Taxisháború újratöltve

A Bolt Taxi engedélyének visszavonását kezdeményezte pár hete a Budapest Főváros Önkormányzatánál az Országos Taxis Szövetség (OTSZ), mondván, a járműveik tetején elhelyezett szabadjelzők és az autók oldalára ragasztott logók nem állnak megfelelő védjegyoltalom alatt. A szövetség kezdeményezését óriási médiavisszhang kísérte, sokan az Uber-sztori megismétlését emlegették, és csakugyan látványosan többről van szó, mint egyszerű védjegyvitáról.

Ha egy vállalkozás személytaxiszolgáltatás-közvetítő és -szervező tevékenységbe fog Budapesten, akkor előzetesen megvizsgálják, hogy megfelel-e a fővárosi taxirendelet előírásainak. Ezt a vizsgálatot a Budapesti Közlekedési Központ végzi, amely sietett leszögezni, a Bolt Taxi jogszerűen működik Budapesten, és nem fogják megváltoztatni a Boltnak adott jóváhagyást. Válaszul a fővárosi fuvarszervező társaságok közös sajtónyilatkozatot adtak ki, amelyben kifejtik, hogy álláspontjuk szerint a jogszabály világos megfogalmazásával szemben „a védjegyek váratlanul tág jogértelmezése a főváros által és egyfajta »könnyített« eljárásban való jóváhagyása” sérti a tisztességes versenyt. Ám, mint írják, véleményük szerint ennél súlyosabbnak minősül a Bolt HTX Kft. által alkalmazott számlázási gyakorlat. Eszerint ugyanis a cég az engedélyezett tevékenységét nem maga végzi, hanem külföldi partnerének szervezi ki annak érdekében, hogy az uniós adószabályozást (a határon átnyúló szolgáltatások esetében áfát nem tartalmazó számla kibocsátásának lehetőségét) kihasználva látszólag kedvezőbb feltételeket biztosítson a vele szerződött személyszállítóknak – alapvetően a költségvetés, vagyis valamennyi adófizető rovására.

Mi az a Bolt?

Az új taxisügyből gyorsan a narratívák csatája lett, az egyik szélsőséges vélemény szerint a lusta magyar taxisok képtelenek a fejlődésre, ezért indokolatlanul erős érdekérvényesítési képességeiket arra használják, hogy elüldözzék a hatékonyan működő, modern konkurenciát, míg a másik oldalon adócsaló multit emlegetnek, akit ki kell zavarni az országból. De mi az igazság? Mi egyáltalán a Bolt?

A Bolt elődjét, a Taxifyt egy Markus Villig nevű középiskolás diák alapította 2013-ban Észtországban azzal a céllal, hogy valamennyi tallinni és rigai taxit egyetlen platformon összesítsen. A szülői támogatással induló startup gyorsan terjeszkedni kezdett, és bár voltak döccenők, például a brit fővárosban az indulás után a közlekedési társaság szolgáltatásainak leállítására kényszerítette, a platform gyorsan népszerű lett, már a koronavírus-járvány előtt több mint 30 országban volt jelen Európában és a világ többi részén. Ma már az észt vállalatot 7,4 milliárd euróra értékelik, és elektromosrobogó-bérlést, autómegosztást, valamint 15 perces élelmiszer-szállítást is kínál több mint százmillió ügyfelének, fuvarozás tekintetében pedig az Uber legnagyobb riválisa lett. Magyarországon a Bolt hétköznapi taxiszolgáltatásként működik, gyakorlatilag olyan keretek között, mint a többi taxitársaság, e tekintetben teljesen más, mint az Uber. Viszont professzionális informatikai hátterének és nemzetközi ismertségének köszönhetően gyorsan az élre tört. Amit általában ki szoktak emelni az előnyei között, hogy mobilalkalmazása könnyen kezelhető, és az emberek gyorsan megtanulják használni. Csak néhány érintés kell az autórendeléshez, kényelmes és időtakarékos. A várható költséget előre megtekintheti a felhasználó, így nincs meglepetés az utazás végén. Az alkalmazás több hasznos funkciót kínál, mint például a térképalapú pontos helymeghatározás, a várható érkezési idő követése és az utazás végén a sofőr értékelése. Nem kell hagyományos telefonos diszpécsert hívni.

