Nyaralás infláció idején

Telt házas szállodával, zsúfolt kikötővel fogad minket a magyar tenger. Nem csoda, a Kékszalag rajtjára érkezünk Balatonfüredre, a regatta minden évben jelentős hazai és külföldi érdeklődésre tart számot. A tó túlpartján, Szántódon viszont már jóval szellősebb a szabadstrand, igaz, hétvégére ez az üdülőváros is megtelik, szombaton már az alapján döntjük el, melyik áruházban vásárolunk, hogy hol találunk szabad parkolóhelyet. Az idei év nem kedvezett a magyarok pénztárcájának, és az infláció a szálláshelyek árain is nyomot hagyott, nem is beszélve a strandbüfék árairól, ennek dacára – legalább is első ránézésre – a balatoni nyár köszöni, jól van. A strandolók szemlátomást elégedetten pancsolnak, a lángosos előtt sorba kell állni, pedig a jó öreg sajtos-tejfölös ára nem sokkal marad 2000 forint alatt. Igaz, már egy átlagos budapesti piacon is ennyit kérnek érte.

Visszaesés, de mekkora?

Jelen állás szerint 30-40 százalékos visszaesést prognosztizál a Balatonnál lévő szállodáikban a két nyári hónapra Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. A napokban több lapnak is úgy nyilatkozott, hogy akik jönnek, azok is többnyire hétvégén, hétköznap még kevesebben választják a tó partját. Vitatja ezt az állítást Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) elnöke, mondván, a Balatonnál a szövetségnek nyolcvanöt szálloda a tagja összesen 7553 szobával, viszont valójában 210 szálloda és 13 400 szoba található itt, nem beszélve a 13 ezer kisebb magán- és egyéb szálláshelyről. Azt az MTÜ sem tagadja, hogy visszaesés történt, ők az év első hat hónapjában kétszázalékos csökkenéssel számolnak a vendégforgalomban. Hogy kiderítsük, mire is számíthatunk az idei nyári szezontól, megkerestük a Szallas.hu-t, és megkérdeztük, mit mutatnak a foglalási adatok.

– A Szallas.hu esetében júniusban 16 százalékos csökkenést látunk a nyári időszakra tavalyhoz képest – mondja a Demokratának Kelemen Lili. A Szallas.hu sajtószóvivője hozzáteszi, öt lezárt hónap eredményeit összesítve a magyarok belföldi foglalásainak száma 11 százalékkal csökkent, éppúgy mint a vendégéjszakáé. Mindezek ellenére a foglalásokból származó bruttó szobaárbevétel 8 százalékkal nőtt.

– Az idei húsvéti hosszú hétvége előfoglalásai az év elején biztatóan indultak, ám a keresleti görbe az időponthoz közeledve már laposabb volt az előző évinél, a leutazások eredményeit összesítve pedig csökkenést tapasztalunk tavalyhoz képest. Húsvétra végül 18 százalékkal kevesebb foglalást és 17 százalékkal kevesebb vendégéjszakát rögzítettek, mint 2022-ben – foglalja össze Kelemen Lili. Kérdésünkre azt is elárulja, adataik szerint egy főnek egy éjszaka átlagosan 18 százalékkal drágult, a szállodák esetében még jobban, átlagosan 22 százalékkal, hiszen az ő áraikat nagyobb mértékben befolyásolják az üzemelési költségek emelkedése mellett a szolgáltatások árai, a munkaerő bérköltsége és az élelmiszerárak is. Ebből kifolyólag a hotelek foglalásai nyáron 21 százalékkal estek vissza darabszámban tavalyhoz képest, a nem hotel típusú szálláshelyek esetében ennél jóval kevesebb, 8 százalék a csökkenés.

Még az akciókra várnak

A 16 százalékos csökkenést látva a Szallas.hu május utolsó napjaiban online felmérést készített, a nyári kereslet visszaesésének okát kutatva. Nem meglepő módon az derült ki, hogy idén különösen fontos az embereknek az ár. A belföldi utazók elsősorban az akciókat, csomag­ajánlatokat, az előleg fizetése nélküli foglalást és a SZÉP-kártyás fizetési lehetőséget keresik.

