A beszédet részleteibe menően itt nem elemeznénk, ezt már sokan megtették, sok helyütt. De nem mehetünk el szó nélkül az új, közpénzen fizetett kampánystratégák – Rosner és Silberstein – mellett, hisz vélhetőleg már az ő áldásos tevékenységük gyümölcse volt ez a bizarr szónoklat. Ha csak az új emberek „bemutatkozásának” lettünk volna szem- és fültanúi, még rendben is lenne a dolog, de állítólag évértékelő beszéd volt ez múlt hétfőn a parlamentben… A közhelyektől hemzsegő – itt-ott „medgyessys” bakikkal tűzdelt – hosszúra nyúlt monológ egyetlen célja valószínűleg az volt, hogy mindenkit meghökkentsen. Amíg csak lehet, a három javaslatról folyjon a közbeszéd, egymást érjék az egyeztetések, elinduljon a párbeszéd a semmiről.

Vegyük sorra a három javaslatot, az elhangzásukhoz képest ellentétes sorrendben, a kevésbé abszurdakat előbbre véve.

Kisebb létszámú parlamentet!

„Miért javasolom ezt? Azért, hogy kerüljön az embereknek kevesebbe a politika, hogy legyen hatékonyabb és hozzon nagyobb hasznot. Legyenek ott valódi, az emberekről és az emberekért szóló viták.” (M. P.)

Az egyetlen javaslat, amellyel a parlamenti pártok többé-kevésbé egyetértenek. Közjogi szempontból sem lenne akadálya a kisebb létszámú Országgyűlésnek, de az elvi készség ellenére nem valószínű, hogy meglenne a kétharmados többség a javaslat elfogadásához. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint a parlament 200 fővel működne optimálisan, míg Kuncze Gábor szabad demokrata pártelnök a Medgyessy Péter által javasolt 250 fővel értene egyet. Dávid Ibolya, az MDF elnöke emlékeztetett, hogy pártja a rendszerváltás óta fontos kérdésnek tekinti a parlament létszámcsökkentésének ügyét. Kovács László, a szocialisták elnöke jó ötletnek nevezte a kisebb törvényhozásra vonatkozó javaslatot. A politológusok zöme egyetért abban, hogy ez az ötlet népszerű ugyan a választók körében, de megvalósítására nincs sok esély. Demszky Gábor egyébként kampányhevülettől átitatva rá is licitált a kormányfői javaslatra, szerinte még az önkormányzati képviselők létszámát is felére kellene csökkenteni.

A múlt szerdai kormányszóvivői sajtótájékoztatón Bárándy Péter igazságügy-miniszter vázolta a szóba jöhető megoldásokat, többek között a megyei listák eltörlésének lehetőségét. Ha lesznek tárgyalások ez ügyben, azokat valószínűleg Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke fogja vezetni. Egyes vélemények szerint azonban még ha meg is egyeznének a pártok, korántsem biztos, hogy kézzelfogható haszonnal járna a kisebb parlament, ugyanis több szakértőt kellene foglalkoztatni egy-egy képviselő mellett, tehát amit a réven nyernénk, elveszítenénk a vámon.

Elnököt közvetlenül

„A közvetlen választás nemcsak korszerűbb megoldás egy európai köztársaságnak, de az így megválasztott elnök mindennél erősebben jelképezi és emlékezteti – mind a politikusokat, mind a polgárokat – a nemzeti egységre.” (M. P.)

A szocialisták, vállalva az ezzel járó rizikót, még ezt az ötletet is támogatandónak ítélték. Kuncze azonban sietett leszögezni, az SZDSZ az ellenzéki kerekasztal óta következetesen képviseli azt az álláspontot, hogy a jelenlegi közjogi berendezkedésnek a parlament által választott államfői pozíció felel meg. Orbán Viktor, mikor múlt hétfőn kijött az ülésteremből, így fogalmazott: – Erről a kérdésről az alkotmányjogászok között is megoszlanak a vélemények, inkább várjunk, én nem mondanék rá egyből nemet.

