Simicskó István az elrejtett bizonyítékokról

Az, hogy két provokátor beszélget, vagy az, hogy a Fidesz egyik képviselője megkérdez egy előzetes letartóztatásban lévő személyt, van-e ügyvédje és hogy bántalmazták-e, nem hiszem, hogy védendő információ lenne. Igenis nyilvánosság elé kell tárni az egész ülés tartalmát – mind a 18 hangfelvételt -, hogy közelebb kerüljünk az igazsághoz. Nyilván a kormányoldalnak az a jó, ha gyanúba tudja keverni a politikai ellenfelet. Azonban tarthatatlan, hogy csak azért, mert érdekeik ezt diktálják, elzárnak a nyilvánosságtól fontos információkat – nyilatkozta a Demokratának Simicskó István, a KDNP országgyűlési képviselője, a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke.

– Szilvásy György a Fidesz és a szélsőjobboldal kapcsolatára utalt nemrégiben, a szintén szocialista Vadai Ágnes pedig arról beszélt, hogy önöknek kész forgatókönyvük van a kormány és a rendőrség lejáratására. Mi igaz mindebből?

– A vádak közül az utóbbival kezdeném. A rendőrök megbecsülése talán soha olyan jó nem volt, mint az Orbán-kormány időszakában, jelentősen növekedtek az illetmények, és a szerzett jogokat is igyekeztünk erősíteni. Ahogy akkor sem volt célunk a rendőrség bomlasztása, lejáratása, úgy természetesen most sem az. Ezzel szemben pont a mostani kormány idején érzékelhetőek olyan megszorító intézkedések, amelyek létbizonytalanságba kergetik a különböző állami intézményeket, a közszférát – a honvédségtől a rendőrségen át a titkosszolgálatokig Damoklész kardját lebegtetik ezen szervezetek felett. Leépítések, átszervezések, átalakítások – mondom még egyszer, ezek olyan intézkedések, amelyek bizonytalanságot szülnek.

– Október 23-án sok minden elmondható volt a rendőrökről, csak éppen az nem, hogy bizonytalannak tűntek…

– Pedig azt gondolom, hogy ami a nemzeti ünnepünkön történt, az egyenes következménye a kormányzat intézkedéseinek. Mindannyian emlékszünk a tévészékház ostromára, a rendőrök tehetetlenségére. Sokan nem értettük, hogy miért csak 150 rendőrt vezényeltek oda, miért kellett még a fővárost sem ismerő baranyai rendőröket – köztük sok hölgyet – odaküldeni, s miért nem vezényeltek a helyszínre élesebb helyzetben jártas kollégákat. Bár később Gyurcsány Ferenc maga vallotta be, hogy Szabadfi tábornokon keresztül utasításokat adott a tévét védő rendőröknek, a kormányfőtől és a kormánypárti politikusoktól mégis nemegyszer hallottuk a szeptember 18-át követő napokban, hogy nagyobb szigorra, keménységre van szükség a rendőrség részéről. Október 23-án aztán pont az ellenkezőjét láthattuk: akkor már az volt megmagyarázhatatlan, hogy miért bántanak békés, ünnepelni vágyó polgárokat, miért ütnek és rúgnak földön fekvő, védtelen embereket, miért használnak gumilövedéket, viperát… Azért mondom, hogy a tévéostromnál és a nemzeti ünnepen látottak egy folyamat eredményei, mert a rendőrség tekintélye nem attól csökken vagy nő, hogy mit mond egy ellenzéki párt, hanem attól, ha a hatalom szakszerűtlen és indokolatlan intézkedésekkel, utasításokkal morális válságba sodorja a magyar rendőrséget.

– Tehát nem a Fidesz járatja le a rendőrséget, hanem Gyurcsány Ferenc és kormánya?

– Pontosan. Meggyőződésem, hogy ha mi semmit sem mondtunk volna, a tévében látott vagy személyesen megtapasztalt túlkapások miatt nagyon sokaknak akkor is megingott volna a bizalma a rendőrökben. És rendpárti ember lévén őszintén mondom, nagy baj, ha egy demokratikus ország polgárai nem tudnak bízni a rendőrségben.

– Áttérve Szilvásy Györgyre: a kancelláriaminiszter meglehetősen visszataszító módját választotta a Fidesz megtámadásának, amikor egy zárt bizottsági ülés nyilvános részén szélsőjobboldali kapcsolatról beszélt, majd az erről szóló állítólagos bizonyítékokat 80 évre titkosította, nem biztosítván lehetőséget még a védekezésre sem.

– Valóban elég sajátos eljárás volt, hogy egy előre megírt dramaturgia szerint megfogalmaztak vádakat, majd gyorsan zárt ülést kértek. Mi már ott sem támogattuk, hogy zárt legyen az ülés, és azóta is sokszor elmondtuk, hogy felszólítjuk az illetékeseket a titkosítás feloldására. Az is furcsa, hogy azóta az ott elhangzott 18 hanganyag közül kettőt nyilvánosságra hoztak – az egyiken két provokátor beszélget egymással, a másik felvételen pedig két rendőr, s az egyikük azt kéri a többiektől, hogy ne tolják a Fidesz-rendezvényre a randalírozókat. Nem állítom természetesen azt, hogy ezek lényegtelen hanganyagok, de nem tartom helyesnek, hogy a miniszterelnöki hivatal bizonyos felvételeket a nyilvánosság elé tár, másokat pedig, saját érdekeit szem előtt tartva, évtizedekre titkosít.

