Mór várossá avatásának 40. évfordulóját ünnepelték
Az elmúlt évtizedek gondos tervezése és előrelátása megadta a lehetőséget arra, hogy ma Mór az egyik leglátványosabban fejlődő város legyen Magyarországon – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Fejér vármegyei település várossá nyilvánításának 40. évfordulója alkalmából rendezett csütörtöki díszünnepségen.
Gulyás Gergely kiemelte, hogy a helyben élők kemény munkájának köszönhetően Mór 1984-ben nem csupán térségi központként, de városként is elismertetett, s ezzel a 100. magyar település lett, amely ezzel a címmel büszkélkedhet.
Rámutatott arra, hogy Mór nem csupán a városi rangot vállalta négy évtizeddel ezelőtt, de mindazt a felelősséget is, amely együtt jár ezzel: napjainkban nemcsak a városban élő közel 14 ezer polgárnak, hanem a térség 13 településén lévő, nagyjából 35 ezer embernek is szolgáltatóközpontja.
Hangsúlyozta: Mór erős gazdasága sok családnak biztosítja a kenyérkereset lehetőségét, ugyanakkor a szőlő, a bor, a mezőgazdaság és a vendéglátás szintén hozzájárul ahhoz, hogy a város fejlődhessen.
Gulyás Gergely elmondta, hogy az elmúlt bő egy évtized sok mindent jelentett: iskolaépítést, a városközpont megújítását, közlekedésfejlesztést, kerékpárút-építést, energetikai korszerűsítéseket, turisztikai beruházásokat és barnamezős területek helyrehozatalát is.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a mostani nehéz időkben „Mór egy biztos pont a megyében, sőt az országban is”, és minden esélye megvan arra, hogy folytassa azt a gyarapodó pályát, amelyet négy évtizeddel ezelőtt megkezdett.
Törő Gábor (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta, hogy a város pénzügyminisztert és háromszoros miniszterelnököt adott az országnak Wekerle Sándor személyében, de a tudomány terén sincs szégyellnivalójuk a móriaknak, hiszen a modern állatorvos-tudomány megalapozója, a Kossuth-díjjal kitüntetett Zimmermann Ágoston vagy az idei Nobel-díjas professzor, Krausz Ferenc is a város szülötte.
Schmidt Ferenc (MSZP) nyugalmazott polgármester, a város díszpolgára arról beszélt, hogy a település fennállása óta – az élet minden területét beleértve – nem történt akkora változás, mint az elmúlt évtizedekben. Felidézte, hogy a kilencvenes évek elejét az útkeresés, a jelentős munkanélküliség jellemezte; ebből a kiutat az ipari park létesítése jelentette, amelybe elsősorban német autóipari cégek települtek, s csaknem nyolcezer új munkahelyet hoztak létre.
Fenyves Péter (Fidesz-KDNP) polgármester megerősítette, hogy a várossá nyilvánítás utáni első húsz évben a városvezetések és a képviselő-testületek helyes döntései a fokozatos fejlődést szolgálták, és szilárd alapokat teremtettek a további gyarapodáshoz. A következő húsz évben az európai uniós és magyarországi források felhasználásával újabb nagy lépéseket tett a város, így egy megszépült, megfiatalodott Mór fogadja a látogatókat.