagállam vagy tagállamok érdekét szolgálhatja. A segítségnyújtást szolgáló hatáskör nem fordítható meg, azaz nem szolgálhat olyan intézkedés alapjául, amely valamely tagállamot akarata ellenére hátrányos helyzetbe hoz – mondta a Demokratának a Századvég jogi tanácsadója. Hozzátette, okkal feltételezhető, hogy a Miniszterek Tanácsa az Európai Tanács döntési jogát akarja kikerülni, ezért szerinte az ultra vires, azaz a jogkörtúllépés szempontjait is meg kellene vizsgálni. A tagországok ugyanis bizonyos hatásköröket átruházhatnak az uniós szervekre az elsődleges jog révén, de csak addig, amíg ezek az átruházott hatáskörök az általuk meghatározott elvek és politikák előmozdítását – vagyis lényegében az Európai Tanács meghatározta irányvonalat – teszik lehetővé.
Kitért arra is, hogy az Alaptörvény hetedik módosítása rögzíti, Magyarország alkotmányos hatásköreinek a többi EU-tagállammal közös gyakorlása „nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát”. Emellett az Alaptörvény szerint „Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be”, ezért az egyes uniós tagállamok alkotmánybírósági gyakorlata alapján szerinte vizsgálható az alkotmányos identitásba ütközés.
Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője a Demokratának elmondta, a migránskvóta azért nem megoldás, mert hiába veszünk át migránsokat, a schengeni belső határok miatt előbb-utóbb továbbmennének Nyugatra.
– Ráadásul a kvótarendszer meghívólevél nekik, mert azt üzeni, hogy nyugodtan induljanak útnak, hiszen évente minimum harmincezer bevándorlót szétosztanak az EU területén. Ez a szám nagyobb is lehet, ami csak tovább gerjeszti a migrációt. Ebben a kérdésben nem történt előrelépés, hiszen a kvóta a Juncker-bizottság idején sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, akit ugyanis például Litvániába helyeztek át Görögországból, illetve Olaszországból, az továbbment Németországba vagy a skandináv államokba. A franciák, a németek, az olaszok és a spanyolok már nagyon be akarták bizonyítani, hogy végre sikerült megoldást találni ebben a kérdésben. A probléma az, hogy nem megoldás, hanem csak egy kompromisszum született – magyarázta a kutató. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a be nem fogadott migránsok után fizetendő összeget lehet természetben is teljesíteni, mint például határvédelmi kapacitások bővítésében, de erről a frontországokkal – Olaszországgal, Görögországgal – kell megállapodnunk. Az új menekültügyi eljárással kapcsolatban elmondta, előrelépés, hogy a határon folyó eljárások határidejét rövidítették, és azok a kérelmezők, akik szinte biztosan nem kapnak menekültstátust, mint például a tunéziaiak, azonnal visszafordíthatók. Hozzátette, az okmányok nélkül érkezők problémáját viszont az új rendszer sem oldja meg.
– Hiába vannak az afrikai országokkal kétoldalú megállapodások, ha egy bevándorló például nigériainak mondja magát, de nem tudja igazolni, akkor Nigéria nem köteles befogadni. Ezért kell már a határon kívül elfogni őket, mert ha átjutnak, továbbra is nehéz a lesz a visszatoloncolás – fejtette ki az elemző.
A rendelet szól arról is, hogy a határon lefolytatandó eljárások érdekében a tagállamoknak ki kell építeniük a megfelelő kapacitást, hogy bármikor képesek legyenek előre meghatározott számú kérelem elbírálására és kiutasítási határozatok érvényesítésére. Vargha Márk erre reagálva elmondta, eddig a frontországokra hárult az eljárások végigvitele, most minden tagállamra meghatároztak egy számot: Magyarországnak az uniós szinten lefolytatott harmincezer eljárásból minimum 8415-öt kell teljesítenie. Megjegyezte, ez a dublini rendszernél átláthatóbb, de hazánkra nézve igazságtalan, hiszen például Olaszországnak alig több mint hatezret kell lefolytatnia.
Csalárd eljárás
Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti delegációvezetője a Demokratának elmondta, az úgynevezett kötelező migránskvóta ügyében hozott döntés előre kitervelt, csalárd eljárás egy olyan kérdésben, amelyben az Európai Tanácsnak, az állam- és kormányfők testületének kell meghoznia a végső döntést.
– A legfelsőbb döntéshozatali fórum, az Európai Tanács korábban már úgy határozott, hogy a több uniós jogszabályt is magában foglaló migrációs csomagot a közeljövőben még áttekinti. A kötelező betelepítési kvóták ügyét most azért nem az Európai Tanács elé terjesztették, mert ott a döntésekhez teljes egyetértésre van szükség, míg az uniós belügyminiszterek tanácsának esetében elegendő csupán a minősített többség. Tették mindezt puccsszerűen, hiszen fél órával a Bel- és Igazságügyi Tanács ülésének kezdete előtt osztották ki a javaslatot, majd rendezték le gyorsan a tárgyalást egy olyan ügyben, amely mintegy négyszázötvenmillió európai polgár életét közvetlenül befolyásolja. 2020-ban a migrációs csomagot illetően már alkalmazták egyszer ezt a trükköt, viszont akkor is elkerülhetetlen volt, hogy a javaslat az állam- és kormányfők elé kerüljön, akik végül leszavazták – fejtette ki a politikus. Hozzátette, a nyugat-európai országok majd egy évtizede elhibázott, az illegális migrációnak szabad utat engedő politikát folytatnak: meghirdették a Willkommenskulturt, tömegesen engedtek be az unió területére törvénytelenül érkező illegális migránsokat, és intézkedéseikkel segítik az embercsempészek munkáját.
