Messziről jött ember

Nehéz lépést tartani Márki-Zay Péterrel. A baloldali miniszterelnök-jelölt előválasztási győzelme után még arról beszélt, hogy az ellenzék nemcsak a jelenlegi rendszert akarja leváltani, hanem egy új kultúrát kíván meghonosítani, ahol „a szeretet az uralkodó”, mert a gyűlöletet csak szeretettel lehet legyőzni. „Szeretettel fogunk keblünkre ölelni minden cigányt, minden zsidót, minden meleget, minden fogyatékkal élőt, minden jobb- és baloldalit, népiest és urbánust. És igen, szeretettel fogjuk magunkhoz ölelni a fideszeseket is” – mondta Márki-Zay Péter októberben. Az azóta eltelt három hónapban ízelítőt kaptunk a baloldal miniszterelnök-jelöltének szeretetnyelvéből. Ostoba, aberrált Fidesz-szavazókról beszél, és már nem maradt társadalmi csoport, amelyre ne tett volna valamilyen sértő megjegyzést. Dömötör Csaba úgy fogalmazott, a baloldal kormányfőjelöltje „elengedett kézzel” sérteget társadalmi csoportokat. „Mindig is voltak hasonló verbális ámokfutások, gondoljunk csak a patkányozásra, de ilyen ipari szintre még nem emelték” – mondta a miniszterelnöki kabinetiroda parlamenti államtitkára.

Mindenkibe belegázol

Márki-Zay Péternek legújabban a fogyatékossággal élőket megbántó kijelentései miatt kellett magyarázkodnia, amikor a jelzőt pejoratív értelemben használva „szegény fogyatékos fideszes propagandistáknak” titulálta a kormánypárti újságírókat. Miután számos szervezet közleményben ítélte el sértő nyilatkozatát, előbb azt mondta, hogy szándékosan félreértelmezték és manipulálták a szavait, majd azzal védekezett, hogy csak nyelvbotlás történt, és még akkor azonnal korrigált, ami viszont nem felel meg a valóságnak. Ebben a történetben minden benne van, ami rá jellemző: előbb meggondolatlanul sérteget, majd bocsánatkérés helyett visszatámad, végül hazudozással próbálja menteni a menthetetlent.

A szeretetről beszélő Márki-Zay Péter furcsa taktikával még a sajátjait sem kíméli. Az ellenzéki összefogást „természetellenes szövetségnek” nevezte, amelyet kormányra kerülés esetén „rémálom lesz összetartani”. Nem éppen vonzó kormányzati alternatíva… Szerinte az ellene folyó támadásból ellenzékiek is kiveszik a részüket, „árulásból vagy ostobaságból”. De az ellenzéki sajtóról is megvan a véleménye, amely szerinte szintén hibás abban, hogy egy-két kijelentése nagy port ver fel, mert beszédéből nem azt és nem úgy emelik ki, ahogy szerinte elhangzott. Mint például amikor újévkor azt fejtegette, nem érti, miért lenne több szavazója a Fidesznek most, mint négy éve, hiszen a koronavírus megtizedelte az időskorú lakosságot, amelynek nagyobb része kormánypárti szavazó. Abban, hogy fenti kijelentése jókora felháborodást keltett saját támogatói körében is, saját magát nem tartja hibásnak, hiszen állítása szerint csak félreértelmezték szavait. „A halál nem válogat pártszimpátia alapján, és úgy tűnik, hogy a hülyeség sem” – jegyezte meg Jakab Péter, a Jobbik elnöke, gyakorlatilag lehülyézve a baloldali miniszterelnök-jelöltet. Kovács Gergő, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke „parasztságnak” nevezte Márki-Zay megnyilvánulását, Ceglédi Zoltán politikai elemző – aki Donáth Anna momentumos EP-képviselő kommunikációs tanácsadójaként is dolgozott – pedig az alábbi költői kérdést tette fel: „Nem lehetne, hogy inkább írja ki Áder János jövő vasárnapra a választást, és befejezzük ezt az egészet?”

