Novák Katalin Klaus Iohannisszal találkozott
Az a célunk és feladatunk, hogy az Európai Unió hangját felerősítsük, befolyását növelni tudjuk – mondta Novák Katalin köztársasági elnök Klaus Johannis román államfővel tartott sajtótájékoztatóján szerdán Bukarestben.
A köztársasági elnök kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a két ország ebben kész közösen fellépni. „Jó közös döntésekre van szükség” – hangsúlyozta.
Elmondta, hogy a Klaus Johannis román államfővel folytatott megbeszélés témája volt egyebek mellett Románia schengeni térséghez való csatlakozása, energetikai kérdések és az energiafüggőség, a Romániában élő magyarok helyzete, és az ukrajnai háborúból menekültek megsegítése. Kiemelte: bízik Románia és Magyarország pragmatikus, jó és modern kapcsolatában.
Novák Katalin emlékeztetett, hogy 12 éve nem járt hivatalosan Bukarestben magyar államfő, így a látogatásával új fejezet nyílik a két ország együttműködésében.
Hozzátette: mivel Magyarország és Románia szomszédos ország, szükség van arra, hogy a kapcsolatok jól működjenek, ennek érdekében fognak dolgozni a jövőben. Abban is megállapodtak, hogy a létező feszültségeket nem növelni, hanem csökkenteni szeretnék.
Az energiafüggőségről szólva kiemelte: Magyarország helyzete még nehezebb, a kiszolgáltatottsága még nagyobb, mint Romániáé, mivel nem rendelkezik tengeri kikötővel, tengeri határral. Elmondta, hogy a jövőben Magyarország csökkenteni kívánja energiafüggőségét, energiaszuverenitást szeretnénk elérni.
„Dolgozunk ezen, minden olyan kezdeményezést örömmel látunk és támogatunk, amely növeli az energetikai diverzifikációnak a lehetőségét és függetlenít az orosz energiaforrásoktól. Számítunk Romániára ebben a vonatkozásban is” – mutatott rá.
Elmondta: szó esett arról a közös érdekről is, hogy megállapodás szülessen Magyarország és az Európai Unió között a Magyarországnak joggal járó források vonatkozásában, illetve ennek kiterjesztéséről Lengyelországra. Európának az az érdeke, hogy Magyarország és Lengyelország is megkapja a neki jogosan járó európai uniós forrásokat, hiszen ez is szükséges ahhoz, hogy növeljük az energia-függetlenségünket.
Az Ukrajnában zajló háborúval kapcsolatban kiemelte: Magyarországra több mint 900 ezer menekült érkezett, a segítésük folyamatos éppen úgy, mint Romániában.
A Romániában élő magyarokról szólva a magyar államfő kifejtette: közös érdek a magyar kisebbség jogainak védelme, s örömteli látni azt, hogy az erdélyi magyarság legmagasabb szintű képviselete biztosított azáltal, hogy az RMDSZ tagja a román kormánynak.
A hivatalos program részeként Novák Katalin a továbbiakban látogatást tesz a Calvineum-ban, Bukarest I. Református Egyházközségében, kétoldalú megbeszélést folytat Alina Gorghiu-val, a Szenátus ügyvivő elnökével, Marcel Ciolacu-val, a Képviselőház elnökével, Nicolae Ciuca miniszterelnökkel, majd Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettessel.
Románia párbeszéden alapuló együttműködést akar Magyarországgal
Románia pragmatikus, párbeszéden alapuló, a két ország közti alapszerződésben és stratégiai partnerségben meghatározott elveket tiszteletben tartó együttműködést akar Magyarországgal – hangoztatta Klaus Iohannis román államfő szerdán Bukarestben Novák Katalin magyar köztársasági elnökkel folytatott megbeszélését követően.
