Fotó: MTI/Kovács Attila
Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára beszédet mond a II. Országos Civil Konferencián a szentendrei Skanzenben 2024. május 6-án

Panyi Miklós a skanzenben tartott II. Országos Civil Konferenciát köszöntve arra hívta fel a figyelmet, hogy a civil szervezetek a Kárpát-medence egész területén jelen vannak, és a társadalom szinte összes szegmensében végzik önként vállalt feladataikat.

Hirdetés

Az önszerveződő közösségek, tevékenységükkel számos feladatot átvállalva, jelentős mértékben segítik az állam működését. Magyarország sikereihez és fejlődéséhez, az állam és a társadalom hatékony együttműködéséhez elengedhetetlen a tevékenységük – közölte.

Hozzátette: mindig lesznek olyan területek, ahol az állam csak a társadalmi szervezeteken keresztül tud hatékonyan működni. Hangsúlyozta azt is, hogy az egyre gyorsabban változó, egyre összetettebbé váló világban mind nagyobb szükség van a virtuális tér helyett a fizikai kapcsolódásokra, a digitalizált környezet helyett az emberekből álló közösségi tevékenységekre.

Mint fogalmazott, a társadalmi szervezetek munkája a háborús, bizonytalan időszakban, az egyre zavarosabb értékrendű világban olyan biztonsági háló a magyar közösségek számára, amit védeni, erősíteni kell.

Panyi Miklós kifejtette: azért van nagy szükség az elkötelezett, élő közösségeket teremtő civil szférára, mert „az újbaloldali tébolyok, a Nyugatot egyre jobban túszul ejtő agresszív ideológiák teljes támadás alá vették társadalmi berendezkedésünket, hétköznapjainkat”.

Korábban írtuk

Támadják a család intézményét, a gyermekek nevelésének kérdését, a nemzeti hagyományokat, „nemzeti identitásunkat, történelmünket, kultúránkat”. Az új marxista ideológiák át akarják venni a politikai hatalmat, uralni a közbeszédet, irányítani az oktatást, a kultúrát és gyermekeink gondolatait is, de a magyarok nem mondanak le a hazájukról, a történelmükről, hőseikről, nemzeti identitásukról, nem adják fel a kultúrájukat s legfőképpen nem mondanak le gyermekeikről. Nyomás alatt van a hagyományos értelemben vett polgári lét, az öntudatos, öntevékeny, felelős polgár eszménye, világa is. A magukat civilnek hazudó, külföldről pénzelt, valójában politikai hatalomra törekvő szervezetek egyre aktívabbak a magyar közéletben – vélekedett.

Fontos tudatosítani, hogy a külföldi érdekek képviselete és érvényesítése, a politikai, gazdasági hatalom megszerzése, idegen ideológiák terjesztése ma nem fegyveres megszálló erőkön keresztül történik, hanem a politikai, gazdasági, civil életet átszövő ügynökhálózatokon keresztül. Ennek pedig egyik kiemelkedő fontosságú csatatere a társadalmi szervezetek világa. Ezért is kell kiemelt figyelmet fordítani a civil szféra állapotára és a társadalmi szervezetekkel kapcsolatos folyamatokra. A civil társadalom ügye nemzeti ügy, ezért a kormány védelmezi és támogatja a civil szervezetek közösség- és értékteremtő tevékenységét, a felelős, öntevékeny polgár gondolatát erősítő munkáját – mondta Panyi Miklós.

Beszámolt arról, hogy az elmúlt 14 évben több mint három és félszeresére nőtt a civil szektorba áramló állami támogatás mértéke. Vitályos Eszter kormányszóvivő, a térség fideszes országgyűlési képviselője közölte: a legnagyobb érték az, amit önzetlenül ad egyik ember a másiknak, a civil szervezetek munkája pedig épp ilyen.

A civil szervezetek számára nem jár sem kitüntetett figyelem, sem óriási elismerés, sem „anyagi vagy tárgyi javak”, „önök ezt a munkát azért végzik velünk együtt, mert hisznek abban, hogy Magyarország mindannyiunk közös kincse” – mondta.

Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, a Civil Kavalkád rendezvény házigazdája egyebek mellett arról beszélt, hogy a KSH legfrissebb adatai szerint 2022-ben Magyarországon 60 878 alapítvány és társas nonprofit szervezet működött, az egyesületek és alapítványok száma 53 478 volt.

Az ország nonprofit szervezeteinek 21,8 százaléka budapesti, 19,7 százaléka vármegyeszékhelyen működik, 31,1 százaléka a többi városban és 27,4 százaléka a különböző községekben; 2010 és 2022 között évi 144 milliárdról évi 513 milliárd forintra nőtt az az összeg, amit az állami szervezetek civil szervezetek számára juttatnak. 2010 és 2022 között 420 milliárd forintról 1270 milliárd forintra nőtt a civil szervezetek bevétele – közölte.

A helyettes államtitkár szerint fontos cél, hogy a gazdasági versenyszféra nagyobb mértékben vegyen részt a civil szervezetek támogatásában, mint azt eddig tette. Szalay-Bobrovniczky Vince szót ejtett arról is, hogy több mint tíz éve jól működő civil irodai hálózat jött létre, „és egyre nagyobb támogatásokkal tudtuk ezt a hálózatot működtetni”.

Cseri Miklós, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója felidézte, hogy a skanzen hatalmas gyűjteménye a határon inneni és határon túli falvak, települések lakóinak, az ottani szerveződések segítségével jöhetett létre, „mi minden nap önökkel, az önök által képviselt társadalommal dolgozunk együtt”.