Az Amerikai Népszava azonnali lemondásra szólította fel Márki-Zay Pétert, aki szerintük teljesen lenullázza az ellenzék győzelmi esélyeit. Mint írják, „nincs egyetlenegy vállalható megnyilvánulása ennek az embernek”. De Márki-Zay Péter ámokfutása még az olyan keményvonalas ellenzékinek sincs ínyére, mint Bolgár György, aki a vele készített rádióinterjújában egyenesen neki is szegezte a kérdést, nem lenne-e célszerűbb, ha kevesebbet, de megfontoltabban, „kvázi miniszterelnökként” nyilatkozna? Ám a baloldali miniszterelnök-jelöltet az önreflexió teljes hiánya jellemzi, egyáltalán nem bánja, hogy botrányos kijelentései uralják a közbeszédet, mert bevallotta, programismertetéssel aligha kerülne be a nyilvánosságba.

Népirtástól az ördögig

A széles tömegeket bántó, szakmailag megalapozatlan kijelentések az egészségügy kapcsán is vihart kavartak. Márki-Zay Péter szerint az ágazat helyzetén ugyanis „csak egy drasztikus magánosítás segíthet”, amelynek az lenne az egyik nagy előnye, hogy „fűszoknyás lányok mojitót szolgálnak föl, hogyha valakinek a biztosítása vagy a saját pénztárcája azt is fedezi”. „Álszentség lenne azt mondani, hogy az egészségügy nem üzlet, nincs olyan, hogy ingyenes egészségügy, ez egy illúzió. Őszintén szólva én nyugodtabb vagyok, ha az egészségügy üzlet, minthogyha nem üzlet” – jelentette ki. Kiderült az is, hogy csökkentené a sürgősségi vagy szülészeti ellátás kapacitását, a szülészetek pedig orvost sem igényelnek, a szülés ugyanis szerinte „nem betegség.” Azt is megtudhattuk, hogy egy esetleges kormányváltás után az elszámoltatást tartja a legsürgetőbb feladatnak, mégpedig azért, mert a kormányt a járványkezelés kapcsán szándékos emberöléssel vádolja. „Nem véletlen, hogy egyetlen európai uniós ország sem vett kínai vakcinát, nemhogy beadta volna a hatvan év felettieknek egy, a hatvan év felettieken nem is tesztelt vakcinát. Ez egyébként a népirtás kategóriája, és azt gondolom, ez az egyik legfontosabb téma, amiben elszámoltatás kell” – fejtegette egyik videóüzenetében. A népirtás kifejezés itt nem elszólás volt, hiszen egy televíziós interjúban hasonló kijelentést tett, amikor arról beszélt, hogy a „Fidesz pusztítja a nyugdíjasokat”.

De más szakmai kérdésekben is a hozzáértés teljes hiányáról tesz tanúbizonyságot. Mint ismeretes, a Karácsony Gergely által indított referendum azt szeretné elérni, hogy az álláskeresési járadék folyósítási ideje a jelenlegi 90-ről 270 napra emelkedjen. Ehelyett Márki-Zay Péter arról tartott sajtótájékoztatót, hogy a támogatás ne harminc, hanem kilencven napig tartson. Korábban pedig az is előfordult, hogy álláskeresési járadék helyett járulékról beszélt. Számos olyan kijelentést tett már, amit ha jobboldali politikus szájából hangzana el, a világ vezető lapjai címlapon ítélnék el. Ilyen volt, amikor arról értekezett, hogy Magyarországon statisztikát kellene vezetni róla, ki cigány és ki nem, vagy amikor Arthur J. Finkelsteint, a korábbi fideszes kampánytanácsadót „melegházasságban élő homofób zsidónak” nevezte, illetve amikor elárulta azt is, hogy számon tartja, hány meleg és hány zsidó van a Fideszben.