A kisebbségeket hídnak tekinti a két ország között
A román elnöki hivatalban rendezett közös sajtóértekezletükön Iohannis kifejezte meggyőződését: a két szomszédos országnak oly módon kell fejlesztenie kapcsolatait, hogy azzal polgáraik érdekeit szolgálja, etnikumuktól függetlenül. Szerinte ez akkor lehetséges, ha minden közös témáról párbeszédet folytatnak és kerülik az egyoldalú megközelítéseket. Hozzátette: Románia elvárja, hogy a látogató magyar tisztségviselők nyilvános nyilatkozatai feleljenek meg a két ország közti alapszerződés és húsz éve megkötött stratégiai partnerség szellemének.
A román elnök megerősítette: a kisebbségeket hídnak tekinti a két ország között, de úgy véli, a romániai magyarok jogainak érvényesítése kizárólag Romániára tartozik.
A találkozón felmerült nemzetközi témákra áttérve a román elnök kiemelte: az Európai Unió országainak mielőbb függetlenítenie kell magukat az orosz energiaforrásoktól, az EU-nak mielőbb egységes, határozott választ kell adnia a kialakult energiaválságra, amelyért szerinte kizárólag az Ukrajna ellen háborút indító Oroszország felelős. Románia szorgalmazza a tagállamok energetikai infrastruktúrájának – a tagállamok közti interkonnektorok, tárolási kapacitások – fejlesztését és az energiaforrások változatosabbá tételét.
A találkozón egyetértettek abban, hogy az EU-nak az ukrajnai háború miatt rendkívül nehéz helyzetbe került Moldovát is támogatnia kell, hasonlóképpen mindkét ország támogatja a nyugat-balkáni országok uniós integrációját – hangzott el a bukaresti sajtóértekezleten.
A magyar autonómiaigénnyel kapcsolatos román újságírói kérdésre reagálva Iohannis leszögezte: Romániában minden kisebbség jogait betartják, ugyanakkor példaértékűnek nevezte a pozitív diszkriminációt, amellyel Románia parlamenti képviseletet biztosít a területén élő nemzeti kisebbségeknek, akkor is ha nincs elég szavazatuk a parlamenti küszön átlépésre. Az elnök megjegyzése nem az ország lakosságának több mint hat százalékát kitevő magyarságra utalt: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 1990 óta minden választáson átlépte a román pártokra is érvényes ötszázalékos parlamenti küszöböt.
„Elnök asszonnyal is részletesen megbeszéltük: közös érdek a (Romániában élő) magyar kisebbség jogainak teljes mértékű tiszteletben tartása, hogy megélhessék kultúrájukat, használhassák anyanyelvüket. Apropó: abban is megállapodtunk, hogy jó, ha a román nyelvet is használják” – mondta a román államfő.
Ioannis ugyanakkor úgy vélte: sajnálatos jelenség, hogy mindkét országban vannak olyan politikusok, akik az etnikai feszültségek szításával akarnak kitűnni és olyan érveket hangoztatnak, amelyek „nem a kisebbségek érdekeit szolgálják és amelyekkel nem lehet egyetérteni.” Szerinte ezeknek a „felfújt” témáknak a többsége mesterségesen szít feszültséget, amit párbeszéddel lehet csak enyhíteni, mindkét fél közreműködésével a románok és a magyar etnikumúak érdekében.
A magyar közmédiának a marosvásárhelyi katolikus gimnázium máig megoldatlan helyzetét firtató kérdésére Iohannis kifejtette: szívügye az ország teljes oktatási rendszerének korszerűsítése, beleértve a kisebbségi nyelveken történő oktatást, már csak azért is, mert politikusi pályafutása előtt maga is tanárként dolgozott egy német tannyelvű iskolában.
„Néha nincs elég szakképzett tanár, máskor a szervezéssel van gond, mint a marosváráshelyi líceum esetében, ahol az igazságszolgáltatás elé került az ügy és megoldásra várnak. Másutt az infrastruktúra még nem olyan fejlett, mint szeretnénk, de biztosíthatom önt és Románia minden diákját, valamint szüleiket, hogy jóhiszeműek vagyunk, a célunk a minőségi oktatás, tannyelvtől függetlenül” – mondta a román elnök.