– Kovács Kálmán azt nyilatkozta, hogy mivel nagyon könnyen ki lehet kerülni a médiában a kereszttulajdonlás tilalmát, két lehetőség van: vagy szigorítani az ellenőrzést, vagy eltörölni a törvénynek ezt a részét, s ő személy szerint utóbbit tartaná helyesnek. Mit gondol erről?

– Nem értek egyet a miniszterrel, ráadásul egész Európában arra törekednek, hogy a tulajdoni koncentrációt megakadályozzák. Néhány héttel ezelőtt jelent meg egyébként a Soros György-féle Nyitott Társadalom Alapítvány felmérése, amely pontosan ezzel a témával foglalkozott, és ez a Kovács Kálmánhoz hasonlóan liberális irányultságú szervezet is azt mondta ki, hogy fel kell lépni a többes tulajdonlás ellen. Azt javasolják, hogy az Európai Unió hozzon létre egy ügynökséget, amely a tagországokban ellenőrzi a médiumok tulajdoni viszonyait, mert olyan monopóliumok alakultak ki, amelyeket korlátozni kell. Ez a törekvés tehát ellentétes azzal, amit az informatikai miniszter szeretne elérni Magyarországon.

– Európa más országaiban egyébként már most is fellépnek a tulajdoni koncentráció ellen?

– Több országban rájöttek arra, hogy miután kizárólag tulajdoni alapon elég nehézkes korlátozni a koncentrációt, bevezetnek más olyan mutatókat is, amelyeket vizsgálnak a médiumoknál – ilyen mutató lehet például a nézettség. Amennyiben ugyanis egy televíziós csatornát sokan néznek, nagyon jelentős lesz a véleménybefolyásoló képessége – véleményhatalom keletkezik -, így ezekben az országokban társadalmi ellenőrzés alá vonják a megszabott nézettségi határt átlépő tévéket. Németországban van többek között példa arra, hogy bizonyos nézettség felett korlátozó intézkedéseket vezetnek be az adott csatornával szemben.

– Miért megy szembe Kovács Kálmán az uniós törekvésekkel?

– Kezdjük onnan, hogy néhány héttel ezelőtt Kóka János gazdasági miniszter és az SZDSZ-es Pető Iván sajtótájékoztatót tartott arról, hogy kevesebb pénzt kell költeni a közszolgálati médiumokra – csökkenteni kell a csatornák számát -, de ami a leginkább megdöbbentő volt, hogy azt is mondták: aki igényt tart a közszolgálati médiumokra, az fizessen azért, hogy láthassa őket. Holott az embereknek alkotmányos joguk az informálódás, az államnak pedig kötelessége a hiteles tájékoztatás biztosítása. Ha mindehhez hozzátesszük Kovács Kálmán kijelentését, aki egy teljesen parttalan szabad versenyt hirdetne a kereszttulajdonlás megszüntetésével, sőt egy másik alkotmánybírósági beadványával azt szeretné elérni, hogy a kábelszolgáltatóknak ne legyen kötelező felvenni a legolcsóbb csomagjukba a közszolgálati tévéket, nos mindezek alapján már felsejlik, mi a cél. A sokkal kevésbé korlátozott, adott esetben valahová kötődő kereskedelmi médiumok megerősítése, a monopóliumok kialakulásának elősegítése.

– A miniszter azt nyilatkozta, a sajtószabadságot szolgálná, ha eltörölnék a tulajdoni koncentráció tilalmát. Abból viszont, amit ön mondott, az tűnik ki, éppen a sajtószabadság kerülne veszélybe ezzel, hiszen így az is előfordulhatna, hogy akár egy gazdasági érdekkör irányítása alá kerülhetne szinte a teljes elektronikus médiapiac.