Az MDF úgy véli, a köztársasági elnök közvetlen választásáról alkotmányos keretek között tárgyalhatnak. Balsai István, az Antall-kormány igazságügy-minisztere, az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottságának elnöke azt a sajátos álláspontot képviseli, hogy a köztársasági elnök nemzeti egységet kifejező szerepének a parlamenti választás felel meg a legjobban. Szerinte ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy tíz éven keresztül Göncz Árpád úgy töltötte be ezt a tisztséget, hogy a közmegbecsülésnek és az elfogadottságnak a maximumát nyújtotta, és ugyanez a helyzet Mádl Ferenc esetében is. Alkotmányjogászok véleménye szerint a közvetlen választás nem megoldhatatlan, pusztán politikai konszenzus függvénye, ami azonban nemigen várható a jelenlegi „polgárháborús” viszonyok közepette.

Egy a tábor, egy a lista

„Ünnepeljük azzal egy régi, közös álom megvalósulását, hogy összefogással kezdjük uniós tagságunkat! (…) Állítsanak közös listát a parlamenti pártok és az európai parlamenti választásokra! Alakítsuk meg az Európa-párti magyar képviselőjelöltek közös listáját! Osztozzon kormányoldal és ellenzék fele-fele arányban a képviselői helyeken! Mutassunk példát! Ennek a választásnak most nem szabad a hazai politikai erők versengéséről szólnia! Nem egymással versengünk, hanem együtt, Európában, egymásért – a modern Magyarországért.” (M. P.)

A pártelnökök és a képviselők első, önkéntelen reakcióit bárki láthatta, aki megnézte aznap a parlamenti közvetítést: derültség, mosolygás és döbbenet ült az arcokon. Az ülésteremből kijőve Kovács László lelkendezett, Kuncze Gábor és Dávid Ibolya elutasító volt, míg Orbán Viktor visszafogottan elnéző. A Fidesz elnöke „nagy ívűnek” nevezte a javaslatot, és a lehető legjobb taktikát, a kivárást választva csak ennyit mondott: – Adjunk egy lehetőséget a miniszterelnöknek, hogy elmondja, mire is gondolt!

Másnap beindult a gépezet, az összes televíziós csatorna a közös listát ragozta, politológusok és egyéb szakértők egymásnak adták a kilincset a tévéstúdiókban, mindenki Medgyessy elképesztő ötletéről beszélt. A politikusok is elkezdték rágni a gumicsontot. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője a Napkeltében Vorosilov szovjet marsallt emlegette, aki ’45-ben már próbálkozott a közös listával, de szerencsére Tildy Zoltánnak, az akkori miniszterelnöknek sikerült ezt megakadályoznia. Dávid Ibolya sajtótájékoztatót tartott, hogy nagyobb nyomatékot adjon azon véleményének, miszerint az MDF „alku-köztársaság” helyett a hagyományos parlamentáris demokrácia híve, ebből következően pártja elveti a közös lista állításának lehetőségét. Balsai István nem kevés iróniával kommentálta a javaslatot: – Medgyessy Pétert eddig úgy ismertük, mint titkosszolgálati szakértőt, vadászt, nyaralásügyi és kubaikoktél-szakértőt, közgazdászt, és most egy egészen új arcáról mutatkozott be, alkotmányozási szakértő lett. Hiszen közjogi javaslatai alapjaiban érintenék a magyar állami berendezkedést. Medgyessy szerint hagyjuk békén a választókat, ne bajlódjanak a listák közötti választással, van elég bajuk enélkül is, majd mi megoldjuk helyettük ezt, csak rá kell bólintaniuk. Ilyen képtelenséget az ember csak nevetve tud fogadni.

