Hirdetés

A csütörtökön kezdődő Budapesti Demográfiai Csúccsal kapcsolatban kifejtette: 2015 óta kétévente megrendezik, idén már állam- és kormányfők, történelmi egyházak vezetői is érkeznek, hogy közösen gondolkodjanak a megoldásról, a családokat érintő legfontosabb kérdésekről.

Novák Katalin a családüggyel kapcsolatban kiemelte: nemcsak támogatásokra, anyagi ösztönzőkre van szükség, hanem azokkal párhuzamosan egy családközpontú gondolkodásnak, a családokról szóló beszélgetésnek és a családokat a középpontba helyező életnek kell megvalósulnia Magyarországon.

Azt mondta, a magyaroknak a legfontosabb az, ami a magyarsággal történik Magyarországon és a Kárpát-medencében, vagy akár a diaszpórában. De az, hogy nem születik elegendő gyermek, nem csupán magyar jelenség, ez így van mindenhol az úgynevezett fejlett nyugati világban – tette hozzá.

Az interjúban a köztársasági elnök beszélt az orosz-ukrán háborúról, a magyarok segítségnyújtásáról, a kárpátaljai magyarok helyzetéről, a nők segítéséről, hogy a családjukban és hivatásukban is kiteljesedhessenek.

Korábban írtuk

Novák Katalin szólt a szegényekre, elesettekre irányuló figyelemről, diplomáciai és külügyi tevékenységéről, első hivatalos külföldi útjáról Varsóba, a Magyarországról külföldön kialakult kép életszerűbbé tételéről, alkotmányossági és politikai vétóról.

Kijelentette: az, hogy ma Magyarországon egy nő a köztársasági elnök, nagyon sok nőt bátorít. Azt üzeni nekik, hogy nincs olyan plafon, amit ne tudnának ők is áttörni, hogy elérhető számukra az, amit kitűztek maguk elé.

Az Ukrajnában zajló háborúval kapcsolatban azt mondta, hogy hiányolja az őszinte, nyílt beszélgetéseket zárt körben. Véleménye szerint ugyanis jobb lenne, ha kevésbé kozmetikázott módon lehetne államfői, kormányfői körben egyeztetni a lehetőségekről, arról, miként lehet úgy segíteni, hogy ne keveredjen bele Magyarország, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) vagy Európa a háborúba.

Az államfő beszélt arról is, hogy a viszonyulásunkat Oroszországhoz majd meg kell határozni, és el kellene jutni oda, hogy Ukrajna ne morzsolódjon fel, hogy kevesebb emberéletet oltson ki a háború.

Emlékeztetett arra, hogy a kárpátaljai magyarság jogai esetében visszalépéseknek vagyunk tanúi, és erre személyesen is felhívta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök figyelmét.

Első hivatalos külföldi útjáról Novák Katalin elmondta: nem véletlen, hogy éppen Varsóba utazott, Andrzej Duda lengyel elnökkel jó személyes kapcsolatot ápolnak, a magyar-lengyel barátság már sok mindent megélt.

„Ezek a személyes kapcsolatok, úgy érzem, sokat tudnak segíteni Magyarországnak, én legalábbis ebben a meggyőződésben végzem a munkámat” – hangsúlyozta a köztársasági elnök.

Novák Katalin azt is kiemelte, hogy szeretné reálisabbá tenni a Magyarországról tudatosan negatív irányba befolyásolt képet.

Kitért arra: ha olyan távoli országba utazik, ahol magyarok jelentős, vagy akár csupán kisebb számban, de összetartó közösségben élnek, akkor minden alkalmat igyekszik megragadni a találkozásra velük.

Kérdésre válaszolva a köztársasági elnök elmondta, hogy egyszer élt eddig alkotmányossági vétóval, amely egy építési törvényre vonatkozott. Ebben az esetben az Alkotmánybíróság egyöntetűen alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a jogszabályt – tette hozzá. Politikai vétót a panasztörvényként elhíresült jogszabállyal kapcsolatban fogalmazott meg.

Az elnöki kegyelem kérdése az interjúban a Budaházy-ügy révén került szóba. Novák Katalin kiemelte, hogy kegyelmi ügyekkel szinte napi szinten találkozik, sok ilyen döntést kell meghoznia. Egyéni sorsokról, tragédiákról van szó – fogalmazott.

Budaházy György kegyelmi ügyével kapcsolatban az államfő elmondta: egy 15 éve zajló büntetőeljárásról volt szó, aki másnak sérülést okozott, az nem kapott kegyelmet. A döntés nem azt jelenti, hogy ne tartanánk őt bűnösnek, hanem a büntetés végrehajtását függesztettük fel, annak újraéledésének az ódiuma mellett – mondta Novák Katalin.