Fotó: MTI/Lakatos Péter
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, a Családbarát Emlékhely Díj fővédnöke a díj megalapítását bejelentő sajtótájékoztatón Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban 2023. július 7-én

Szentkirályi Alexandra a díj fővédnökeként úgy fogalmazott: fontos, hogy Magyarország olyan hely legyen, ahol a család, a családban élés, valamint a nemzeti identitás továbbra is érték. Közölte, Európa és a világ ma nem a családok és nem az eredendő európai értékek irányába megy, ezért is kiemelt jelentőségű, hogy Magyarország „ebben is a béke szigete tudjon maradni”.

Hirdetés

A díj megalapítása azt szolgálja, hogy a nemzeti emlékhelyeket a családok igényeihez igazodva alakítsák ki, azok vonzók legyenek a családok számára – mondta, hozzátéve: ha a gyermekeknek kicsi koruktól kezdve meg tudják mutatni a szülők, hogy a magyar kultúra színes, izgalmas világ, ami a sajátjuk, akkor a kicsik olyan felnőttekké válnak, akik megőrzik majd a magyar identitásukat, kultúrájukat.

A kormányszóvivő azt mondta: a gyerekek figyelmét az online világból a „kézzelfogható, igazi világ” felé kell irányítani, a szülőknek pedig minden segítséget meg kell adni ahhoz, hogy valódi élményeket nyújthassanak a gyerekeiknek, lehetőleg az ő nyelvükön.

Szentkirályi Alexandra kitért arra is, hogy a költségvetésben idén is komoly összegeket szán a kormány a családpolitikára, és ezt az irányt a későbbiekben sem fogják feladni.

Jelezte: a Nemzeti Örökség Intézete és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete által alapított díjjal olyan adottságokat értékelnek, mint például a babakocsival való könnyű megközelíthetőség, a pelenkázók megléte, a gyermekek számára készített sajátos tájékoztató anyagok vagy a büfé kínálata.

„Ezek apróságok ugyan, de aki volt már kisgyerekkel bárhol, az tudja, hogy a szülők sokszor pont ezen szempontok alapján választanak” – magyarázta, megjegyezve: a díjnak évente három nyertese lesz, és arra bármely nemzeti vagy történelmi emlékhely pályázhat.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója azt hangoztatta: szeretnék a díjjal ráirányítani a figyelmet arra, hogy nem elég jó programokat kínálni, a családoknak azt kell érezniük, hogy az emlékhelyek szívesen fogadják őket, kedvezményeket, pluszszolgáltatásokat kínálnak számukra.

„Hiába gondozzuk méltó módon az épített emlékeket, ha nem jut el az üzenetük, ha érzelmileg nem inspirálják a fiatalokat, akkor nem végezzük jól a munkánkat” – fogalmazott.

Felidézte, a nemzeti emlékezetpedagógiai program kidolgozásának alapvető célja, hogy a fiatalok magyarságtudatának és „történelmi aktivitásának” erősítése érdekében az emlékhelyek korlátlan számban tudják fogadni az iskolai csoportokat.

Elmondta továbbá, hogy hamarosan a kormány elé kerül egy javaslat, amely elősegíti, hogy 80-100 ezer gyermek eljusson a nemzeti emlékhelyekre.

Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke rámutatott, azért különösen fontos a mostani együttműködésük, mert „ha egy gyermek megismeri a történelmet és a hazát, azáltal önmagát is megismeri”. A megismerésen túl pedig szerinte oda kell figyelni arra is, hogy a gyerekek „szívükbe is zárják ezeket az emlékeket.”

Tomka Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos gyűjteményi főigazgató-helyettese ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy a magyar nemzeti identitás megőrzéséért, megerősítéséért dolgoznak. Ehhez pedig igyekeznek elhárítani az akadályokat a családok elől, hogy a múzeumok látogatása öröm legyen a kisgyerekesek számára is.

Megjegyezte: a Magyar Nemzeti Múzeum már nyári táborokat és születésnapi zsúrokat is szervez gyerekeknek.

Korábban írtuk