Tizenegyedszer is Békemenet

A Békemenet a rendszerváltás utáni magyar közélet egyik legjelentősebb politikai szimbóluma lett, a kormány mellett kiálló polgári-nemzeti oldal utcai demonstrációja, amely mostanra közösségi identitásképző eseménnyé vált.

– A mostani október 23-i Békemenet fontossága a legelsőhöz mérhető – jelentette ki Bayer Zsolt újságíró a Békemenet sajtótájékoztatóján, utalva arra a 2012-es pillanatra, amikor Bencsik Andrással, lapunk főszerkesztőjével együtt – ahogy fogalmazott – szinte isteni sugallatra megálmodták a menetet. Akkor a két éve hivatalban lévő Orbán-kormányt külföldről szorongatták, és a nemzeti oldal válasza egy több százezres, méltóságteljes kiállás lett. Bayer Zsolt szerint most, tizenhárom évvel később hasonló nyomásgyakorlás tapasztalható.

2012 elején a közéletet a második Orbán-kormány tevékenysége körüli éles bel- és külföldi viták határozták meg. A magyar kormány – számos, a rendszerváltás óta született törvény, különösen az új alaptörvény és a gazdaságpolitikai döntések miatt – súlyos kritikák célpontjába került Brüsszel és különböző európai szervezetek részéről. Ekkor merült fel Bayer Zsoltban és Bencsik Andrásban egy olyan demonstráció gondolata, amely a kormány politikáját támogatva a polgári közösség erejét kívánja megmutatni. A 2012 januárjában megrendezett első menet több százezer fő részvételével jelezte, hogy jelentős társadalmi támogatás állt a kormány mögött.

A „Nem leszünk gyarmat!” feliratú transzparens a külső nyomásra adott büszke, szuverenitást igenlő válasz volt, amely kijelölte a későbbi menetek irányát.

Az első Békemenet elsöprő sikere után alig két hónappal, 2012. március 15-én újra megmozdult a polgári Magyarország. A magyar forradalom és szabadságharc évfordulóján megrendezett második menet már nemcsak hazai, hanem nemzetközi szimbolikát is hordozott, ugyanis komoly lengyel szimpatizánsi jelenléttel vonult végig Budapest belvárosán, jelezve, hogy a nemzeti szuverenitás ügye határokon átívelő közösségi érték.

Ugyanazon év október 23-án rendezték meg a harmadik Békemenetet, amely az „Egy a haza” jelszóval adott hangot a konzervatív közösség erejének és összetartozásának. A negyedik Békemenet új irányt vett, nem a fővárosban, hanem vidéken, Gyulán szervezték meg 2013 februárjában. Ezzel a szervezők azt üzenték, hogy a polgári Magyarország nem Budapest-központú jelenség, hanem országos közösség. 2013. október 23-án ismét Budapest adott otthont a következő Békemenetnek, amely kulturált, méltóságteljes ellensúlyát kívánta képezni az akkori radikális ellenzéki demonstrációknak. Megmutatta, hogy a nemzeti oldal higgadt, fegyelmezett és közösségteremtő erőként van jelen a közéletben.

A 2014-es országgyűlési választások finisében, március végén megrendezett hatodik Békemenet különös jelentőséggel bírt. Ez volt az első alkalom, amikor a menet nem csupán válasz volt a külső vagy belső támadásokra, hanem tudatos politikai mozgósítás, ösztönözni kívánta a polgári oldal szavazóit, hogy a kormány mellett az urnáknál is álljon ki. A méltósággal vonuló több százezres tömeg nemcsak a kormány politikáját támogatta, hanem azt az értékrendet is, amelyre a választás tétje épült: a nemzeti szuverenitást, a családpolitikát és a gazdasági stabilitást. Az újabb kétharmados választási győzelem visszaigazolta a Békemenetek politikai jelentőségét.

A következő Békemenetet szintén az országgyűlési választások előtt tartották, 2018 márciusában és akárcsak négy évvel korábban, ezúttal is egyértelműen mozgósító céllal. Az utóbbi kettő már nemcsak a politikai támogatás kifejezése volt, hanem egyfajta közösségi önvizsgálat is: képes-e a nemzeti oldal újra egységben mozdulni? A válasz hetedjére is egyértelmű volt, és ismét megerősítette a jobboldal önbizalmát, üzenetet küldve azoknak is, akik kétségbe vonták a polgári tábor erejét.

