Miért fontos a készpénz, és miért szabadságjog annak használata?

„Pozitív választ adunk arra a képviselői indítványra, amely alkotmányban garantálná a készpénzhez való jogot. A készpénz szabadságkérdés, ezért használata nem szokás, hanem jog. Azt hallom, hogy a digitális pénzé a jövő. Meglehet, de igazi, kézzel fogható biztosíték csak a készpénz lehet. Nem akarunk a bankok rabszolgái lenni! A bankkártya a banké, a készpénz a tiéd. Várjuk Lázár miniszter úr parlamenti indítványát!” – e szavakkal jelentette be Orbán Viktor szombati évértékelőjében, hogy a kormány alkotmányba emeli a készpénzhasználat jogát. A miniszterelnök szavai nem előzmények nélküliek. Több más országhoz – Ausztria, Svájc vagy Szlovákia – hasonlóan Magyarországon is régóta vitatéma, hogy a lassan mindent eluraló digitális pénzügyi csatornák és a levegőben lógó digitális jegybankpénzek idején nem kellene-e megvédeni a készpénzt.

Ingyenes készpénzfelvétel

Az Országgyűlés tavaly tavaszi ülésszakának elején Orbán Viktor már rámutatott, rengeteg olyan javaslat érkezik a bankszektorból és nemzetközi szervezetektől, hogy iktassák ki a készpénzhasználatot. Az ezt propagálók szerinte erre mindenfajta „jól vagy kevésbé jól sikerült” érvvel szoktak előhozakodni.

A kormány semmilyen ilyen igényt nem fogadott be, nem ismer el, nem engedjük szűkíteni a készpénzhasználatot

– szögezte le akkor a miniszterelnök, hozzátéve, hogy külön miniszter foglalkozik a kérdéssel a kormányban, hogy a készpénz visszaszorítását célzó javaslatok ne nyerhessenek teret. Ilyen intézkedés volt, amely mellett évek óta kiáll a kormány, hogy a bankok kötelesek ingyenes készpénzfelvételt biztosítani ügyfeleiknek havi két alkalommal, összesen 150 ezer forint értékben. Könnyen lehet, hogy most ezt az értékhatárt is felemelik, mint ahogy az már napirenden van egy ideje.

Orbán Viktor most Lázár János építési és közlekedési minisztertől várja a javaslat benyújtását, aki tavaly az ügyben már egyeztetett a szintén a készpénzhasználat joga mellett kiálló Mi Hazánk elnökével, Toroczkai Lászlóval az ügyben. Lázár akkor többek között azt írta a közösségi oldalán, hogy sokan úgy vélik, hogy

a készpénzhasználat visszaszorítását célzó intézkedések indokolatlanul és aránytalanul korlátozzák a polgárok szabadságát.

Csorbuló szabadságjogok

Azt, hogy a készpénzhasználat esetleges visszaszorulása milyen szabadságjogainkat csorbíthatja, illetve ez a lépés milyen veszélyekkel járna, ebben a cikkünkben részletesen bemutattuk. A mesterségesen gerjesztett készpénzellenesség jelensége mindenesetre már régóta érezhető, de

a Covidra hivatkozva elképesztő túlkapásoknak is tanúi lehettünk.

A fősodrú média például akkoriban folyamatosan azzal riogatott, hogy a vírus terjedésének veszélye a papírpénzzel is jelentős – nem véletlen, hogy a „felelős” szolgáltatók és áruházak világszerte az érintéses és online vásárlás felé terelték vásárlóikat.

Digitális veszélyek

Nem árt észben tartani azt sem, hogy a virtuális csatornák „az ezt propagálók” szavaival ellentétben korántsem szüntették meg a veszélyt, hogy a pénz ellopható, és kiberbűnözők el is lopják. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány minapi elemzése szerint a kiberbűnözés már 2019-ben több mint 1000 milliárd dollár veszteséget okozott globális viszonylatban, idén pedig ez az érték meghaladhatja a 10000, 2029-re pedig a 15000 milliárd dollárt. A tanulmány szerint jól képzett szakemberekkel is csupán mérsékelni lehet a felmerülő károkat és a további kockázatokat.

A készpénz elleni másik gyakori érv annak költségessége. Ezt pedig éppen a Magyar Nemzeti Bank cáfolta egy korábbi tanulmányában. E szerint 2019-ben össztársadalmi szinten az egy tranzakcióra jutó társadalmi költség készpénz esetén 67, kártyás fizetésnél 109, míg átutalásnál 228 forint volt.