Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Transzparenssel demonstrálók a Fõvárosi Közgyûlés ülésén a Városházán 2023. április 26-án
Hirdetés

Döntött a városvezetés által meghirdetett budapesti „túlélőprogram” egyes intézkedéseiről Fővárosi Közgyűlés. A Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes jegyezte előterjesztést több mint kétórás vita után 18 igen szavazattal, 12 tartózkodás mellett fogadta el a testület. A voksolásnál a Fidesz–KDNP képviselői és Szabados Ákos független képviselő tartózkodott.

Az intézkedések között szerepel egy 16,6 milliárdos fejlesztésihitel-felvétel igénye, a szolidaritási hozzájárulás mérséklésének, valamint az állami rezsitámogatás és a Lánchíd felújításához ígért hatmilliárd forintos kormányzati támogatás megfizetésének kezdeményezése is.

A „túlélőprogram” keretében a képviselők jóváhagyták a fővárosi önkormányzat és az Erste Bank, a K&H Bank, az OTP Bank és az UniCredit Bank alkotta bankkonzorcium közötti, fejlesztési hitelkeretre vonatkozó szerződést, ugyanis a főváros az idei évre 16,6 milliárd forint hitel felvételével számol. Ez az összeg a fővárosi fejlesztési feladatok 2023. évi ütemének megvalósításához szükséges önkormányzati forrást hivatott biztosítani, az európai uniós és központi költségvetési támogatásokon, valamint az Európai Beruházási Bank által biztosított hiteleken túl.

A hitelkeretre vonatkozó szerződés hatályba lépésének feltétele a kormány előzetes hozzájárulása.

Korábban írtuk

A vitában Bagdy Gábor, a Fidesz–KDNP fővárosi képviselője úgy fogalmazott, hogy a „túlélőcsomag” szakmai köntösbe bújtatott politikai pamflet.

− Mit gondolna a főpolgármester, ha az autósok nem fizetnének parkolási díjat, mert nincs kedvük? − ezt a kérdést már Ughy Attila, a XVIII. kerület volt fideszes polgármestere intézte a főpolgármesterhez, utalva arra, amikor múlt héten Karácsony úgy nyilatkozott: Budapest beperli a kormányt, és nem fizet be csaknem 25 milliárd forint adót.

A főpolgármester kijelentése azért is visszás, mert az adófizetés mindenkire ugyanúgy vonatkozik: magánszemélyekre, vállalkozásokra és önkormányzatokra is. Budapest pénzügyi helyzetéről szólva Varga Mihály pénzügyminiszter korábban rámutatott: a főváros anyagi helyzetét a 2019 óta folytatott felelőtlen, pazarló gazdálkodás veszélyezteti. Hangsúlyozta, hogy

a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat 2019-ben 214 milliárd forint megtakarítást örökölt Tarlós István városvezetésétől, de a felelőtlen gazdálkodás eredményeként ezt mára 25,5 milliárd forintra csökkentették.

Mint írta: a baloldali városvezetés annak ellenére élte fel a tartalékokat, hogy a főváros adóbevételei minden korábbinál magasabbak, adóerő-képessége évről évre növekszik.

A főváros iparűzésiadó-bevételei idén várhatóan meghaladják a 271 milliárd forintot. Ezenfelül a főváros további 46 milliárd forint támogatást kap a költségvetésből. A két bevétel együtt meghaladja a 317 milliárd forintot, ami 130 milliárd forinttal több a 2019. évinél. Emellett az ország leggazdagabb településeként sok más önkormányzathoz hasonlóan Budapestnek is szolidaritási hozzájárulást kell fizetnie a szegényebb települések támogatására, összesen 57,8 milliárd forintot.

Pokorni Zolán, a XII. kerület fideszes polgármestere úgy fogalmazott: 77 milliárd forint pluszpénzzel gazdálkodik a főváros az iparűzési adó bevételeiből, mint korábban Tarlós István.

Ez bőven fedezi a szolidaritási hozzájárulást és a BKV-költségeit is − hangsúlyozta a Hegyvidék polgármestere. Hozzátette, politikai és verbális ördögűzést folytat a baloldali városvezetés, így szerinte a kormánynak nehéz együttműködni a fővárossal.

Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere azzal riogatott: ha a képviselők nem szavazzák meg a „túlélőprogramot”, akkor pont augusztusra fog leállni a fővárosi tömegközlekedés, amikor is megrendezik az atlétikai világbajnokságot Budapesten.

A teljes cikk ITT olvasható.