Pénzmosás gyanúja miatt is nyomoznak Karácsonyék mozgalma ellen
Pénzmosás miatt is vizsgálódik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Karácsony Gergely fémjelezte 99 Mozgalom zavaros finanszírozása ügyében – tudta meg a Magyar Nemzet. Az adóhatóság ezt a szálat a júliusban – költségvetési csalás gyanújával – elrendelt nyomozásban vizsgálja. A mozgalom számlájára érkezett, ötszázmillió forintot is meghaladó, jórészt külföldi pénzekkel kapcsolatban az OTP is a hatósághoz fordult, a feljelentésükben pedig súlyos megállapításokat fogalmaztak meg.
A költségvetési csalás mellett már a pénzmosás gyanúját is vizsgálja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) abban a nyomozásban, ami a főpolgármester által alapított 99 Mozgalom átláthatatlan pénzügyeivel kapcsolatban indult – derült ki az eljárást felügyelő Fővárosi Főügyészség a Magyar Nemzetnek adott válaszából.
Az ügyészség a lap megkeresésére ugyanis azt írta, hogy „a jelenleg felderítési szakban lévő nyomozás kiterjed a pénzmosás gyanújának vizsgálatára is”.
Titkosszolgálati jelentés buktatta le Karácsonyékat
A botrány előzménye, hogy pár hónapja feloldották a titkosítás alól a Nemzeti Információs Központ (NIK) júniusi jelentését, amely a baloldalhoz került homályos eredetű pénzekről szól. A jelentés többek között azt tartalmazza, hogy Karácsony Gergely párbeszédes párttársa, Perjés Gábor 2021 augusztusa és 2022 szeptembere között tizenkilenc alkalommal összesen 506 millió forintot fizetett be az általa vezetett, a főpolgármester által alapított 99 Mozgalom számlájára. Öt tranzakció az ötvenmillió forintot is meghaladta. A befizetések nagyobb része, nagyjából négyötöde valutában történt.
A jelentés szerint „összesen 917 695 euró és 3900 angol font készpénzbefizetés valósult meg a számlán a vizsgált időszakban”.
Fontos körülmény, hogy a 99 Mozgalom Egyesület finanszírozta 2021-ben Karácsony Gergely elbukott előválasztási kampányát. Az sem mellékes, hogy Perjés a mozgalom inaktívvá válása után közel egy évvel is jelentős, többmilliós tételeket fizetett be a 99 Mozgalom számlájára.
A Magyar Nemzet korábban górcső alá vette Perjés Gábor vagyonnyilatkozatait, amelyek alapján egyértelműen kizárható, hogy a politikus a saját vagyonából állta volna a költségeket. Mindezek miatt Tényi István feljelentést tett a NAV-nál, mert szerinte felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja. Az adóhatóság pedig nyomozást rendelt el.
Az OTP is feljelentést tett
A főpolgármester a kirobbant botrány után azzal érvelt, hogy mikroadományokból jött össze a rendkívüli bevétel, amit „kis ládikákban” gyűjtöttek. Karácsony később már „nagy ládikákról” beszélt. Ez a magyarázat már akkor sem tűnt túlságosan hihetőnek, ám az OTP napokban tett hatósági bejelentése tételesen cáfolja Karácsonyék védekezését.
Ahogy arról a Magyar Nemzet szerdán beszámolt, birtokukba került az a feljelentés, amelyet az OTP Bank Nyrt. tett ismeretlen tettes ellen, hamis magánokirat felhasználása miatt, a 99 Mozgalom ügyében. A dokumentumból kiderül, hogy Karácsonyék számlájára 526 millió forint érkezett, a pénzügyeket intéző embere, Perjés Gábor pedig többször is olyan jegyzőkönyveket adott át az OTP-nek, amelyek adománygyűjtő ládák felnyitásáról szóltak.
Megdőlhet a ládikák meséje
A hitelintézet a sajtóban megjelent hírek után nemrégiben belső ellenőrzési vizsgálatot rendelt el, majd ennek végén súlyos megállapításokat tett. Például, hogy „az adománygyűjtés alapvetően külföldön élő magyar személyektől történik egy kb. 30×30×30 centiméteres nagyságú adománygyűjtő ládába”.
Ezekbe Perjésék állítása szerint két-háromezer bankjegyet, egy esetben pedig 3 811 bankjegyet préseltek be. Csakhogy a feljelentés szerint „a ládába a tetején található résen keresztül bankjegycsomagok nem helyezhetők el, ugyanakkor megállapítást nyert, hogy a behozott bankjegyek többsége – elsősorban az euróbankjegyek – újak voltak, gyűrődésmentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak és összetapadtak (mintha a nyomdából kikerülve nem használták volna azokat).”
Itt érkeztünk el a feljelentés kulcsfontosságú megállapításáig: „álláspontunk szerint a csomag típusú elhelyezés fizikailag kizárja a szóban forgó ládákba történő pénzek belehelyezését”.
A dokumentum szerint tehát az adománygyűjtő ládák története meseszerű, ugyanis a – döntő többségükben 50 és 100 eurós címletű – bankjegyek valójában inkább csomagokban érkezhettek.
A teljes cikk IDE kattintva a Magyar Nemzet honlapján érhető el.