Plágiumügy, brókerügy, Portik-ügy: íme Magyar Péter „sztárügyvédje”
Bárándy Péter ügyvéd, korábbi igazságügyi miniszter ott volt Magyar Péter mellett szerdán a Központi Nyomozó Főügyészségen, és a meghallgatáson képviselői jelenlétével – és nem védői minőségben – elvileg azt volt hivatott biztosítani, hogy Magyar meghallgatása „hangulatában és technikájában is olyan módon” történjen, ami „az objektív előadást nem gátolja”. A balliberális jogász közéleti tevékenysége – ahogyan ez egyébként a Bárándy-klánra jellemző – korábban különös összefüggésekben is borzolta a kedélyeket a hazai nyilvánosságban.
Plágium-ügy
2013-ban a Magyar Nemzet számolt be arról, hogy politikai plágium gyanúját kelti az, hogy az Együtt 2014 választási mozgalom nem sokkal korábban nyilvánosságra hozott alkotmánytervezetének nagy része szó szerinti átvétele a második Gyurcsány-kormány idején, 2006 júniusában a Petrétei József akkori igazságügyi és rendészeti miniszter által készített tervezetnek. Összehasonlítva a két anyagot kiderült: rengeteg szó szerint átvett paragrafus, bekezdés található Bajnaiék koncepciójában. Az egy-egy szavas eltérések is sokszor csupán jelképesek: például az egyik tervezetben a „személyek”, a másikban a „jogalanyok” kifejezés olvasható. A két koncepció közötti legfőbb különbség terjedelmi volt: Bajnaiék Egy új alkotmány lehetséges tervezete névre keresztelt irománya 39, Petrétei írása 75 oldalas.
Ahogy arról a HVG is akkoriban beszámolt,
az Együtt 2014 alkotmánytervezetét Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter tette le az asztalra
akkor, amikor mások mellett fiával, az MSZP-t képviselő Bárándy Gergellyel tárgyalt néhány nappal korábban.
Sem akkor, sem azóta nem jelezte senki az Együtt 2014 részéről, hogy az alkotmánytervezetük elkészítésében Petrétei József is közreműködött volna, vagy hogy engedélyt adott volna az általa írt szövegek szó szerinti átvételére. A lap becslése szerint Bajnaiék tervezetének körülbelül a 60-70 százaléka mutatott gyanús átfedést Petrétei munkájával.
Brókerügy, Portik-ügy
2005-ben a brókerügy kapcsán merült fel Bárándy Péter neve, amikor is önként feladta magát a magyar hatóságoknak az a Schönthal Henrik, akinek ügyvédjeként Bárándy támadások kereszttüzébe került, ezért visszalépni kényszerült. Schönthal ellen korábban nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, és önként tért haza az Egyesült Államokból: offshore cégek rendelkezésre jogosult tagjaként dönthetett pénzekről, számlákról, és az akkor fölmerült gyanú szerint a Kulcsár Attila által elkövetett bűncselekményekből származó pénzeket ezeken az offshore cégeken keresztül utalták tovább – az ügyben akkor szintén gyanúsított – két szír állampolgárnak. Schönthalt összesen 6 milliárd 200 millió forint eltüntetésében való közreműködéssel gyanúsították,
a védelmét pedig úgy vállalta el Bárándy Péter, hogy annak idején – a Medgyessy-kormány igazságügy-minisztereként – nem írta alá Schönthal elfogatóparancsát.
Kevesen tudják, de Schönthal Henrik 1960-tól az ötvenhatos nemzeti forradalmat szovjet segítséggel vérbefojtó Kádár-rezsim egyik kiszolgálójaként, a magyar állambiztonsági szolgálat ügynöke is volt.
Jogászok világos álláspontja szerint – a szakmai-etikai nézőpontot időről időre sutba vágó – Bárándy azért is hibázott súlyosan, amikor elvállalta Schönthal védelmét, mert bár az ügyvédek nagy szabadsággal vállalhatnak el ügyeket,
jogilag is visszás, hogy egy ügyvéd védőjévé váljon annak a gyanúsítottnak, akinek korábban elvileg „üldözője” volt, de akinek kiadatását nem írta alá.
Bárándy Péter tagadni kezdte az összeférhetetlenségét, végül azonban úgy próbált kimenekülni a botrányos történetből, hogy lemondott Schöntal védelméről.
A 2000-es évek elején a Portik Tamás nevével szorosan összefonódó Fenyő-gyilkosság körüli ügyeskedésekkel, machinációkkal kapcsolatban is fölbukkant Bárándy Péter akkor hivatalban lévő igazságügy-miniszter neve.
A további részletekről IDE KATTINTVA a Tűzfalcsoport blogján olvashatnak.