Mint ismeretes, a hétfőn bemutatott hanganyagon Gansperger Gyula a budapesti Városháza megvásárlása iránt érdeklődő egyik befektetői kör képviselőjével beszélgetett.

Hirdetés

– Magyarországon alapvetően az egész ellenzék mozgása mögött, ugye én azt gondolom, a külföldi erők és finanszírozók állnak – mondta a Bajnai Gordon által harcostársnak nevezett üzletember. – Ugye, kik ezek az erők? Ugye, egyik része ez a Soros-birodalom, fogalmazzunk így, a másik része azok a nagytőkés csoportok, Németország, Egyesült Államok főleg, akik itt szeretnék, ha befolyással rendelkeznének. Én azt gondolom, hogy ezeknek az embere a Gordon, most a szónak nem a rossz értelmében véve, hanem ő az a volt miniszter, aki kapcsolatot tart ezekkel az emberekkel. Nyilván nem ilyen szinten, hogy nem a 007-es ügynökkel, hanem ezek mind elnökök, nem tudom, micsodák, megvan ennek a rendszere. Tehát azt gondolom, hogy mindene ennek a tábornak, akármit is mond a Gyurcsány meg a többi, minden külföldről jön.

A mostani felvételen Gansperger további részleteket oszt meg az összefonódásról és arról, szerinte miért éri meg a külföldieknek a hazai baloldal támogatása.

Gansperger: – Most vannak ugye ezek a külföldön kiképzett figurák, mint a Szabó Tímea, „Kabul Rózsája”, ugye, ő a CIA-nek dolgozott kint Kabulban.

Befektető: – Komolyan? Ezeket nem tudtam.

G.: – Kurva kemény a csaj, de ezért.

B.: – A Szabó Tímea az 45 éves, ide járt a Mókus iskolába. Én nem tudtam, hogy ő ennyire amerikai.

Hogy miért hívják egyesek Szabó Tímeát „Kabul Rózsájának”, arról néhány hónappal ezelőtt Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője készített összeállítást Jurák Kata (PestiSrácok) tényfeltáró írása alapján, de Wikipédia-oldala alapján is kirajzolódik nemzetközi kapcsolati hálója.
Eszerint Szabó a Szegedi Tudományegyetem kommunikáció szakán végzett, majd a Harvard Egyetem jogi karán „találta magát”. Itt nagyon gyorsan kutatási vezető lett belőle, fegyveres konfliktus-megelőzési stratégiákról, illetve sérülékeny csoportok védelméről folytatott kutatásokat. De nem csupán kutatásokat végzett, emellett tárgyalt ENSZ-vezetőkkel és delegációkkal is. Később Pakisztánban egy afgán menekülttáborban dolgozott az International Rescue Committee nevű NGO-val, aztán Boston (ahol „az afgán konfliktus rendezésével kapcsolatosan folytatott kutatást”) következett, majd a bombázások befejeztével Kabulba költözött, „érdekérvényesítő munkát végzett”, illetve „feladata az új afgán kormány kapacitásfejlesztésének elősegítése volt”. Néhány hónappal később csatlakozott a CARE International nevű civilszervezethez. Ottani tevékenysége befejeztével, 2003 őszén Magyarországra költözött, 2004 elején csatlakozott a Soros-támogatott Magyar Helsinki Bizottsághoz, ahol közel négy évig koordinálta a Menekült Programot.
A politikussal kapcsolatban korábban is többször elhangzott, hogy ügynök.
– Nem vagyok CIA-ügynök, bár az is nagyon gyanús, hogy ezt tagadom – mondta például 2015-ben erre reagálva, majd hozzátette, azért gondolják ezt róla, mert két évig Afganisztánban dolgozott, és mert előtte a Harvard Egyetemen volt kutató.

Később így folytatódik a beszélgetés.

G.: – […] A Sorosnak ezek az emberei bizonyos dolgokat tudnak mozgatni. De a teteje a Gordon.

B.: – Ő a tető? Én azt hittem, az izé… Fletó.

G.: Nem. […) Ugye, azok a pénzügyi körök, az EBRD, az összes ilyen nagy nyugati bank, akik az Orbán-rendszert szeretnék megbuktatni… Ugye Simor az EBRD-nek alelnöke volt, tudod.

B.: – Simor András. Hát az MNB-elnök volt, ő volt a csúcs.

G.: – Puszihaverja a Gordonnak és ugye a főnöke volt a CA-nál (CA-IB Értékpapír Rt. – a szerk.).

Ezután egy másik beszélgetés hallható, ugyanazokkal a szereplőkkel.

G.: – Tudod, mekkora kárt szenvedtek azok a cégek, akik itt halálra kaszálták magukat? És ki kellett takarodniuk innen. El kellett adniuk az ÉMÁSZ-t, a DÉMÁSZ-t, a mindent is.

B.: – És most visszajönnének?

G.: – Hát hogy a picsába ne? Hát figyelj, nyolcszázalékos fix profitért.

B.: – Az igaz, és ha otthon meg nulla? Svájcba…

G.: – Figyelj, figyelj! Úgy adta el a Suchman az összes energetikai céget Magyarországon, a hálózatokat. És egyik ország sem adja el a hálózatát, érted. Az önkormányzati meg állami tulajdon. Az erőmű, meg a…, az egy más dolog, meg az értékesítés. Eladott mindent és benne van a szerződésben, én magam láttam – felügyelőbizottsági tag voltam –, hogy nyolc százalék eszközarányos nyereséget garantáltak. A szerződés szerint.

B.: – Ami magas.

G.: – Nagyon.

B.: – És mégis eladtuk.

G.: – Mint a szél. Egy Suchman Tamás vitte, akinek aztán halvány lila fidúciája se volt arról, hogy kell értékelni egy céget.

B.: – Nagy ember volt.

G.: – Hát a Horn Gyulának volt ő a balkeze.

B.: – Meg a jobb is. De igen.

G.: –Meg a jobb is, igen.

B.: – Úgyhogy ő minden volt.

G.: – Eladta, és nekünk nagyon sok pénzükbe került, egyrészt amíg fizetgettük ezeket, meg visszavásároltuk. Na, most ezek a csapatok, érted. […] Na, most, érted, régebben évente tízmilliárdokat kaszáltak. Most adnak tízmilliárdot a kampányra. Mi a lóizéért ne adnának? Aztán majd jövőre kivisznek harmincat.

Gansperger szavait hallva érthető, amit Anonymous a videó elején mond: 

„Azok a körök, akik értékesíteni akarják a Városházát és mindezért jutalékot remélnek, pontosan ugyanazok, akik egyszer már uralták az országot. Csak most jóval erősebb a külföldi segítség. Pénzügyileg, gazdaságilag és politikailag is. A szándék nagyon egyszerű: jön a nemzetközi háttér, a baloldali politikusok végrehajtják, amit kérnek, és cserébe hagyják nekik, hogy egy kis jutalékot keressenek.”

Korábban írtuk