Nincs betelepítés, nincs kvóta, nem is névtelen a migránsoknak szóló bankkártya – magyarázza a bizonyítványt az Európai Bizottság. Úgy tűnik, érzékenyen érintette őket a magyarországi tájékoztató kampány, rövid időn belül két szöveget is kiadtak, ami arról szól, hogy minden a legrendezettebben működik.

Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel – ezzel a tematikával indult pár hete a magyar kormány tájékoztató kampánya. Válaszul erre az Európai Bizottság két kisokost is kiadott, az egyiket magyarul. A kifejezetten hazánkat célzó szövegben tételesen próbálnak reagálni a kormány állításaira. A némileg maszatoló hangvételű dokumentumban állítják: az Európai Bizottságnak nincsenek titkos tervei a migráció fokozására, és amúgy sem születhet semmilyen uniós döntés a tagállamok és az Európai Parlament nélkül. Lássuk tehát, mit állít Brüsszel a migrációról, és mit mutatnak a tények, a magyar kormány vitatott hét pontjának sorrendjében!

1. Nincs kvóta, de mégis lesz kvóta

Be akarják vezetni a kötelező betelepítési kvótát – áll a tájékoztató kampányban. Az érvényes uniós menedékjogi szabályok nem tartalmaznak semmilyen kötelező kvótát az EU-ba érkező menekültek elosztására – válaszol Brüsszel, ezzel pedig hozott is, meg nem is, hiszen nem mondják ki, hogy nem tervezik, csupán annyit, hogy most nincs. Azért leszögezik, „a bizottság úgy gondolja, hogy minden tagállamtól elvárható, hogy szolidáris legyen a többiekkel”. Noha ehhez azt is hozzáteszik, hogy: „Ez a szolidaritás sokféle formában elképzelhető. Már a bizottság eredeti, 2016-os javaslatában is volt egy olyan lehetőség, amely szerint a tagállamok pénzügyi hozzájárulással is kiválthatnák a menedékkérők átvételét.” Csak emlékeztetőül: előbb a visegrádi országok vetették fel a rugalmas szolidaritás lehetőségét, ám akkor Brüsszel még mereven elzárkózott ettől. A magyar kormány viszontválaszában arra is rámutatott, hogy az EB még tavaly decemberben is egy olyan biztonsági háló szükségességét hangsúlyozta, amely biztosítja, hogy a migráció terhét „méltányosan osszák el az egyes tagállamok között”, és arra is emlékeztetett, hogy Magyarországnak az Európai Tanácsban nem volt érdemi beleszólása a kvótákról szóló döntésbe. Hazánk ugyanis hiába vétózott korábban az Európai Tanács ülésén, az Európai Bizottság egy új javaslattal szándékosan alacsonyabb szintre szállította a vitát, ahol a szavazáskor megkerülték az ellenzők csoportját.

2. Határvédelem helyett határmenedzsment

Gyengíteni akarják a tagállamok határvédelmi jogait – véli a magyar kormány. A megerősített Európai Határ- és Partvédelmi Őrség tehát nem gyengítené az EU-s országokat, nem venne el tőlük jogköröket, hanem továbbra is a tagállamok támogatása lenne a feladata – jött a brüsszeli válasz. Ez ma már igaz is. „A határigazgatás elsődlegesen továbbra is a tagállamok feladata marad, a Frontex és személyi állománya technikai és operatív támogatást fog nyújtani az érintett tagállamok hozzájárulásának függvényében. A javasolt új szabályok értelmében a készenléti alakulatnak valamely tagállamba telepített személyi állománya – mindig a fogadó tagállamtól kapott engedély függvényében – bizonyos végrehajtói hatásköröket tud majd gyakorolni határellenőrzések végzése, illetve a visszaküldéssel kapcsolatos feladatok ellátása érdekében, beleértve az erőszak alkalmazását és a fegyverhasználatot is” – fogalmaz az Európai Bizottság, így a szabályozás valóban nem veszélyes Magyarországra nézve. Csakhogy azt már nem említi a brüsszeli brosúra, hogy egy korábbi verzió szerint a határőrizet koordinálását részben átvehette volna az uniós határőrség, az Európai Bizottság pedig tanácsi jóváhagyás nélkül, saját hatáskörben rendelhette volna el a Frontex beavatkozását, megsértve ezzel a schengeni határok mentén elhelyezkedő tagállamok, így Magyarország szuverenitását. Taktikusan hallgat arról is, hogy az új verzió éppen a tagállamok tiltakozása miatt született, egy héttel az után, hogy elindult a magyarországi tájékoztató kampány, amely így értelemszerűen az eredeti tervekre reflektált.