Kuncze pártelnök azt hangoztatta, az SZDSZ-nek semmilyen kifogása nincs a formálódó Fidesz–MSZP közös európai parlamenti listával kapcsolatban, a szabad demokraták azonban nem kívánják megfosztani a liberális szavazókat attól, hogy szabadon kinyilvánítsák véleményüket a választásokon. Az SZDSZ elnöke annak kapcsán nyilatkozott, hogy Orbán Viktor volt miniszterelnök újságíróknak azt mondta, szokatlan és meglepő megoldásokat javasolt Medgyessy Péter, „de mivel miniszterelnök tette, érdemes elgondolkodni rajta”. Kuncze vélhetőleg nem látta az Orbán Viktor szája sarkában bujkáló, de komoly önfegyelemmel visszatartott mosolyt…

A Fidesz elnöke szerdán már határozottabban fogalmazott. Egy konferencián kijelentette, két-három nap türelmi idő és megértés kijár annak, aki ilyen nehéz hivatást választ, ezt követően azonban a Fidesz is megteszi javaslatát arra vonatkozóan, hogyan lehet a nemzeti összefogás kétségtelenül helyes szempontját úgy érvényesíteni, hogy közben betartjuk a demokratikus normákat és a választókat sem küszöböljük ki. Azt is megjegyezte, a kormányfő javaslata olyan nagy ívűnek tűnik, hogy Európa sem képes befogadni azt. Ezzel neves európai politikusok első reakcióira utalt, melyekből nyilvánvaló döbbenet és elutasítás volt kivehető.

És egyeztetnek

Először Medgyessy Péter kezdeményezett találkozót Mádl Ferenccel, mint mondta, „hallom az emberek szavát, érzem, hogy azt szeretnék, a politika velük foglalkozzon végre, és ne egymást marcangolják”. Medgyessy a megbeszélés után úgy nyilatkozott, a köztársasági elnök megérti a mögöttes szándékot, nevezetesen az összefogást, ami a javaslat hátterében van, azonban még meg kell vizsgálnia, hogy ez a szándék összhangban van-e az európai politikai normákkal. Kovács László sem tétlenkedett, négypárti egyeztetést hívott össze, Orbán Viktor viszont Athénba utazott, hogy részt vegyen az Európai Néppárt kongresszusán. A Kovács-féle egyeztetés végül hárompártira sikeredett, mivel a Fidesz egyáltalán nem képviseltette magát a megbeszélésen. Kovács ugyan meglehetős vehemenciával vázolta a szocialista párt javaslatait a közös listára vonatkozóan – a helyeken fele-fele arányban osztozna a kormány és az ellenzék, az első négy helyet a parlamenti erősorrendben töltené be a négy párt egy-egy jelöltje, természetesen a „tartós béke” jegyében –, de ötletei süket fülekre találtak. A két kisebbik párt továbbra is az önálló megmérettetés mellett tört lándzsát.

Orbán Viktor közben telefonon hírt adott Athénból, miként viszonyulnak a néppárti politikusok a magyar kormányfő „népfrontos” elképzeléséhez. Hans-Gert Pöttering, az Európai Néppárt frakcióvezetője abszurdnak, demokráciaellenesnek, az európai uniós szerződés teljes félreértésének nevezte a javaslatot. Wilfried Martens, a párt elnöke szintén határozottan felszólalt ellene.

– A magyarok kreativitásán gunyorosan élcelődő megjegyzéseket nem idézem, nem tenne jót az önbizalmunknak, ami amúgy sem áll túl erős lábakon – nyilatkozta több médiumnak Orbán Viktor. Persze a szocialisták sem maradtak tétlenek, Nyakó István szóvivő azonnal kiadott egy közleményt, miszerint Orbán Viktor megint az ország rossz hírét kelti, és szokásához híven néppárti barátainak „árulkodik”. Aztán a Fidesz elnöke múlt pénteken kiállt a nyilvánosság elé.