– Pontosan így van, ez alapvetően korlátozná a sajtószabadságot. Magyarországon már most sincs verseny, hiszen a két országos kereskedelmi csatorna figyel arra, hogy ne sértse egymás érdekeit. Ez a duopólium uralja a reklámpiacot és ezt a két adót nézi az emberek 60 százaléka. Ha az történne, amit Kovács Kálmán mondott, még kevésbé lenne verseny, tehát ez egy nagyon álságos nyilatkozat. Már most is van példa arra, hogy a piaci szereplők – és itt nem csupán a csatornákra, hanem a legnagyobb kábelszolgáltatókra gondolok – megakadályozzák az új tartalmak megjelenését. Úgy tűnik, a szabad demokraták készülnek a digitalizációra és bár látszólag versenyről, piacnyitásról beszélnek, de a mögöttes szándékuk feltehetően nem más, mint fenntartani, hosszú távra bebetonozni a jelenlegi egyensúlytalan piaci helyzetet. Nézzünk egy példát. Van egy olyan korlátozás, hogy az országos csatornáknak nem lehet tematikus, szakosított adója.

– Ezt a szabályt már most is megkerülik. Gondoljunk az RTL Klub – Cool TV – film+, vagy a TV2 – Írisz TV együttműködésekre…

– Sajnos valóban vannak jogi kiskapuk, ha ugyanis nem Magyarországon jegyeznek be egy adót, akkor ez a szabály kijátszható. Kovács Kálmán tervei alapján viszont mi történne? A digitalizációra történő átállás során három, úgynevezett multiplex fed majd le egy-egy területet az országban. Egy multiplexben a tervek szerint öt csatorna lesz. Ha liberalizálnánk a piacot, megeshetne, hogy az egyik multiplex lenne mondjuk az RTL-é és négy tematikus televíziójáé, a másik a TV2-é és köréé, míg a maradék öt csatornahelyen osztozna az összes többi piaci szereplő, magyarán ugyanezek a körök uralnák a televíziós piacot, mint most, mert a 15 országos adóból tízet a két országos kereskedelmi adó birtokolna. Látszólag tehát több lenne a lehetőség és nagyobb lenne a verseny, a gyakorlatban azonban semmilyen lényeges változás nem történne – ezt a végletesen egyensúlytalan piacot átmentenék egy új technikai környezetbe.

– Az említetteken kívül Kovács Kálmánnak volt még egy kijelentése – azt mondta, az lenne a természetes, ha a digitális televíziózásról szóló törvényt egyszerű többséggel fogadná el az Országgyűlés. Ez miért jelentene problémát?

– Már a kiindulási alap is rossz – nem értek egyet ugyanis azzal az elképzeléssel, hogy a digitális televíziók tartalmát egy másik törvénynek kellene szabályozni, s nem a médiatörvénynek. A kétharmados médiatörvényt ugyanis ki lehet egészíteni egy digitális műsorszolgáltatásról szóló résszel, esetleg elő lehet készíteni egy új médiatörvényt, az azonban véleményem szerint nem engedhető meg, hogy ugyanaz a – ráadásul egyszerű többséggel elfogadható – jogszabály fogja össze a technikai háttér és a tartalomszolgáltatás szabályozását. Ráadásul ez az uniós irányelvekkel is ellentétes. Az EU szerint a médiapiac nem szabad piac, hanem korlátozható, sőt korlátozandó is.

– Tegyük fel, hogy a kormányoldal nem törődik az aggályokkal, az uniós irányelvekkel és egyszerű többséggel megszavazza azt a digitális televíziózásról szóló törvényt, ami évtizedekre meghatározhatja az elektronikus médiumok piacát. Az ellenzéknek van-e módja arra, hogy nemzetközi szervezeteknél tiltakozzon emiatt?

