– Gyurcsány Ferenc Battonyán ingyenpörkölt mellett egyszázalékos nyugdíjemelést és ötéves nyugdíjkorrekciós programot ígért hárommillió idős embernek. 2002-ben 19 ezer forinton, most ezen a bejelentésen múlhat a jövő évi választás?

– Erőteljes törekvéseket látok a kormányzat részéről, hogy a nyugdíjasokat szembeállítsák a gyermekeket nevelő családokkal. Utóbbiaktól elvették a szocialisták az otthonteremtési támogatásként igénybe vehető adókedvezményt, úgy alakították át a lakásvásárláshoz felvehető kölcsönöket, hogy az csak egy szűk kör számára válik elérhetővé. A kormány négyszázezer munkanélkülit termelt ki, akiknek nagy része fiatal. Ők a megszorítások és az elvonások terhei mellett azt hallhatják, hogy a nyugdíjakra fordított összeget megemeli a kormány. Ennek a mesterségesen gerjesztett feszültségnek a legszembetűnőbb jele a népességfogyás. Évente egy kisvárosnyival, mintegy 31 ezer fővel fogy a magyarság. A generációk egymás ellen fordítása, a családnak mint a társadalom alapegységének a szétzúzása. Nem felejtheti el senki, hogy a mostani nyugdíjaskorú emberek voltak azok, akik újjáépítették az országot a második világháború után, nekik köszönhetünk mindent. Gyurcsány Ferencnek a közelmúltban tett kijelentése nem az idős kor tiszteletének, az általuk elvégzett munka elismerésének szól, hiszen az elmúlt három évben szinte semmit nem tett azért, hogy jobb körülmények között éljenek az idős emberek, ígérete csupán kampányfogás.

– 2002-ben a szocialisták egy hasonló húzással kerültek hatalomra.

– Sokan megkérdezik, hogy a Fidesz miért nem licitált rá a szocialisták által beígért 19 ezer forintra. Túl tisztességes volt a polgári kormány miniszterelnöke és pénzügyminisztere, mert azt mondták, hogy nem szabad az államháztartást, a gazdaságot úgy átadni, ahogy mi azt 1998-ban átvettük. Arra már szinte senki nem emlékszik, hogy a 19 ezer forintot a Medgyessy-kormány megalakulása után közvetlenül adták oda a nyugdíjasoknak, abból a 320 milliárd forintból, amit a polgári kabinet hagyott a kasszában. Ezt a pénzt az emberek az Orbán-kormány időszakában termelték meg, az MSZP ebből finanszírozta választási ígéreteit, egészen addig, amíg ki nem ürült a kassza 2003-ban. Onnantól kezdve jöttek a megszorítások, bevezettek két Medgyessy-, és három Draskovics-csomagot, amelyekben 925 milliárdot vontak el a költségvetésből. A hiányt a lakosságra terhelik rá az illetékekkel, az eddigi 33 adóemeléssel. Arra kérem az idős embereket, nézzék meg, hogy mennyibe kerülnek az alapvető élelmiszerek, a víz, a villany, a gáz. Gondolják végig, hányszor vette tőlük vissza a kormány a korábban kifizetett 19 ezer forintot.

– Csak az Európai Unió illetékeseitől kaphatunk hiteles tájékoztatást az ország valós gazdasági állapotáról. Megvalósítható a kormányfő által beharangozott ötéves terv a nyugdíjak felzárkóztatására?

– Több mint négyezermilliárdos államadósságot cipelünk. A költségvetésnél gyakorlatilag mérleghamisítást követett el a kormány, mert az autópályák elszámolását kivette a büdzséből. Számos hasonló tétel fog még előkerülni, és az már most látszik, hogy a magyar gazdaság jelenlegi állapotában nem tudja kitermelni Gyurcsány Ferenc ígéreteinek fedezetét. Attól tartok, hogy ez is egy szavazatszerző fogás a szocialisták részéről, mint ahogy az volt 2002-ben az ingyengyógyszer a szív- és érrendszeri betegségekben vagy a csontritkulásban szenvedőknek.

– Nyugdíjasokkal beszélgettem, és sokan mondták azt, hogy aszerint fognak szavazni, ki ígér nekik többet. Vagyis nem elsősorban a lelkiismeretük szerint, hanem egzisztenciális félelmeik alapján választanak.

