Fotó: MTI/Varga György
Vendéglátóhelyek üres teraszai Nagykanizsán, az Erzsébet téren tavaly novemberben
Hirdetés

Európa-szerte egyre hangosabban, helyenként erőszakos demonstrációktól sem riadva vissza, követelik az emberek, hogy legyen már vége a lezárásnak. Égtek az autók és a kerékpárok Hollandiában. Negyven éve nem voltak ekkora tüntetések az alapvetően nyugodt országban: Amszterdamban és Eindhovenben több száz embert vittek be a rendőrök. Az osztrák fővárosban tízezren vonultak az utcára, hogy jelezzék, elegük van a bezártságból, a rohamrendőrök is levették sisakjukat, hogy kifejezzék szolidaritásukat a tüntetőkkel.

Budapest az ilyen rohamokat eddig megúszta. A járványhelyzet miatt kilátástalan helyzetbe került vendéglátósok szerveztek ugyan egy tüntetést a Hősök terére, de alig háromszázan gyűltek csak össze. Olasz és lengyel mintára a vendéglátósok körében illegális üzletnyitási akció is szerveződött. Harminc-negyven étterem és kocsma jelezte, hogy kinyitna február elsején, ám ennek elejét vette a kormány egy jogszabály-módosítással, amelynek értelmében a korábbi százötvenezer és egymillió forint közötti bírság helyett már egy- és ötmillió közötti pénzbüntetést kaphat, aki a tilalom ellenére kinyit. Aki pedig sorozatosan megszegi a szabályt, annak üzletét egy évre is bezárhatják.

Nem sokáig bírják már

– Három hónapja se munka, se pénz, és fogalmunk sincs, mikor lesz már vége – mondja Szigetfű Martin, egy népszerű kiskunlacházi séfje. Lapunk kérdésére azt is elmondja, hozzájuk sem jutott el még a vendéglátóhelyeknek megítélt bértámogatás, így neki a lezárás fizetés nélküli szabadságot jelent. Most, hogy úgy tűnik, a kormány megsürgeti az utalásokat, reménykedik némi bevételben, de leginkább mégis azt várja, hogy visszatérhessen a konyhába.

– Sokan próbálkoznak a kiszállítással, de a környék lefedettsége a járványhelyzet előtt is nagyon jó volt. Legfeljebb nullára lehet így kihozni a működést, ezért ebbe mi bele sem vágtunk – magyarázza. A vendéglátósok többségéhez hasonlóan nem érti, ha a plázák nyitva lehetnek, és tömegek látogathatják őket, meg a kaszinóknak sem kellett bezárniuk, akkor miért pont az éttermek nem tarthatnak nyitva, ahol az asztalok széthúzásával a szükséges távolság is tartható lenne.

Korábban írtuk

Ebben a helyzetben nem csoda, hogy sokan keresik a köztes megoldásokat. A debreceni Laguna presszó tulajdonosa azzal az ötlettel rukkolt elő, hogy vendégeit felveszi „alkalmi munkára”, mondjuk biliárdasztal-, kertipadteherbírás- és sörcsaptesztelő munkakörbe, akik így már legálisan tartózkodhatnának a kis kocsmában, miközben persze a fogyasztásért fizetnek. Az ötlet nagyot futott az interneten, és egy csapásra híressé tette a kis kocsmát, ám a tulajdonos végül túlságosan rizikósnak találta a nyitásnak ezt a formabontó módját, és bejelentette, hogy csak elvitelre fog árulni. Nemrég a Madách téren nyitott ki a Központ bár, és noha elvitelre adták az ételt-italt, az akció vége ötszázezres pénzbüntetés és hatvannapos bezárás lett, ezalatt kiszállításra és elvitelre sem dolgozhatnak. Emellett vannak olyan jellemzően kis kocsmák, presszók, amelyek ilyen-olyan trükkökkel folyamatosan működnek, kihasználva, hogy nincsenek szem előtt. Vidéken aligha lehet minden italozó mellé ellenőrt állítani, a hátsó ajtón pedig olykor betéved egy-egy vendég. A fővárosban is akadnak olyan helyek, ahol a törzsvendéget a lezárások ellenére is szívesen látják egy-két fröccsre, persze tömegjelenetekről itt sem beszélhetünk.