Zavaros az is, hogy a kormányváltás érdekében még az ördöggel is összefogást sürgető politikus többször kérkedett már istenhitével. Emellett vallásos élménynek nevezte, hogy sajtófőnöke, Péterfi Judit az első hívó szóra csatlakozott a kampánycsapatához. „Katolikusként sokat olvassuk meg halljuk a Bibliát, és látjuk, hogy az apostolok mindent eldobtak, és követték a mestert” – értékelte ezzel önmagát is londoni fórumán.

Példátlan jelenség

Nagy Attila Tibor politikai elemző a 168 órának adott interjújában arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi magyarországi kampány – amikor az egyik politikai fél folyamatosan szállítja a muníciót a másiknak – példátlan a világon. Szerinte Márki-Zay Péter Orbán Viktor legjobb kampányfőnöke. Egyik facebookos bejegyzésében pedig ezt írta: „Amikor Márki-Zay összevissza beszél, amikor a sajtófőnök helyreteszi őt, miért hinnék el a választópolgárok, hogy ő határozott kézzel tudná vezetni Magyarországot? A magyarok jelentős része fel szeretne nézni a vezetőjére, a vezetőjelöltjére, és ezt Márki-Zaytól nem nagyon kapja meg.” Nemrég nyilvánosságra került egy ellenzéki belsős elemzés is, amely megállapítja, hogy az ellenzéki választók körében csökkent a Fidesz legyőzhetőségébe vetett hit, amiért elsősorban Márki-Zay Pétert teszik felelőssé. Hibának tartják, hogy Márki-Zay Péter előválasztási győzelme óta nem szólította meg azokat, akik rá szavaztak, valamint felróják neki, hogy hiányzik belőle a kompromisszumkészség, „feleslegesen egyszemélyes” kampánya pedig elmagányosít, csökkenti a kormányzóképesség érzetét.

A Századvég Alapítvány legújabb közvélemény-kutatása szerint Márki-Zay Péter népszerűsége folyamatosan zuhan. Januárban a megkérdezettek 33 százaléka szimpatizált vele, ami a tavaly decemberben mért adatokhoz képest három, 2021 októberéhez viszonyítva pedig összesen kilenc százalékpontos csökkenés. A kutatásból az is kiderül, Márki-Zay már a fővárosiak többségének szimpátiáját sem élvezi: a budapesti megkérdezettek 42 százaléka fogalmazott meg pozitív véleményt, 52 százalékuk viszont nem kedveli a politikust. Népszerűségének csökkenése annak köszönhető, hogy a kormány magas társadalmi támogatottságú intézkedéseinek létjogosultságát is kétségbe vonja. A 13. havi nyugdíj visszaépítését „böszmeségnek”, a rezsicsökkentést „népbutításnak” nevezte, míg a benzinár hatósági befagyasztását „végtelen ostoba, felelőtlen döntésnek”, a hatósági árak bevezetését szánalmasnak és „ostoba intézkedésnek”. De nem áll meg itt, azokat is sértegeti, akik a kormány intézkedései mellett vannak. Ostobáknak nevezte azokat, akik szerint a Fidesz bevándorlásellenes párt, a rezsicsökkentés támogatóit pedig „sötétben tartott, trágyával etetett gombáknak”. A legmesszebbre talán akkor ment, amikor aberrált fideszeseknek titulálta azokat, akik szerint ő megszüntetné a rezsicsökkentést, holott többször is úgy nyilatkozott, hogy az tarthatatlan jelenlegi formájában.

Márki-Zay Péter kampányát a politikatudományi tanszékeken oktatni fogják abból a szempontból, hogyan nem szabad politikusnak megnyilvánulnia. „Messziről jött ember azt mond, amit akar” – tartja a magyar közmondás, és ha hiteles akar lenni abban a rá osztott szerepben, hogy ő egy pártok feletti, kívülről jött ember, akkor ámokfutása sokak szemében értelmet nyerhet. Abban is biztosak lehetünk, hogy végül azok a fanyalgók is behúzzák az ikszet a baloldal közös listájára, akiknek most nincs ínyükre a baloldali miniszterelnök-jelölt zsigeri gyűlöletre és irigységre épülő kampánya. Pontosan ezért nincs lefutva még a 2022-es választás.