Kilenc pont

Orbán Viktor Schmitt Pállal és Martonyi Jánossal tartott közös sajtótájékoztatóján elmondta, a legfontosabb dolog, hogy pontot tegyünk a közös listáról szóló javaslat végére, ugyanis az kirekesztené a választókat, és nyissunk új távlatokat az összefogás előtt. Mint hangsúlyozta, az összefogásra szükség van, s a javaslat mögött a Fidesz látja a jó szándékot.

– Azonban a hiba ott lelhető fel – fűzte hozzá a volt miniszterelnök –, hogy a mindenki által ismert javaslat elsősorban hatalmi pozíciók feletti politikai osztozkodásra tett kísérletet. Márpedig összefogást nem a politikai osztály tagjai között, nem pártok elnökei között kell létrehozni. Összefogást úgy kell létrehozni, hogy abban az emberek is benne lehessenek szabad választásuk révén, és az összefogás értelme is. Ne pozíciók szétosztása legyen, hanem az emberek érdekeinek védelme, az ő gondjaiknak a megoldása – szögezte le Orbán Viktor. Kijelentette, a nemzeti összefogás érdekében kilencpontos javaslattal állnak elő, melyek nem kötelező érvényűek, mindenesetre útravalóul szolgálhatnak hazánk EP-képviselőinek a jövőre nézve.

A kör bezárult. Medgyessy hamvába holt javaslata semmi más célt nem szolgált, mint hogy ideig-óráig elterelje a közvélemény figyelmét az ország valóságos gondjairól: a gazdák másfél hete tartó tüntetéséről, az inflációról, a munkanélküliség növekedéséről, az áremelkedésekről. Sokakban felmerülhet a kérdés, egyáltalán komolyan gondolta-e Medgyessy a béke nevében meghirdetett közös listát, vagy tényleg csak gumicsontként dobta oda az ország közvéleményének? A legutóbbi közvélemény-kutatási adatok szerint ugyanis nagy arányban vezet a Fidesz. Így akarták volna elkerülni a „nagy zakót”? Rosner és Silberstein még el sem indult, szakmai értelemben már halott.

* * *

EU-reakciók Medgyessy Péter javaslatára

Jürgen Köppen, az Európai Unió magyarországi nagykövete:

– Nem tudok arról, hogy a múltban bármely tagország gyakorlatában lett volna példa erre.

Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának elnöke:

– Az Európai Parlament a tagállamokban tartott demokratikus választások eredményeként jön létre, s ezt a körülményt nem lehet egy miniszterelnök és egy pártelnök előzetes megállapodásával kiiktatni. Ez ellentétes a demokrácia szabályaival. Ha minden tagországban csak egy nemzeti lista alapján választanák meg a képviselőket, akkor be lehetne zárni az Európai Parlamentet.

Wim van Velzen, az Európai Néppárt alelnöke:

– Őszintén szólva nem akartam hinni a fülemnek, amikor hallottam a javaslatot. Mert azt vártam és azt reméltem, hogy a magyar kormányfő megértette, mi a demokrácia. Ennek a javaslatnak azonban semmi köze a demokráciához, ez a javaslat a régi kommunista rendszerből származik.

Graham Watson, az Európai Liberális, Demokrata és Reform Párt parlamenti csoportjának elnöke:

– Minden tiszteletem Medgyessy Péteré, és a politikai pártokon átívelő Európa-párti konszenzus is olyan kívánatos cél, amelyet valamennyien követendőnek tartunk. Az Európai Parlamentnek azonban nem az a szerepe, hogy 25 nemzeti szempontot juttasson kifejezésre. Az Európai Parlament célja az, hogy az európai polgárok sokféle politikai nézeteit tükrözze többnemzetiségű politikai csoportokon keresztül.

