Ostrom után, ostrom előtt

Vajon hol voltak, mit csináltak az elmúlt tíz évben? – tehetjük fel a kérdést a szerb hatóságoknak, amikor visszatekintünk az Európát és benne Magyarországot ostromló szervezett és tervezett illegális migráció tavalyi statisztikájára.

Látványos volt ugyanis a hazánkba betörő idegenek létszámának radikális csökkenése október vége óta. Rossz nyelvek ezt a december 17-i előre hozott parlamenti és tartományi választások számlájára írják. Tény mindenesetre, hogy míg havonta exponenciálisan növekvő számok mellett október 27-én már 180 ezer illegális határátlépési kísérletet rögzítettek, onnantól az év végéig viszont mindössze alig több mint hétszáz nemkívánatos próbálkozás kapcsán kellett intézkedni.

A szerbek ugyanis az ősszel három halálos áldozatot követelő, időről időre már a délvidéki civil lakosságot is veszélyeztető lövöldözéses bandaharcokat megelégelve néhány nap alatt kitakarították a trianoni határ mentén az utóbbi években afgán és marokkói embercsempészbandák megszállása alá került erdőket. Az ott élők fellélegezhettek, hiszen Belgrád végre cselekvésre szánta el magát – kérdés, hogy miért kellett erre tíz évet várni, miért tűrték el, hogy az általuk uralt területekről évek óta egyre erőszakosabb, már a lőfegyverhasználattól sem visszariadó támadások érjék a magyar határvédőket. Sosem látott jó kapcsolatok ide vagy oda, erre a kérdésre egyszer azért válaszolni illene.

Tíz évet írunk, a látszólag váratlanul felpörgő illegális migráció ugyanis nem 2015-ben kezdődött, csak akkor vált elviselhetetlenné. De az addig átlagosan évi egy-kétezer illegális határsértő még nem okozott érzékelhető problémát, legfeljebb a papírmunka duzzadt fel. Ám 2013-tól minden megváltozott, abban az évben addig szokatlanul sok, 18590 idegen hatolt be törvénytelenül a megcsonkított Magyarország területére, egy évvel később pedig már 41921 jövevénnyel szemben kellett intézkedni.

2015-ben aztán kitört az apokalipszis, abban az emlékezetes évben 411864 betolakodó, jórészt életerős, katonakorú fiatal férfi csörtetett át Magyarországon. Válaszként 2015-ben a Horvátországgal és Szerbiával közös határszakaszon megépült a műszaki védmű, amit később a leginkább ostromolt szerb szakaszon jelentősen megerősítettek.

Ennek köszönhetően néhány évig a legnehezebb időszakhoz képest jelentősen csökkent a támadások száma. Ugyanakkor a világ egyetlen határkerítése sem képes hermetikusan zárni. A statisztikára visszatekintve tanulságos, hogy 2016-ban 19071, 2017-ben 13652, 2018-ban 6497 ostromló került a jegyzőkönyvekbe, vagyis az illegális határsértések száma szinte a korábbi évtizedekben megszokott szintre csökkent.

Ám a nyugat-európai folyamatokat látva borítékolható volt, hogy csak átmenetileg lélegezhettünk fel. 2019-ben ugyanis közel háromszor annyi bejutási kísérlet történt, mint előző évben. 17171-szer kerültek szembe jókötésű, főleg észak-afrikai, közel-keleti és közép-ázsiai migránsok a határvédőkkel, 2020-ban már 45099-szer. A 2021-es szám ennek két és félszerese, 116749, a következő évben pedig a 2015 óta eddigi legdrámaibb adatot kellett rögzíteni, miután 274534-ra nőtt az illegális bejutási kísérleteknek a száma.

Közben az ostromlók egyre erőszakosabbá is váltak. 2012-ben már mindennaposak voltak a határvédők elleni fizikai támadások, 2022-ben ez odáig fajult, hogy rálőttek a magyar rendőrökre és honvédekre. A Demokrata számos helyszíni riportban dokumentálta ezeket a merényleteket is, feltártuk, hogy a lőfegyverek nemcsak a szerb fennhatóság alatt álló délvidéki területeken dörögnek, hanem az ásotthalmi erdőben is hallhatók, és azt is megírtuk, hogy gondatlanságból a trianoni határ ideáti oldalán is elhagyott tanyákat gyújtanak fel az illegális migránsok. Beszámoltunk arról is, hogy az embercsempészek a legváltozatosabb trükkökkel próbálják az idegenek tömegét jogsértő módon átléptetni a határon, alagutak ásásától kezdve trágyaszállítónak álcázott, valójában hívatlan jövevényeket rejtő domború felépítménnyel preparált traktorpótkocsi harcba vetéséig.

Ami konkrétan 2023-at illeti, felettébb tanulságosak az illegális migrációra vonatkozó statisztikai adatok. Januártól júniusig kisebb kilengésekkel nagyjából 10 és 13 ezer között mozgott a havi adat, onnantól viszont októberig ijesztő rohamot rögzítettek a számlálók. Júliusban 17401, augusztusban 26103, szeptemberben 38854 illegális átjutási kísérlet volt, október utolsó napjaiban a szerb hatósági fellépésnek köszönhetően 30935-nél megállt a képzeletbeli mérőóra. Ezzel együtt az év második felének illegális migrációs dinamikája elég okot adott az aggodalomra. Annál inkább, mert mögöttünk hagyott esztendő az utolsó hónapokban tapasztalt, évtizede nem látott nyugalommal (novemberben mindössze 375, decemberben a hó 26. napjáig 322 próbálkozás) együtt is 2015 után a harmadik legrosszabbnak bizonyult.

2023 néhány további tanulságos migrációs ténnyel is szolgált. Az nem újdonság, hogy az ország belső területein is rendre fognak a rendőrök illegális behatolókat, így a Komárom-Esztergom vármegyei Ácson; illetőleg Baján, Lajosmizsén, Szombathelyen, Kapuváron, Ócsán, a Fejér vármegyei Cecén; Komáromban, Keszthelyen, Csákváron, Inárcson, Tatabányán, Veszprémben, Zebegényben, Tótkomlóson, Nagymaroson. Új illegális migrációs útvonallá vált tavaly Nógrád vármegye, különösen a Börzsönyön és az Ipolyon keresztül törtek át Felvidékre az idegenek, akik szeptember 18-án Ipolyszögön a rendőröket is megtámadták, az egyenruhások csak figyelmeztető lövésekkel tudták megfékezni az őrjöngőket.

Budapesten több esetben nagy számban akadtak horogra a fővárosban rejtőzködő behatolók. Szeptember 14-én a XII. kerületi Béla király úton 90 illegális migránst találtak egy házban, október 5-én a VII. kerületben 93 törvénytelen jövevényt fogtak el egy lakásban, október 9-én az I. kerületben két különböző lakásban összesen 65 idegen került rendőrkézre.

Hogy mit hoz 2024, nem tudni; az európai folyamatokat nézve egyelőre aligha lehet kétséges, hogy az ostrom folytatódni fog. Kérdés, hogy a szerb hatóságok az elmúlt két hónapban eredményesnek bizonyult, bár tíz évet késett lendülete kitart-e a továbbiakban is. És kérdés az is, hogy hoznak-e érdemi változást uniós szinten a júniusban esedékes európai parlamenti választások. Hátradőlni mindenesetre nincs okunk.