Napfénypárlat
A pálinkát világszerte a magyarokkal azonosítják, 2004 óta uniós eredetvédelem alatt álló italunk, 2013-ban pedig egyik első tagja lett a hungarikumok listájának. A Pálinka Nemzeti Tanács tavasszal szokta megrendezni a pálinkaversenyt, de ez idén a koronavírus-tiltások miatt őszre tolódott. A megméretésnek 2020-ban Miskolc városa adott helyet, és pálinkát vagy törkölypálinkát készítő kereskedelmi főzdék nevezhettek rá.
A pálinka borból vagy erjesztett cefréből lepárlással előállított szeszes ital. A hidegebb éghajlatú területeken inkább gabonából, a kellemes klímájú vidékeken inkább gyümölcsből készítik a magyarok nemes italát. Egykor falun a fákról lehulló gyümölcsöt nagy hordóba dobálták, és ott erjedt, amíg cefre lett belőle. A falvak legtöbbjében a település szélén pálinkafőzde is volt, oda vitték a gazdák a cefrét lepárolni. Fizetségként többek között pálinkát kapott a főzőmester. A házi pálinkafőzést váltakozva engedte vagy tiltotta az állam, hosszas uniós viták után jelenleg bizonyos keretek között engedélyezett Magyarországon.
A legfinomabb pálinkák a Kárpát-medencében honos zamatos, aromás gyümölcsökből készülnek. Különösen jó alap a kajszibarack. Európában Magyarország a kajszi igazi hazája – pálinkafőzdékben gyakran elhangzik, hogy Ádámot Éva nem is az akkori fanyar almával, hanem magyar kajszival csábította el. A történetírás a kajszibarack génközpontját a Kaukázuson túlra teszi, a valóságban Kelet-Turkesztánban és Kínában van. A kínaiak a barackot Kr. e. a III. évezredben már ismerték, onnan terjedt Közép-Ázsiába és a selyemúton tovább. Az európaiak Nagy Sándor ázsiai hadjárata során ismerhették meg a sárgabarackot. A kajszi fogyasztása a hosszú élet titka; ezt az ázsiai Hunza-völgy lakóinak feltűnően magas életkora is bizonyítja.
Hazánkban a baracktermelés a régészeti leletek tanúsága szerint a XIV. században vált jelentősebbé. A kajszibarackot és az őszibarackot Mikes Kelemen különítette el egymástól először. A XVIII. századtól kezdve a szilva- és barackpálinkák mind jobban elterjedtek a bor mellett. A szőlőket az 1880-as években pusztító filoxérajárvány idején pedig kifejezetten felértékelődött az alföldi homokos terület. Egyre több kajszibarackot termeltek, ami a magyar észjárás szerint jó alapja a pálinkafőzésnek. A kecskeméti barackpálinka nemzetközi karrierje VIII. Eduárd angol trónörökös 1935-ben mondott véleményével indult: „Szódával jobb, mint a whisky, és teában jobb, mint a rum […] a világ legtüzesebb és legzamatosabb pálinkája.”
A pálinka általában nem ünnepi ital. A hétköznapokban is fogyasztják, főleg akik keményebb fizikai munkát végeznek. Aratók körében gyakori volt, hogy reggel nagyon keveset ettek, de pálinkát ittak, a további étkezések pedig már bővebbek voltak. Székelyföldön ma is eleven szokás, hogy a vendégségbe érkezőket azonnal saját főzésű pálinkával kínálják – sok esetben a nőket, még a serdültebb gyerekeket is. Az északi és keleti kárpáti övezet különlegessége a borókafenyő cukros bogyójából készített borókapálinka, amelynek neve a Felvidéken borovicska, Erdélyben fenyővíz.
A lisszaboni megállapodás értelmében (1982) a kecskeméti barackpálinka eredet- és országvédelmet élvez. Őrzi őshazánk ételkultúráját, a magyarság kifinomult ízlését, jelenünket és jövőnket.