– Nem véletlen az sem, hogy az adatok alapján az utazást tervezők is elsődlegesen az online szállásközvetítő platformokon tervezik meg nyaralásukat, hiszen ezeken a felületeken a szállástípusok mellett az árak terén is szélesebb merítésből tudnak válogatni – mutat rá Kelemen Lili, hozzátéve, a 2023-as adatok alapján az online fizetések közel 45 százaléka bankkártyával, 34 százaléka SZÉP-kártyával történt.

Bár a 970 válaszadó zöme, 85 százaléka tervez nyaralást, minden második megkérdezett azt mondta, még nem foglalta le szállását. A kutatásban részt vevők 58 százaléka csak belföldi üdülést fontolgat, 32 százalékuk pedig a belföldi mellett még külföldi úti célban is gondolkodik. A felmérés szerint csupán 15 százalék azoknak az aránya, akik idén egyáltalán nem tudnak utazásra pénzt fordítani.

– Mindezekből jól látszik, hogy van ugyan utazási kedv az idei nyárra, de sokan kivárnak még a foglalással. A hazai szállásadóknak jó lehetőség lehet, ha be tudják vonzani azokat a magyar vendégeket, akik szeretnének idén nyaralni, de még nem foglalták le szállásukat. Ehhez viszont az kell, hogy ajánlataikat mielőbb versenyképessé tegyék belföldön, és vonzóbbak legyenek a magyarok számára, mint a külföldi utazás. Ehhez idén egyértelműen az alacsonyabb árakra, szezonközi akciós ajánlatokra van szükség – összegez Kelemen Lili, hozzáfűzve, a Szallas.hu-nál 2023. január óta két belföldi és két horvát akciós előfoglalási, illetve június elején egy nyári leárazási kampány is futott. Azok a szállásadók tudtak eddig idén növekedést felmutatni, akik részt vettek az idei kedvezményes előfoglalási kampányaikban, hiszen a kedvező árú ajánlatok közül döntenek a vendégek.

Így hat a gazdaságra

Mindez azt is jelenti, hogy idén fordul a kocka: míg a pandémiás években a belföldi vendégek mentették meg a nyári szezont – közben a főváros a külföldi turisták elmaradását nyögte –, és még 2022-ben is úgy alakult, hogy az év első hét hónapjában összehozott 21 millió vendégéjszaka 37 százaléka külföldi, 63 pedig belföldi vendégeknek köszönhető, addig ezen a nyáron azok a szálláshelyek örülhetnek, amelyek jobban alapozhatnak a külföldi szállóvendégekre. Mindeközben a jellemzően vidéki társaik érzik a bőrükön a visszaesést. Ugyanakkor a helyzet nem reménytelen; ha a ma még hezitálókat sikerül meggyőzni, hogy foglaljanak szállást, akkor az infláció dacára akár jó évet is zárhat a belföldi turizmus. Ám ha nem sikerül, annak a Szallas.hu szakértői szerint komoly következményei lesznek.

– A turizmusban kiemelkedő az egymásrautaltság, a multiplikátorhatás, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a turista által elköltött pénz miként kering az ország gazdaságában. Ha például egy hotel vagy akár egy település nagy szállodáinak vendégköre csökken, az hatással van a térség gyógyfürdőjének, vendéglátó egységeinek és turisztikai nevezetességeinek forgalmára is. Ha pedig a vendégek kevesebb pénzt hagynak a helyi éttermekben, az éttermek tulajdonosai is kevesebbet költenek mind az üzemeléshez szükséges beszerzésre, mind a saját privát vásárlásaikra – foglalja össze Kelemen Lili, és azt sem rejti véka alá, hogy a vendégéjszakák számának csökkenése jelentős bevételkiesést okozhat a magyar turizmusnak és a gazdaságnak egyaránt.