Hannes Swoboda osztrák szociáldemokrata képviselő, a második legnagyobb pártcsoportot alkotó Európai Szocialisták Pártjának frakcióvezető-helyettese:

– A magyar kormányfő javaslata jogilag nem elfogadható az Európai Parlament számára. A különböző pártok és személyiségek között versengésnek kell lennie, bárhogyan szervezzék is meg ezt. A javaslat megvalósítása azt jelentené, hogy Magyarországon nem választanák, hanem egyszerűen delegálnák a képviselőket az EP-be, vagyis nem érvényesülne a közvetlen választások megtartásának követelménye.

Wilfried Martens, az Európai Néppárt belga elnöke:

– Ez a javaslat példátlan és teljesen antidemokratikus kezdeményezés, ellenkezik az Európai Unió szerződéseivel, amelyek 1979 óta előírták az Európai Parlament közvetlen megválasztását. A mandátumok elosztása a pártok között tehát ki van zárva, a mandátumokat csak választások révén lehet elnyerni.

Hans-Gert Pöttering Az Európai Néppárt (EPP) parlamenti csoportjának elnöke:

– A javaslat politikailag abszurd és ellentmond a demokrácia alapvető elveinek. Az Európai Parlament képviselőit közvetlenül választják meg az európai polgárok, akik teljesen szabadon döntenek a különféle politikai pártok és programok alapján. Egy olyan nemzeti lista, amely a politikai pártok előzetes megállapodása alapján jönne létre, minden valódi választási lehetőségtől megfosztaná a szavazópolgárokat. Emellett a választások után az európai parlamenti képviselők nem nemzeti csoportokban, hanem a politikai hovatartozás szerint létrejövő csoportokban dolgoznak.

(ky)

* * *

Egy nagy ív

Az Albertfalvai Közösségi Ház színháztermében maga Medgyessy Péter tartott lakossági fórumot. A teremben hatvan ember lehetett, ebből harminc Medgyessy Péter kísérete nyakkendőben, elegánsan, húsz sajtómunkatárs, és tíz idős ember, olyanok, akiknek kedd délután más dolguk sincs, csak Medgyessyt hallgatni egy lakossági fórumon. Áhítattal. Medgyessy fel sem ment a színpadra, a nép közé ereszkedve rögtön az elején szíven ütötte hallgatóságát:

– Megjósolom, hogy egyre több nyugdíjas lesz, hiszen az emberek egyre hosszabb ideig élnek. Az egységesebb, normálisabb élet feltétele fennáll, és ahogy nő az átlagéletkor, úgy fog nőni a nyugdíjas társadalom. Azonban: – A gazdasági mutatók nem jók. Nem jók, de javulni fognak. Nyugodt lelkiismerettel állíthatom.

Medgyessy ugyanilyen nyugodt lelkiismerettel állította, nem lesz gázáremelés, de lesz ingyentankönyv és tejjel-mézzel folyó Kánaán. Természetesen a társalgás fő irányvonalát az egy nappal korábbi országértékelő beszéd adta. A közönség első soraiban ülő idős, piros kosztümös hölgy Medgyessy parlamenti fellépésében egy kiegyensúlyozott, mosolygós, nyugodt ember képét látta. Igaz. Mindannyian mosolygós emberek vagyunk, főleg mikor „útelgázozsáságához” érkezünk. Az európai közös listáról a közönség elfogulatlan véleménye az volt, hogy rendkívül nagy ívű és magasztos szellemiséget képvisel, amelyhez Orbán Viktor és az ellenzék, ha megszakad sem tud felnőni. Medgyessy Péter hálából elmondta, a szándéka az, hogy gondolkodásra késztesse az ellenzéket, hogy „az ország van őértük, vagy ők vannak az országért”:

– Gondolkodjanak ezen. Ha ezt elértem, akkor már valami értelme volt. De ha még sikerülne is ezt a listát összehozni, akkor azt gondolom, az már egy komoly eredmény. Vezet minket valami tudat, és hit abban, hogy egy egységes ország jobban tudja reprezentálni azt, amit szeretne. Mit is?

kupé