Az államfő a belga Királyi Egmont Intézet és a brüsszeli Liszt Intézet közös rendezvényén tartott, demográfiai kérdésekkel kapcsolatos angol nyelvű előadásában elmondta: a magyar állam arra törekszik, hogy a családoknak választási szabadsága legyen. Fontos próbatétel a termékenységi szakadék.

Hirdetés

Ez azt jelenti, hogy az emberek több gyermeket szeretnének, mint ahányan ténylegesen megszületnek, ezért mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy csökkentsük ezt a szakadékot és a pároknak annyi gyermeke születhessen, amennyit csak akarnak, akkor, amikor akarják

– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ez nem jelenthet beavatkozást senkinek a magánéletébe, személyes döntéseibe.

Novák Katalin hangsúlyozta: Magyarország a GDP 6 százalékát „fekteti” a családokba, a több gyereket vállaló családok kevesebb személyi jövedelemadót fizetnek, a diákhitel visszafizetése csökken a vállalt gyermekek számától függően, továbbá a magyar állam lakhatási támogatást is nyújt. Emellett a munka és magánélet egyensúlyának fenntartása érdekében széles körű bölcsődei szolgáltatásokat vehetnek igénybe a magyar családok, és biztosított a hosszú gyed is az apa vagy az anya számra, sőt Magyarországon a nagyszülői gyedet is bevezették – hangoztatta.

A magyar családpolitika azt eredményezte, hogy Magyarországon a termékenységi ráta majdnem 30 százalékkal nőtt

– emelte ki.

Korábban írtuk

Novák Katalin rámutatott arra, hogy Európában szinte minden országban folyamatosan csökken a születések száma, így csökken a világ népességében való részesedése is. Ez azt jelenti, hogy Európa ezen a téren is veszít a versenyképességéből.

Hibát követünk el, ha nem koncentrálunk eléggé erre a kérdésre, és nem nézünk szembe a kihívással

– figyelmeztetett a köztársasági elnök.

Hozzátette: ami a népességet illeti, Európában növekedés tapasztalható, azonban ez elsősorban a bevándorlásnak tulajdonítható.

Novák Katalin arról is beszélt: elhibázott érv az, ha a fiatalok azt gondolják, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik módja, hogy nem vállalnak gyermeket.

Nincs értelme az éghajlatváltozással foglalkozni, ha nincs jövő generáció. És ha vannak jövő generációk, akkor meg kell őrizni a bolygónkat. Ennek a kettőnek kéz a kézben kell járnia egymással, nemcsak az éghajlatváltozás, hanem a demográfiai kihívás kérdését is meg kell oldanunk

– hívta fel a figyelmet.

Az államfő szerint félre kell tenni a túlnépesedés problémáját és el kell kezdeni azon gondolkodni, hogyan növelhető a születési ráta és hogyan küzdhetők le a demográfiai kihívások szerte Európában.