– Tegyük hozzá, a két rendőr beszélgetésével szemben tanúk ezrei és videofelvételek tucatjai bizonyíthatják: a rendőrség megvárta, míg véget ér a Fidesz rendezvénye, és az onnan hazafelé tartók keverednek a Deák térre szorított tüntetőkkel…

– No igen, vagy a saját szemünknek és szemtanúk tízezreinek hiszünk, vagy a nyilvánosságra hozott hangfelvételeknek. Nem vonom kétségbe, hogy a közvélemény elé tárt felvétel valóban ott és akkor készült, de az azért tényleg nonszensz, hogy azt akarják elhitetni velünk: amit láttunk, az nem is úgy történt. Hiszen láttuk, hogy a rendőrség a tiltakozókat a Deák térre szorította – holott szoríthatta volna Budapest számos más pontjára is -, láttuk, hogy minden más, Deák térről kivezető utat lezártak, és könnygázzal, gumilövedékekkel, lovasrohamokkal is az Astoria felé terelték a tüntetőket. A Fidesz ünnepsége 18 órakor ért véget, és 18 óra után két perccel már megindult a lovasroham az Astoria felé, miközben onnan tízezrek tartottak a Deák tér irányába. Meggyőződésem, hogy a két csoportot el lehetett és el is kellett volna zárni egymástól, mint ahogy nyugati példák százai bizonyítják azt is, vannak a tömegoszlatásnak humánusabb módszerei is. Itt azonban bizonyíthatóan nem egy esetben túllépte a törvényes kereteket és az indokolt mértéket a rendőrségi fellépés.

– Még mindig a zárt ülésnél és a hangfelvételeknél maradva – mennyire szokványos a 80 évre történő titkosítás?

– Az 1995. évi LXV-ös törvény – vagyis az államtitokról szóló törvény – meghatározza, hogy melyek azok az információk, amelyeket védeni kell. A nemzetbiztonsági szolgálatok által elvégzett titkos információgyűjtés adatait védeni kell, amennyiben ezek nyilvánosságra kerülése a nemzet biztonságát, honvédelmi biztonságát, pénzügyi biztonságát veszélyeztetnék, s valóban úgy szól a törvény, hogy ezeket az információkat legfeljebb 80 évre lehet titkosítani. De az, hogy két provokátor beszélget, vagy az, hogy a Fidesz egyik képviselője megkérdez egy előzetes letartóztatásban lévő személyt, van-e ügyvédje és hogy bántalmazták-e, nem hiszem, hogy védendő információ lenne. Igenis nyilvánosság elé kell tárni az egész ülés tartalmát – mind a 18 hangfelvételt -, hogy közelebb kerüljünk az igazsághoz. Nyilván a kormányoldalnak az a jó, ha gyanúba tudja keverni a politikai ellenfelet. Azonban tarthatatlan, hogy a csak azért, mert érdekeik ezt diktálják, elzárnak a nyilvánosságtól fontos információkat.

– Amennyiben a közvélemény megismerné ezeket a felvételeket, akkor tehát a kormányoldal állításaival szemben nem az derülne ki minden kétséget kizáróan, hogy a Fidesz kapcsolatban áll a szélsőjobboldallal?

– Nem. De – függetlenül a felvételektől – gondolkozzunk logikusan! A Fidesz toronymagasan vezet a közvélemény-kutatások szerint, ebben a pillanatban az összes párt közül a legnagyobb esélye van a választások megnyerésére. Miért lenne érdeke megdönteni az alkotmányos rendet? Miért állna érdekében esetleg törvénytelen, szélsőséges szervezetekkel, személyekkel kapcsolatot fenntartani? És még valami. Több mint furcsa, hogy a fasiszta, náci ideológiát valló szervezetek jobboldali kormányok idején eltűnnek, felszámolásra kerülnek, míg a baloldali kormányok alatt, leginkább amikor a kormánypártok népszerűsége csökken, hirtelen felbukkannak? Gondoljunk Szabó Albertre, Bácsfi Diánára és a többiekre…

– Márpedig jönnek az újabb megszorítások, Gyurcsányék a következő hónapokban egyre nagyobb bajban lesznek. Készüljünk fel a hadiállapotra?

– Bízom abban, hogy hadiállapot nem lesz. Én olyan demokráciában szeretnék élni, ahol a törvényes kereteken belül mindenkinek joga van véleményt mondani, akár utcai demonstrációkon is, a rendőrség pedig nem megfélemlíti, hanem megvédi a tiltakozókat. Bár október 23-án voltak vészjósló jelek, nagyon remélem, hogy az alapjogainkat a későbbiekben tiszteletben tartja majd a kormányzat.

Bándy Péter