3. Migránsvízum: van vagy nincs?

Migránsvízummal könnyítenék a bevándorlást – írja a magyar tájékoztató. Az Európai Parlament korábban elfogadott egy határozatot, amelyben arra kéri az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot az úgynevezett humanitárius vízumok bevezetéséről – ismeri el Brüsszel, majd azzal próbálják tompítani ennek élét, hogy ez a határozat sem a bizottságra, sem másra nézve nem kötelező, és a bizottság egyértelművé tette, hogy nem szándékozik ilyen javaslatot tenni. Ám azt felejtették el hozzátenni, hogy egyes bevándorláspárti uniós politikusok továbbra is azért lobbiznak, hogy az Európai Bizottság március 31-ig nyújtson be egy rendeletre irányuló javaslatot az európai humanitárius célú vízum létrehozására.

4. Támogatják a migránspárti aktivistákat

Még több pénzt adnának a migrációt támogató szervezeteknek – ezt a magyar állítást válaszra sem méltatták Brüsszelben, vagy éppen arra utal a hallgatás, hogy mindez annyira nyilvánvaló, hogy meg sem kísérlik tagadni. Ismert, az Európai Parlament január 17-i döntése értelmében megemelnék a politikai aktivistacsoportok pénzügyi támogatását: összesen 1,8 milliárd eurót, azaz mintegy 570 milliárd forintnak megfelelő összeget fizetnének nekik. A tapasztalatok szerint az ilyen forrásokból mindenekelőtt a bevándorlást támogató szervezetek részesülnek – fogalmazott a magyar kormány, és úgy tűnik, ezt senki nem vitatja.

5. Névtelen-e a migránskártya?

Pénzzel feltöltött bankkártyával is segítenék a bevándorlást – így a magyar kormány, amit maga az Európai Bizottság is elismer állásfoglalásában. Azt persze tagadnák, hogy név nélküli bankkártyákat osztogatnának, ahogy azt is, hogy ezzel ösztönöznék a migrációt, csakhogy magukat leplezik le, amikor leírják, hogy a személyazonosításra csupán egy sorszám szolgál. Pedig a kártya névtelensége sérti a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló uniós szabályokat. Egyébként Dimitrisz Avramopulosz uniós migrációs, belügyi és állampolgári biztos korábbi beszámolója szerint januárig több mint kilencvenezer embernek adtak névtelen bankkártyákat, és a programra több mint 122 millió euró, azaz mintegy negyvenmilliárd forint uniós közpénzt különítettek el. Ebből egy-egy migránsnak alkalmanként 90–550 eurót utalnak.

6. Működnek a kísérleti programok

Kísérleti projektekkel legalizálnák a migrációt – állítja a magyar kormány, az Európai Bizottság 2018 szeptemberében közzétett állásfoglalására hivatkozva, amelyben az EB azt javasolja a tagállamoknak, hogy indítsanak kísérleti programokat az afrikai országokkal. Ezek célja, hogy „az irreguláris migrációs áramlásokat biztonságos, rendezett és jól irányított legális migrációs lehetőségekkel lehessen felváltani”. Humanitárius megfontolásokból számos uniós tagállam jelenleg is telepít át korlátozott számban különösen veszélyeztetett menekülteket EU-n kívüli, például afrikai vagy éppen dél-amerikai országokból. „A bizottság azt javasolta, hogy jobban hangolják össze ezeket a – kizárólag önkéntes alapú – tagállami tevékenységeket, ezért hozzanak létre egyfajta uniós keretrendszert” – írja a brüsszeli kiadvány, elismerve, javasolták egy uniós keretrendszer létrehozását az EU-n kívülről történő áttelepítések megvalósítására.

7. Zsarolnának a támogatással

Csökkenteni akarják a bevándorlást ellenző országok pénzügyi támogatását – nehezményezi a magyar kormány. A bizottságnak a 2021–2027-es időszakra tett uniós költségvetési javaslata nem büntet egyetlen tagállamot sem – írja Brüsszel. Sőt hozzáteszi, „semmilyen összefüggés nincs az uniós pénzügyi támogatás és a migráció támogatása vagy elutasítása között”. Ám egy másik brüsszeli állásfoglalásból kiderül, a kohéziós források szétosztásakor figyelembe veszik, hogy „az adott országba 2013 óta hányan érkeztek az EU határain kívülről”. Brüsszel azt szeretné elérni, hogy 2021 és 2027 között – a korábbiakhoz képest – több uniós forrást kapjanak a migránsokat befogadó országok, a migrációt elutasító tagállamok pedig kevesebbet. Az Európai Bizottság 2018 májusában arra is javaslatot tett, hogy az uniós támogatások meghatározásánál az egy főre jutó GDP mellett figyelembe kelljen venni azt is, hogy a tagállamok mennyi migránst fogadtak be. Sőt, Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke 2018 decemberében Lisszabonban ezzel kapcsolatban ennél is tovább ment. Egész pontosan így fogalmazott: „A következő bizottsági ülésen a Strukturális Alapok egy jelentős részét városoknak és régióknak juttatjuk, hogy sikerre vigyék az újonnan érkezettek integrációját”.