Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Sulyok Tamás köztársasági elnök beszédet mond beiktatási ünnepségén a budapesti Szent György téren 2024. március 10-én. Mellette Kun Szabó István vezérõrnagy, az államfõ fõhadsegédje (j2).
Hirdetés

„Sulyok Tamás, ahogy korábban az Országgyűlésben, vasárnap a Sándor-palota előtt is megvillantotta jogtudósi arcát. Előzőleg a tisztességesen élni, másokat meg nem bántani, és mindenkinek megadni a magáét elvéről beszélt, most azt hozta fel, hogy a jog a jó és a méltányos művészete” – hangsúlyozta a Századvég Alapítvány jogi tanácsadója, alkotmányjogász az M1 aktuális csatorna délutáni rendkívüli műsorában.

Ifj. Lomnici Zoltán leszögezte, hogy Sulyok Tamás vasárnapi beszédében is szólt arról, hogy működését a jog keretein belül, az alaptörvény szellemében képzeli el. Megjegyezte, hogy az izraeli mintát is felhozhatjuk, amikor a magyar köztársasági elnök jogkörét látjuk.

„Amellett, hogy a történelmi egyházak, a katolikus, a református, az evangélikus egyház vezetője imát mondott az új köztársasági elnökért, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija is szép gondolatsort és imát fogalmazott meg” – emelte ki a szakértő.

Az alkotmányjogász a beszéd fontos elemének nevezte, hogy elődje nemzetközi politikáját példaértékűnek tartja Sulyok Tamás, és azt folytatni kívánja, mint ahogy állást foglalt abban a vonatkozásban is, hogy államfői feladatkörében jogi szaktudását legjobb tudása és ereje szerint alkalmazza.

Korábban írtuk

„Az új köztársasági elnökben látok egy elkötelezettséget a magyar közjogi berendezkedés jelenlegi formája mellett, az Országgyűlés többsége részéről pedig bizalmat az ő irányába. Az ellenzék által felvetett közvetlen elnökválasztás lehetőségét szakmai körökben egyértelműen idejétmúlt, illetve a köztársasági elnöki pozícióval nem összeegyeztethető javaslatnak tekintik, így a kezdeményezés nem életképes” – szögezte le ifj. Lomnici Zoltán.

A szakértő kitért arra, hogy Sulyok Tamás az Országgyűlésben és a Sándor-palota előtt mondott beszédében is szóba hozta, hogy a magyarság csak az európaiság keretében értelmezhető. Nyilvánvalónak nevezte, hogy nem azokkal az intézkedésekkel kell azonosulnunk, amelyek sújtják a régiót vagy hazánkat; a köztársasági elnök egy tágabb értelemben vett európaiságra gondolhatott, amely Szent István óta van jelen Magyarországon.

„Teljes mértékben adekvát az a felvetés, hogy a Nyugathoz tartozunk, ugyanakkor részéről ez nem egy gazdaságpolitikai állásfoglalás volt, hanem egy letisztult jogi, jogtörténeti megközelítése a ténynek, amely Magyarországot jellemzi az államalapítás óta” – jegyezte meg.

Az alkotmányjogász szerint az elhangzott szlogen, hogy Magyarország magyar ország maradjon, ma nemzeti szuverenitásunk egyik alapköve.

„Elnöksége alatt az Alkotmánybíróság több döntésében is kimunkálta, hogy a szuverenitás tekintetében Magyarország őrzi önállóságát, identitását és szabadságát, és Brüsszellel csak közös hatáskörgyakorlás áll fenn” – mondta.