A 2024-es budapesti olimpiai pályázat alapját képező helyszínkiválasztási javaslat végleges változatáról is dönthet szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés.

Fotó: MTI, archív, illusztráció

A változtatások között szerepel például, hogy a Kincsem Parkban ideiglenes öttusaközpontot alakítanának ki az olimpia idejére. Mint a budapest.hu oldalon közzétett előterjesztés mellékletében olvasható, a nemzetközi sportszövetséggel folytatott folyamatos egyeztetések nyilvánvalóvá tették, hogy az Olimpiai Stadionban az atlétikai versenyszámok előtt kevés az idő a megfelelő pályaátalakítások elvégzéséhez. A Kincsem Park tervezett fejlesztéseit, valamint a meglévő infrastruktúráját kihasználva lehetőség nyílik egy komplex, ideiglenes öttusaközpont kialakítására. A metró közelsége, valamint a nagy tér lehetőséget ad egy húszezres nézőtér kialakítására.

Megjegyezték azt is, hogy a területet állami tulajdonú cég üzemelteti és tulajdonolja, ami megkönnyíti az ottani rendezést.

A javaslat szerint a mountainbike-versenyeket az eredetileg is tervezett helyszínen a Testvérhegyen tartanák meg, nem a Hármashatár-hegyen. A 2016 szeptemberi változást a hármashatár-hegyi helyszín jelenlegi használata, valamint a sokkal természetközelibb megvalósíthatósági és utóhasznosítási lehetőségei indokolták. A Hármashatár-hegy érintett területei állami tulajdonban vannak, ami jelentősen megkönnyítette volna a kivitelezést – írták.

Ugyanakkor a nemzetközi és hazai sportszövetséggel, a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával, valamint a II. kerülettel folytatott folyamatos egyeztetések alapján kiderült, hogy a Testvérhegyen nyílik nagyobb lehetőség az utóhasznosításra. Az olimpia után állandó mountainbike-pálya, valamint a terep- és tájrendezésnek köszönhetően egy új, rekultivált zöldterület jöhet létre – áll a dokumentumban.

Az előterjesztésben emlékeztettek, hogy az olimpia rendezési jogáért kiírt pályázat három szakaszból áll. Első körben Budapest az olimpiával kapcsolatos vízióját, a játékok megrendezéséről kialakított koncepcióját és stratégiáját 2016. február 16-án adta be a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) számára. A 2016. október 6-án benyújtott második kötet tartalmazta az olimpiarendezéshez szükséges garanciákat, a rendezés szervezeti, jogi kereteit és a helyszíntervek módosításait. A február 3-áig benyújtandó harmadik kötet témája az olimpiai játékok lebonyolítása, a tapasztalatok és az örökség felsorolása, valamint a végleges helyszíntervek bemutatása – írták.

A harmadik szakasz alapja egy komplett projektanalizis, amelyben a pályázó város egyebek mellett részletes programot, helyszínleírást, doppingellenes stratégiát és az érintett ország sportiparágáról készült összefoglaló elemzést nyújt be a NOB-nak. Bemutatja emellett, hogy az olimpia lebonyolításának koncepciója milyen fenntartható megoldásokat tartalmaz, és hogyan biztosítja azt, hogy az olimpia „izgalmas és kivételes élmény legyen a sportolóknak, a látogatóknak, a pályázó város közösségeinek és valamennyi érdekeltnek egyaránt”.

Az aktualizált helyszínkiválasztási javaslat elfogadása mellett a Fővárosi Közgyűlés dönthet majd a pályázat harmadik szakaszában benyújtandó dokumentumokról, valamint a Smart Budapest – Budapest okosváros jövőképe című dokumentum elfogadásáról is.

A jövőképet tartalmazó dokumentum alapján egy részletes program kidolgozását javasolják. A jövőkép bemutatja Budapest okosváros-szemléletét, azokat az elveket és értékeket, amelyek alapján a fejlesztéseket elképzelik.

Mint a koncepcióban olvasható, „az okos Budapest egy környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból is fenntartható város, amely a modern technológia adta lehetőségek felhasználásával és a társadalom szerepvállalásának növelésével élhető várost jelent a városlakók számára”.

A jövőkép stratégiai célkitűzései, hogy Budapest a nemzetközi innováció egyik központja, ezáltal a tudástranszfer célpontja legyen; Budapest a környezeti erőforrások és a keletkező hulladék fenntartható felhasználásával óvja környezetét; Budapest fenntartható, a város élhetőségét növelő mobilitási rendszert hozzon létre; Budapest a XXI. század környezeti és technológiai változásaira válaszolni képes város legyen; Budapesten az emberek nyitott és együttműködő társadalomban éljenek; Budapest a fenntartható és helyi gazdaság fejlesztésére alapozva fejlődjön tovább.

MTI