– Megfigyelhető a jelenlegi hatalom részéről, hogy igyekszik félelmet kelteni az emberekben. Láthattuk, ha valaki felemeli a szavát, vagy netán egy táblát egy tüntetésen, és az a kormánypártiaknak nem tetszik, akkor a rendőrség bekíséri az illetőt a kapitányságra. Nyilvántartásba veszik, aztán szinte véletlenül elvesztheti a munkáját. Ezek az események mélyen begyűrűznek a társadalomba, de legérzékenyebben az időseket érinti. A fiatalok még tele vannak energiával, nem ismerik a félelmet, azt hiszik, hogy megválthatják a világot, aztán idővel rájönnek, hogy vannak hatalmasok, akik ezt nem engedik. Az idős emberek, azt tapasztalom, először visszafogottá, majd passzívvá válnak a körülöttük zajló eseményekre, ami a legnagyobb hiba. Ők már nem magukat féltik, hanem gyerekeiket, unokáikat, attól tartanak, ha határozottan fellépnének értékeik védelmében, akkor annak a szeretteik látnák a kárát. Tizenöt évvel a rendszerváltás után ezek a viszonyok arra utalnak, még mindig nincs demokrácia. A történelem folyamán számos példát láttunk arra, hogy azok a népek, akiket hosszabb ideig félelemben és nyomorban tartottak, irányíthatóvá váltak. Az emberek csak ott emelik fel a szavukat az igazságérzetüket sértő intézkedések ellen, ahol biztos egzisztenciára támaszkodhatnak. A megélhetésében elbizonytalanított ember nem lázad, hanem csendben tűr. Ha egy ország eljut odáig, hogy már senki nem mer szólni, akkor az az ország elveszett.

– Ma hazánkban a nyugdíjasok több mint fele a létminimum alatt él.

– Helytelen lenne csupán az idősek helyzetét elemeznünk. Hárommillió honfitársunk a minimálbér felénél alacsonyabb jövedelemből él. 470 ezer olyan gyermekes család van, ahol egy főre 23 200 forintnál kevesebb jut havonta. A szocialista-liberális-kormány három éve alatt 400 ezerre nőtt a munkanélküliek száma. A minimálbér a kormányváltás óta mindössze hétezer forinttal emelkedett, míg az árak elszabadultak. A szocialisták bár megígérték: nem lesz gázáremelés, ennek ellenére 2002 óta 50 százalékkal növelték az árat. A villanyért a kormányváltás óta 30 százalékkal fizetünk többet, négyszeri emelésnek köszönhetően. A gyógyszerek ára átlagosan 38 százalékkal nőtt, vannak olyan készítmények, amelyekért 100 százalékkal kérnek többet a patikákban, mint három éve. Az élelmiszerárak is elszabadultak, a húsért 15, a kenyérért 21 százalékkal kell többet fizetnünk. A szocialisták azt ígérték, ingyenes lesz az utazás a diákoknak az iskola és a lakhelyük között. A BKV-n érvényes bérletek ára 70 százalékkal emelkedett három év alatt. Tavaly, hosszú évek után, ismét csökkent a reálkereset. A vállalkozásokat lehetetlen helyzetbe hozta a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány a 33 adóemeléssel, a járulékok növelésével. Vagyis az egzisztenciális bizonytalanság nemcsak az időseket fenyegeti, hanem az aktív korú lakosságot, a családokat is.

– Egyre több olyan idős ember van az országban, aki a megélhetési gondok miatt beköltözik egy szociális otthonba, ahol havi fix összegért teljes ellátást kap.

– Megnőtt azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akik eladtak mindent, amiért egész életükben dolgoztak, hogy egy otthonba kerüljenek. Egyre több ilyen intézmény van, ahol jó körülmények között, szakszerű gondozásban részesülnek az idős emberek. Ám a kiváló ellátás sem pótolhatja azt, amit egy család közelsége adhatna. Valószínűleg egyikük sem arról álmodozott, hogy 30-40 ledolgozott év után áron alul kell megválnia a házától, kertjétől, értékeitől, hogy egy idősotthonban élje le hátralévő napjait. Nem hiszem, hogy bármelyikük is úgy tervezte el idős napjait, hogy választania kelljen gyógyszert vegyen vagy rezsit fizessen. Úgy gondolom, hogy a szeretteik körében szeretne mindenki megöregedni. Persze, ma a társadalom ezzel ellentétes irányba halad, és a családközpontú gondolkodás háttérbe szorult. Az idősek úgy érzik, terhet jelentenek gyermekeiknek, akik amúgy is egész nap dolgoznak, ezért választják mind többen a nyugdíjas otthonokat. Más a helyzet azokkal, akik egyedül maradtak, vagy környezetük nem tudja őket megfelelően ellátni. Azt gondolom, nincs annál nagyobb boldogság, ha egy családban három-négy generáció él együtt.