Fotó: MTI/EPA/LUSA/Mario Cruz
Betegeket szállító mentőautók várják, hogy bejussanak a lisszaboni Santa Maria Kórház intenzív osztályára január 28-án. Portugáliában rekordot döntött a napi új koronavírus-fertőzöttek és halálesetek száma

Kétkulacsos játszma

Míg a Hősök terén nem tolongott a tömeg, a hétköznapokban tapintható az elégedetlenség. Gombamód szaporodnak a Facebookon az éttermek, vendéglátóhelyek nyitásával foglalkozó csoportok. Mint sejteni lehet, ezekben nem csak az érintettek osztják meg egymással tapasztalataikat. A frusztrált vendéglátósok hátára politikai pártok is felkapaszkodnak. A szélsőjobbos Mi Hazánk nyitáspárti üzenetekkel nyerné meg az elégedetleneket, az exjobbikos Bencsik János pedig a Facebookon posztolta, ahogy Zárva táblát ragasztott a Garancsi István érdekeltségében álló Las Vegas Casinóra a fővárosi Corvin sétánynál, azzal a jelszóval, hogy kávézóba, étterembe, kocsmába nem lehet járni, kaszinóba viszont igen. A performansz aligha független attól, hogy a képviselő decemberben alapított pártot Polgári Válasz névvel, így most jól jön neki, ha foglalkozik vele a média. Ugyancsak a figyelemre hajt Ecsenyi Áron, a mindeddig szinte ismeretlen Le az Adók 75 Százalékával párt elnöke, aki teljes erővel nekifogott a Tömeges Üzletnyitás akció szervezésének, és folyamatos demonstrációkat tervez a Parlament elé.

Közben az egyesült ellenzék kétkulacsos taktikát választott. Vezető politikusaik nem merik nyíltan vállalni, hogy egységesen kardoskodjanak a nyitás mellett, mivel tisztában vannak vele, hogy egy esetleges harmadik hullám esetén nehezen bújhatnának ki a felelősség alól. A feladatot helyettük a baloldali politikába mélyen beágyazódott háttéremberek végzik el; legutóbb a Facebookon szerveződő Én kinyitok csoportról derült ki, hogy az a Horváth Adrián áll mögötte, aki a szombathelyi ellenzéki polgármester, Nemény András kampányában is aktívan részt vett. A Magyar Nemzet információi szerint Horváth bizottsági tag egy olyan alapítványban, amely Nemény frakciótársának, Kelemen Krisztián önkormányzati képviselőnek a lakcímére van bejelentve, és amely közel negyvenmillió forintnyi közpénzhez jutott a polgármesternek köszönhetően.

Nyerészkednének a felforduláson

Ellepték az ellenzéki trollok a Facebook-csoportokat is, amelyeket azért hoztak létre a vendéglátósok, hogy egymással tartsák a kapcsolatot, ötleteket osszanak meg. Posztjaik leginkább arról szólnak, hogy „lám, külföldön mekkora tüntetések vannak, bezzeg a béna magyarok semmit nem tudnak csinálni”. Gyakran hangoztatott vádjuk szerint azért tartja érvényben a kormány a lezárásokat, hogy az éttermek tönkremenjenek, a NER-lovagok pedig olcsón felvásárolhassák azokat.

Persze nem mindenki örül a kéretlen aktivitásnak. A Vendéglátósok és vendégeik csoport adminisztrátora például nemrég kiírta: „Azokat a posztokat, amelyekben politikai lázítást sejtek, nem engedélyezem, és mindenkit megkérek, ne írjon privát üzenetet, melyben kérdőre von a döntésem miatt. Ha nem tetszik, lépj ki a csoportból.” Hozzátette, akik továbbra is trágár hangnemben, agresszívan írogatnak neki, azokat jelenteni fogja a Facebooknak.

A tagoknak is feltűnt, hogy megszokott oldalaikat kiszemelte magának a baloldal. Egy kommentelő megjegyezte: „hihetetlen, hogy milyen kevés jelenlévő osztja meg a pozitív, előremenekülő megoldásait. És ez azért van, mert a hozzászólók többsége leuralja azokat, akik a megoldást keresték ebben a fura világban. Rögtön Fidesz-bérenc vagy mutyikirály válik belőlük is. Sajnálom, hogy ez az igazán sok-sok igényes tartalommal ellátható oldal is lassan propagandamegosztások tárháza lesz. Figyeljük meg, hogy a megosztott tartalmak hány százaléka szól a »tüntetés, nyissunk ki, nem baj, ha bezárnak minket, Olaszban tökösebbek, bezzeg Svájcban, a multiknál miért vannak nyitva, Bécsben is kinyitnak« témákról.”

Fejre állás lehet a gyors nyitásból

Miközben szaporodnak az indokok a nyitás mellett, a mérleg másik serpenyőjében továbbra is kérlelhetetlenül ott a lehetséges harmadik hullám, melynek gazdasági hatásai beláthatatlanok lennének. A járványgörbe most a csökkenés után stagnálást mutat Magyarországon, a szakértők szerint korai lenne enyhíteni a korlátozásokon.