Emellett a cég intenzív marketingtevékenységet folytat, különös figyelemmel a márkaépítésre, fiatalos és modern imázsa pedig itthon is vonzó a fiatalabbak számára, míg a turisták az otthon is jól ismert márkát látják benne. Ennek köszönhetően pár év alatt év alatt mind az autók számát, mind az árbevételt, mind a nyereséget tekintve piacvezető lett Magyarországon, közel háromezer taxisofőrrel.

Hol köt ki a pénz?

Ha megnézzük a Bolt nettó árbevételét, hatalmas a fejlődés: a 2021-es 1,569 milliárd forintról 2022-re 2,936 milliárdra ugrott, amivel meg is előzték a korábbi piacvezetőt, a Főtaxit, még azzal együtt is, hogy utóbbi szintén markánsan növelte bevételét az említett időszakban: 1,289 milliárdról 2,241 milliárd forintra. De vajon tényleg igazuk van azoknak, akik ebben látják a taxisok tiltakozásának okát? Jegyezzük meg, hogy nem ez az első fellépés hazánkban az észt vállalat ellen. 2019-ben már volt felzúdulás, belengettek egy tüntetést is, igaz, azt elsősorban a hiénáknak tulajdonították, a mértékadó hazai taxitársaságok akkor még elhatárolódtak a kezdeményezéstől, kijelentve, egyetlen társaság autóját sem lehet majd látni az esetleges demonstráción. Igaz, négy éve még úgy tűnt, a nagyobb szereplők könnyen megosztoznak majd a hazai piacon, a Bolt sofőrjei viszik a turisták jó részét, akik jellemzően rövidebb utakra rendelnek kocsit, míg a jobban fizető, hosszabb utakra rendelő magyarokat pedig kiszolgálják a hagyományos taxik. A piac ekkora átrendeződésére talán senki nem számított akkor. Innen nézve csakugyan úgy tűnik, hogy a sikeres, innovatív konkurenciát akarják a hagyományos taxitársaságok eltakarítani az útból, csakhogy egy ponton nem sántít az érvelésük, és az a Bolt számlázási gyakorlata. Hiszen, mint korábban idéztük, hiába van a Boltnak magyarországi leányvállalata, a Bolt HTX, az lényegében csak a reklámért felel, a szoftver üzemeltetésével, fejlesztésével kapcsolatos minden folyamat Észtországban zajlik, és a fuvarszervezés jutaléka után is ott fizeti ki az anyavállalat az adót, ahol nullaszázalékos adókulcs vonatkozik rá. Itt kezd a történet az Uberé­hez hasonlítani. Jegyezzük meg, ha nem is elegáns megoldás, a Bolt ezzel törvényt nem sért. Ahogy az a Niveus Consulting Group kommentárjából kiderül, a külföldön kiállított áfamentes számlák után Magyarországon a taxis személyszállítóknak meg kell fizetni az áfát, tehát valójában semmilyen kárt nem okozott a Bolt a magyar államkasszának.

A Bolt felelőssége maximum abban lehet, hogy erről nem tájékoztatta a döntően alanyi adómentes taxisokat, de ez nem is a jogszabály által előírt feladata. Csakhogy, amint arra a szakmai szervezetek közleménye felhívja a figyelmet, az áfamentes számlák után idehaza a taxis személyszállítónak kell megfizetni az áfát, és ez elsőre nem feltétlenül lesz világos az egyébként jellemzően alanyi adómentes, a bevallások rejtelmeiben nem különösebben jártas taxis számára. Különösen úgy, hogy éveken át nem hívta fel rá megfelelően a figyelmét a Bolt (a számlán feltüntetett „a helyi és az Európai Uniós jogszabályok figyelembevételét kérjük alkalmazza” szöveg nemcsak magyartalan, de minimális útmutatást sem tartalmaz a teendőkre vonatkozóan). Most, az adóvizsgálatok során a Bolt-taxisok közül sokan – a többmilliós NAV-bírságok hatására – saját keserű tapasztalatukból tanulják meg, hogy egy kedvezőnek tűnő konstrukció nem is annyira kedvező, vagy legalábbis nem nekik.

Mindenki külföldön fog adózni?