Egyelőre azonban még nincs minden veszve, és aki időt nyer, életet nyer. Reményt ad hazánknak a tény, hogy a paktum menedzselése a mindenkori soros elnökség feladata. Nem meglepő, hogy a migrációs szempontból vonzó Svédország minden erejével azon volt, hogy mandátuma lejárta előtt keresztülverje a kompromisszumot. Július 1-jétől azonban Spanyolország tölti be a soros elnökséget, amelynek első egy hónapjában az ottani július végi választások miatt aligha lesz előrelépés, aztán meg minden a nyertesen múlik. 2024 januárjában Belgium veszi át a stafétabotot, de a májusi európai parlamenti választások előtt a brüsszeli liberális elit aligha erőlteti a kvótákat, hiszen azzal a migrációellenes erők malmára hajtaná a vizet. Nyártól azonban a migránskvótát ellenző Magyarország, majd Lengyelország tölti be a tisztséget. Ha tehát most nem sikerül rövid idő alatt áterőltetni a rendszeren a paktumot, akkor 2025 második felében minden kezdődik elölről. Egy biztos: hosszú, kemény csaták elé nézünk még.
Régi-új fegyvertársak
Nem vagyunk egyedül az európai migránspaktumot elutasító álláspontunkkal. Tiltakozik Lengyelország is, amelynek konzervatív vezetése kezdetektől, következetesen ellenzi a kötelező szétosztást. Varsó nagy csatára készül Brüsszelben, amihez partnereket keres.
„Lengyelország ugyanúgy, mint 2018 júniusában, most sem fogja megengedni, hogy embercsempészek diktálják a feltételeket az Európai Uniónak […] Lengyelország visszautasítja a kényszermigráció elfogadását, a kötelező kvóták kiosztását, illetve nem fogunk beleegyezni abba sem, hogy a migránsok be nem fogadása miatt kötelezően fizetnünk kelljen” – jelentette ki Mateusz Morawiecki miniszterelnök az uniós migrációs paktum elfogadását követően.
Varsó egyetért a magyar kormánnyal abban, hogy a brüsszeli döntés újabb hullámokat indíthat Európa irányába, a leghatásosabb védekezés pedig az lenne, ha az EU a lakóhelyük szerinti országokban segítene a rászorulóknak. Małgorzata Paprocka, az elnöki kancellária minisztere rámutatott, hogy a kényszer-betelepítés a migránsok szempontjából is problémás, hiszen ők sem Lengyelországban kívánnak új életet kezdeni.
Varsó felhívja rá a figyelmet, hogy a migránsok elosztására tett korábbi próbálkozások már kudarcot vallottak. Szymon Szynkowski vel Sęk egy tweetben úgy fogalmazott: „A kötelező áthelyezési mechanizmus már egyszer összeomlott, mint egy kártyavár.” Az Európa-ügyi miniszter szerint hazája sikerrel kezelte az ukrán menekültválságot, ezért nem hajlandó elfogadni, hogy az Európai Unió „abszurd elképzeléseket” erőltessen rá. Bartosz Grodecki belügyminiszter-helyettes úgy látja, a puszta tény, hogy az EU egyhangúság helyett egyszerű többségi szavazattal hozta meg a döntést, sérti az országok közti szolidaritás elvét. Radosław Fogiel, a Szejm Külügyi Bizottságának elnöke szerint egyenesen a szabályok kijátszásának tekinthető, hogy a vétó megakadályozása érdekében a döntést az EU belügyminisztereinek ülésén hozták meg, ahol nincs szükség teljes konszenzusra. A lengyel kormány nehezményezi, hogy míg az EU az Ukrajnából érkező menekültek ellátására fejenként 200 eurót adott Varsónak, ehhez képest most minden visszautasított migráns után 20 ezer euró szolidaritási hozzájárulást követel.
Varsó láthatóan kemény csatára készül Brüsszellel. Piotr Müller kormányszóvivő jelezte, hogy Lengyelország az Európai Unió Tanácsának szintjén fogja blokkolni az uniós migrációs paktumot, ha a tervezet visszakerül oda az Európai Parlamentből. Ennek érdekében a lengyel kormány egységkoalíciót kíván létrehozni az ellenzéki pártokkal az Európai Parlamentben.
A nemzeti összefogást előkészítendő a kormány belföldön is offenzívát indított a migráció támogatói ellen. Kritizálják többek közt a Polgári Platform elnökét és az Európai Tanács korábbi elnökét, Donald Tuskot, amiért a „németeknek behódolva” támogatja a migrációt. „Tudom, hogy Tusk úr hogyan viselkedett akkoriban az EU-ban, amikor Merkel asszony, akihez nagyon közel állt, azt a politikát javasolta, hogy teljes mértékben nyissuk meg az ajtókat az arab és észak-afrikai menekültek előtt” – mondta Mateusz Morawiecki miniszterelnök.