– Tavasszal más volt a helyzet, nemcsak nálunk, de egész Európában visszaestek a megbetegedések, most viszont számos helyen tombol a járvány, ezenfelül itt vannak a hatékonyabban terjedő mutációk, a vírusnak szezonalitása is van. Ha nyitunk, az esetszámok szinte biztosan újra emelkedni fognak, ezt támasztják alá a külföldi tapasztalatok is – magyarázza egy névtelenséget kérő virológus.

Más országok példája egyértelműen mutatja, hogy a második hullámot követi egy harmadik is, ami súlyosabb az előzőnél, ez történt például az Egyesült Királyságban, Írországban, Hollandiában, Portugáliában, Csehországban is. Részben a vírus gyorsan terjedő variánsa soha nem látott módon szabadította el a járványt, részben túl korán lazítottak a korlátozásokon.

Jó példa Csehország: az őszi második hullám világszinten is őket érintette a legsúlyosabban, ám az októberi, szigorú zárlat hatására az adatok idővel javuló tendenciát mutattak. Ezért november végén enyhítettek, de hiába az egy hónapig tartó csökkenés, december elejére ismét elkezdett emelkedni a fertőzések napi száma, és januárra meghaladta az októberi hullám adatait is.

Az Európai Unióban jelenleg Portugáliában a legmagasabb a halálozási arány. Míg az ország a járvány korai szakaszát kifejezetten jól kezelte, karácsonykor úgy döntött a kormány, hogy lazít a lezárásokon, aminek gyorsan meglett a hátulütője. A koronavírusos esetek száma egyetlen hónap után a négyszeresére ugrott, most pedig itt a legmagasabb a betegek aránya. Jelenleg 16 829 fertőzött jut egymillió emberre, míg háromszáznegyven haláleset szintén egymillió főre. Pedig december 28-án egymillióból még csupán 4484 személynél mutattak ki fertőzést. A szakemberek egyetértenek abban, hogy a karácsonyi kavalkád volt a szomorú események katalizátora, és ez vezetett oda, hogy túlterhelődött az egészségügyi rendszer, ami miatt Portugália már német és osztrák segítségre szorul a járvány kezelésében.

Írországban októberben úgy tűnt, hogy sikerrel győzték le a járványt, de a vírus új variánsa és a karácsonyi nyitás miatt a fertőzöttek száma a második hullám csúcsához képest januárban megötszöröződött. A szomszédos Egyesült Királyságban a járvány első és második hullámában is magas  volt a fertőzöttek száma, de a mostani adatok ott is felülmúlták ezeket. Vin Diwakar, a brit állami egészségügyi szolgálat londoni orvos igazgatója azt mondta, a második világháború óta ez a legsúlyosabb nagy-britanniai közegészségügyi válsághelyzet.

– Nagyon kockázatos lenne ilyen körülmények között lazítanunk. Most előnyben vagyunk, és alapigazság, hogy rendkívül gyorsan el lehet ezt veszíteni, pedig hosszú hónapok árán értük el. Érdemes figyelembe venni, hogy a jó pozíciót könnyebb védeni, mint újra megküzdeni érte – így a virológus.

Azt sem tudjuk még, pontosan mennyire védenek az új variánsoktól az oltások.

Fotó: MTI/EPA/LUSA/Mario Cruz

Akár előbb is…

Logikusan az átoltottság hatvanszázalékos elérésekor számíthatunk a korlátozások enyhítésére. A Portfólió számításai szerint az Európai Unión keresztül várható (Pfizer–BioNTech, Moderna, AstraZeneca), valamint a Magyarország által különúton vásárolt oltóanyagok (az orosz Szputnyik V, a kínai Sinopharm) beadásával április második felére érhetjük el a hatvanszázalékos átoltottságot. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke április végére, május közepére várja a korlátozások oldását. Persze, ehhez az kell, hogy a szállítók tartsák az ígért ütemet, másrészt a magyar lakosság oltási hajlandósága is kövesse azt.

– A nyitás valóban az oltásokon múlik, de az időpontja nem olyan egyértelmű. Ha a járvány továbbra is csökkenő tendenciát mutat, az oltásokkal előbb is kialakulhat egy nyitásnak kedvező helyzet – állítja a szakember. – Ha ugyanis a veszélyeztetettek biztonságban vannak, egyértelműen csökkenhet a kórházak leterheltsége még növekvő számú új fertőzések ellenére is. Ugyanakkor számos bizonytalan tényező van, egy súlyos harmadik hullám esetén az időpont későbbre is tolódhat. Az azonban biztos, hogy az oltások még idén megindítják a változást.