„Bízunk abban, hogy az adóhatóság átfogó vizsgálata gondoskodik a jogszerű állapot helyreállításáról, azaz az engedélyezett tevékenységet az engedélyes, a magyar bejegyzésű Bolt HTX Kft. maga végezze és ennek megfelelően, az alkalmazandó magyar adószabályok szerint az áfával együtt számlázza, ahogyan azt valamennyi versenytárs is teszi. Ez az intézkedés jelentős lépés lenne a tisztességes verseny irányába, amely társaságaink mellett nyilvánvalóan a taxisok, az utasok és az adófizetők érdeke is” – áll a közleményben. Megkérdeztük az Országos Taxis Szövetség elnökét, milyen formában okoz versenyhátrányt a hazai taxisoknak a Bolt Taxi működése.

– A szolgáltatás színvonala összefügg azzal, hogy a „hagyományos” szolgáltatócégek mikor és milyen mértékben tudják a fejlesztéseiket megvalósítani.

Azok, amelyek folyamatosan fejlesztik utasaik kiszolgálását, abból a profitból teszik, amit a cégük árbevételéből, a hazánkban már befizetett adó- és járulékbefizetéseik után maradt nyereségből tudnak kigazdálkodni. Azaz ha van olyan versenytárs a piacon, amelyre más szabályok vonatkozhatnak, akkor a „hagyományos” hazai cégek versenyhátrányba kerülnek, így kevesebb fejlesztést tudnak megvalósítani, ami a szolgáltatás színvonalát is érintheti – fejti ki a Demokratának Metál Zoltán, hozzátéve, mindenkinek egyformán kellene értelmeznie, betartania és betartatnia a jogszabályokat, amit a kormányrendelet és a fővárosi taxirendelet is megfogalmaz.

Ezek nem túl bonyolult jogszabályok, mégis úgy tűnik, hogy az egyik piaci szereplő jogértelmezési és pitiáner problémának tünteti fel azt, amit a versenytársak joggal kifogásolnak, mondja a szövetség elnöke, ezért kértek segítséget és állásfoglalást a piaci szereplők a Fővárosi Önkormányzattól, a kormányhivataltól és a hatóságoktól egyaránt.

– Ha megérkezik az állásfoglalás a magyar hatóságoktól, szakminisztériumoktól arra vonatkozóan, hogy a Bolt jelenlegi működése szabályos, akkor a hazai taxis fuvarszervezők saját jól felfogott érdekükben kénytelenek lesznek hasonló módon megkeresni azokat az országokat, ahol kedvezőbbek az adózási feltételek, hiszen ők is profitorientáltak, mint bármely gazdasági szereplő ebben az országban. Véleményem szerint egy ilyen tartalmú válasz és politikai, gazdasági hatása ellentétes lenne azokkal az irányelvekkel, amit eddig a Magyarországon a magyar piaci szereplők többsége tiszteletben tartott, elfogadott és jogkövető módon értelmezett – válaszolja Metál Zoltán arra a kérdésünkre, hogy amennyiben nem oldódik meg a probléma, mennyire látja valós veszélynek, hogy a taxitársaságok beváltják a fenyegetésüket, és kiszervezik külföldre a tevékenységüket.

Vajon mit hoz a jövő? Jó látni, hogy a probléma nem Magyarország-specifikus. Tavaly Brüsszelben állították le a forgalmat tiltakozó taxisofőrök százai, akik azért tüntettek, mert az Uber nem szándékozik a jogszabályoknak megfelelően működni, a hatóságok mégis „évek óta szemet hunynak felette”. Azt biztosan sehol nem sikerül majd elérni, hogy az idő kerekét visszaforgassák. A digitális átállás megkezdődött, ahogy azt korábban a Demokrata is megírta, a mobilappok az életünk részévé váltak, ennek csak egy kis szelete az, hogy már taxit is kényelmesebb így rendelni, és előbb-utóbb eljön az az idő is, hogy már csak így lehet. Vannak ugyanakkor pozitív példák is, ahogy arról az OTSZ elnöke korábban nyilatkozott, „a korábbi harcias ellenkezés ellenére Bécsben minden piaci szereplő elfogadta és betartja a játékszabályokat, bár adójogi aggályokról ott is beszámoltak a partnereink. A város turisztikai csomópontjainál kialakított taxiállomásokon egymás mellett állnak a hagyományos bécsi taxik, a Bolt- és az Uber-taxik is. Igen, az Uber is visel szabadjelzőt, és működik benne a taxaméter.” Metál Zoltán úgy látja, ha egyformák a feltételek és az elvárások, akkor nyugalom van, az utas választ a kínálatból, ahogy ez egy jól szabályozott versenypiacon működik.