– Ez egyre ritkább, főleg azért, mert egyre kevesebb gyerek születik…

– Az elmúlt három év intézkedései nem segítették a fiatalokat a családalapításban. Szétzilálták a polgári kormány által létrehozott otthonteremtési programot, megszüntették a lakásvásárlások hitele utáni adókedvezményt. A családtámogatási rendszer mostani átalakításával kevesebb pénzt kapnak majd a családok, mint korábban. Visszafordultak azok a folyamatok, amelyek 1998-ban kezdődtek. Az Orbán-kormány azon fáradozott, hogy enyhítse a Bokros-csomag sokkját. Visszaadta mindazt, amit a szocialisták 1994 után elvettek, ismét alanyi jogon járt a családi pótlék, a gyed, a gyes. A polgári kabinet vezette be a gyermekek után járó adókedvezményeket, létrehozta a diákhitelprogramot. A minimálbért 17 500-ról ötvenezerre emelte. Kétszázezer új munkahely létesült négy év alatt, a Széchenyi Terv segítségével megerősödhettek a kis- és középvállalkozások. Egzisztenciális biztonságot teremthetett magának bárki, aki dolgozott. Az időseknek a nyugodtabb éveket négy év alatt átlagban 16 százalékos nyugdíjemeléssel igyekezett a polgári kormány biztosítani. A népességfogyás csökkent ebben az időszakban. A hatalom jelenlegi birtokosainak fel kellene ismernie, hogy a lakosság elszegényítésével létrehozhatnak saját céljaikra egy kiszolgáltatottsága okán könnyen befolyásolható tömeget. A megélhetési gondok miatt azonban egyre kevesebben vállalnak gyereket, sok a munkanélküli, vagyis egyre fogy azok száma, akik megtermelik a nyugdíjak fedezetét. A nyugdíjellátó rendszer az összeomlás szélére jutott. Ezt talán maga Gyurcsány Ferenc is tudja, aki ötéves terveket szövöget, de arról nem beszél, miből fogja kifizetni a beígért nyugdíjemelést. Egy célja van ezzel, hogy megszerezze az idősek szavazatait, sokan elhiszik neki, hogy csak akkor javulhatnak az életkörülményei, ha a hatalomban tartják a szocialistákat még egy ciklusra, hiszen ekkorra valósulna meg a hosszú távú nyugdíjkorrekció.

– Mennyire lehet hiteles szociális kérdésekben egy milliárdos kormányfő?

– Egyetlen gesztusa sem őszinte, hanem betanult. Azt kérem mindenkitől, hogy gondolja végig, milyen ember lehet az, aki leállítja az idősotthonok normatív támogatását, milyen ember az, aki olyan helyzetbe hoz intézkedéseivel egy anyaotthont, hogy az intézmény alkalmazottai saját fizetésükből látták el a babákat és mamáikat. Milyen ember az olyan, akinek vezetése alatt elherdálják azt a még meglévő állami vagyont, amelyet a mostani nyugdíjasok hoztak létre áldozatos munkájukkal. Érdemes lenne megkérdezni azokat az embereket, akik Gyurcsány Ferenc valamelyik gyárában dolgoznak, hogy szociálisan mennyire érzékeny a kormányfő. Mire számíthatnak az idősek egy olyan embertől, aki az édesanyjáról úgy beszél, hogy egy szövőnő. Hogyan hihet el bárki bármit egy olyan embernek, aki egy úszómedencés luxusvillában lakik, három és fél milliárdos magánvagyona van, és közben édesanyját hagyja egy panellakásban nyomorogni? Azt hiszem, aki ezeket végiggondolja, képes lesz felelős döntést hozni a jövőről.

S. Cs.