– Természetesen igen, mint ahogy az Alkotmánybírósághoz is fordulhat. Nem biztos ugyanis, hogy ez a jogszabály alkotmányossági szempontból megállna. Ha ugyanis egy törvény korlátozza a sajtószabadságot, akkor az – legalábbis én úgy gondolom – ellentétes a magyar alkotmánnyal. A kereskedelmi televíziók elindulása óta számtalan rossz tapasztalatot szerezhettünk arról, hogy a parttalan, ellenőrizetlen liberalizmus hová vezethet. Egy felelős kormánynak mindent meg kellene tennie az ellen, hogy ezen az úton menjünk tovább. Manapság viszont úgy tűnik, a közösség érdeke, a köz szolgálata nem fontos, ehelyett az uralkodó tőke- és véleményhatalmat akarják átmenteni a XXI. századi technológiák keretei közé…

* * *

Rudi még marad

Rendkívüli kuratóriumi ülést hívott össze november harmadikára Kozma Huba, az MTV Közalapítvány kuratóriumának MDF-es elnökhelyettese. Az ülést a civil kurátorok kezdeményezték.

– Mivel 15 fő kérte az ülés megtartását, jogszabályt sértettünk volna, ha nem kerül sor a megbeszélésre, a médiatörvény ugyanis így rendelkezik – mondta lapunknak Kozma Huba. – Két napirendi pontunk lesz, foglalkozunk az m3-as csatornával, illetve ennek gazdasági hátterével és egy ügyészségi beadvánnyal is. Bevallom, ez utóbbit nem láttam, nem is tudom, miről szól, úgyhogy homályos előttem az ügy, és azt hiszem, ezzel nem vagyok egyedül. Annyi biztos, hogy Pós Péter, a Magyar Rádió egyik civil kurátora fordult az ügyészséghez.

Kérdésünkre, hogy az ülésen szóba kerülhet-e Rudi Zoltán tévéelnök leváltása – amit a kurátorok egy része állítólag szívesen venne -, Kozma Huba úgy válaszolt, most nem aktuális az ügy.

– Mielőtt összehívtam az ülést, megegyeztem a 15 kezdeményezővel, hogy most csak ezzel a két napirendi ponttal foglalkozunk, másról érdemben nem tárgyalunk. November végén azonban lesz még egy ülésünk, ott nem tartom kizártnak, hogy ez az ügy is szóba kerül – tette hozzá az MDF-es elnökhelyettes.

Pós Péter, aki korábban az MTV civil kurátora volt, először szeptemberben fordult az ügyészséghez, majd egy elutasítást követően kiegészítette feljelentését. A kurátor lapunknak elmondta, hogy – mint az a sajtóban már több helyütt megjelent – két iratcsomagot juttatott el a hatóságnak, s összesen hét törvénytelenségre utaló ügyet tárt az ügyészség elé. Az ügyészség a kiegészített beadványra lapzártánkig nem reagált.

A feljelentés többek között kitér egy Rudi Zoltán cégének tulajdonában álló ingatlan értékesítésére. Az üggyel korábban a Népszabadság foglalkozott, a lap azt írta, a tévéelnök az MTV-vel is szerződésben álló Pivarnyikné dr. Juhász Emőkét bízta meg azzal, hogy adja el cége ingatlanát. Ha ez így történt volna, felmerülhetne az összeférhetetlenség gyanúja. Rudi Zoltán azonban cáfolta a megbízás tényét.

Az ügyészséghez eljuttatott papírokban ezen felül szó esik arról, hogy „a vezetékes telefonok ésszerű használatára vonatkozó tanácsadásra közbeszerzés nélkül kötött szerződést az MTV Rt.”, holott a megbízás értéke állítólag több mint bruttó 10 millió forint volt és a törvény szerint kétmillió forintos összeghatár felett közbeszerzési eljárást kell kiírni. Egy további pont pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a köztévé szerződést kötött egy budapesti jogásszal az intézmény létszámleépítésével kapcsolatos tanácsadásra óránként nettó 25 ezer forint fejében, ám nincs megállapítva a munkáért járó díjazás maximuma, így egy év alatt nyolcórás munkaidő esetén akár 60 millió forintot is kereshet az ügyvéd.