A világjárvány miatti kényszerszünet után a 2021 októberében megrendezett nyolcadik Békemenet volt az első alkalom, hogy a polgári Magyarország újra tömegben, közösségként vonulhatott végig Budapest utcáin. A menet így nemcsak politikai demonstráció volt, hanem a járvány utáni újrakezdés szimbóluma is: visszatérés a közéleti térbe, visszatérés az utcára, visszatérés a közös cselekvéshez. Az utóbbi két Békemenet – 2022-ben és 2024-ben – már nemcsak az Orbán-kormány melletti kiállásról szólt, hanem egy új politikai és közösségi identitás megfogalmazásáról. Az orosz–ukrán háború kitörése, a brüsszeli szankciós politika, valamint az ezekből fakadó gazdasági és biztonsági kockázatok új helyzetet teremtettek. A 2022-es márciusi és a 2024-es júniusi Békemeneten a tömeg megerősítette a kormány békepárti álláspontját, és világos üzenetet küldött: Magyarország nem kíván részese lenni mások konfliktusainak. A Békemenet a geopolitikai feszültségek közepette a nemzeti önrendelkezés szimbólumává vált, és azt is üzente, hogy Magyarország megőrzi saját útját, saját érdekeit, saját békéjét akkor is, ha ezzel szembemegy a brüsszeli fősodorral.

Idén október 23-án, a forradalom évfordulóján indul a tizenegyedik Békemenet.

– A Békemenetnek most a gyűlölet hadseregével szemben a szeretet hadseregét kell kiállítania – mondta Bencsik András a Békemenet sajtótájékoztatóján. A Magyar Demokrata főszerkesztője szerint a menetek eddig is két alapvető feladatot láttak el: egyrészt erőt adtak mindazoknak, akik hisznek a szeretet és az összefogás erejében, másrészt világossá tették az ellenfelek előtt, hogy a nemzeti oldal elegendően erős ahhoz, hogy megvédje azt, amit képvisel. Hangsúlyozta, az Európai Unió utolsó biztonságos, stabil és kifogástalanul működő demokráciája ma Magyarország, amit meg kell védenünk, ezért mindenkit arra biztat, vegyen részt az októberi Békemeneten.

Bán Mór író

A Békemenet legfontosabb üzenete, hogy időről időre szükséges megjeleníteni az általunk képviselt értékeket, amelyekkel sokan azonosulnak, még ha nem is vesznek részt az online platformokon zajló értelmetlen vitákban. Különleges élmény olyan eseményen jelen lenni, ahol számos hasonló gondolkodású ember gyűlik össze. Lényeges, hogy tudatosítsuk, e közösség tagjai sokan vannak, akik számára ezen értékek továbbra is meghatározóak.

Bogár László közgazdász

A Békemenet a nemzeti összefogás élő jelképe. Magyarország történelme során több olyan válságos időszak volt, amikor különösen fontos lett volna, hogy az ország egységet mutasson, ám ez sajnos gyakran kudarccal végződött. 1956. október 23-a is egy ilyen kísérlet emléke, ahol a forradalom tizenkét napja egy rövid életű nemzeti nagykoalíció volt. Az első menet azzal a céllal szerveződött, hogy megvédje azt a politikai és társadalmi összefogást, amely 2010-ben jött létre. Ezt nem fegyverekkel, hanem pénzügyi eszközökkel próbálták elnyomni olyan globális hatalmi struktúrák, amelyek gyakran rejtve maradnak, mégis érezhetően alakítják a világ menetét. A Békemenet sikeresen kivédte a támadást, a magyar társadalom történetében ez az első igazán sikeres és tartós összefogás. Szimbolikus jelentőséggel bír az is, hogy jövőre Mohács ötszázadik évfordulójára emlékezünk. A 2020-tól 2026-ig tartó időszak – Trianon századik évfordulójától Mohács ötszázadik emléknapjáig – történelmi mementóként figyelmeztet: mindent meg kell tennünk azért, hogy elkerüljünk egy újabb, a nemzetet sújtó sorscsapást. Felbukkant egy másik, magát igaznak mondó, de valójában hamis nemzeti nagykoalíció, ezért most különösen fontos, hogy jókedvűen és magabiztosan részt vegyünk a Békemeneten, és világosan jelezzük: a mi közösségünk az, amely valódi esélyt kínál arra, hogy a magyar nemzet méltó életet élhessen saját hazájában.

Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője

Számomra október 23-a különösen emlékezetes nap. Tizennégy éves voltam 2006-ban, amikor átéltem, hogy a Gyurcsány-kormány hogyan fojtja vérbe a nemzeti ünnepet. A Békemenet mindig erősíti bennem az összetartozás érzését. Célja, hogy a nemzeti oldal láthatóvá váljon, legyen szó választási kampányról vagy háborús helyzetről. Ezekben az időszakokban különösen fontos az erő és az összetartozás demonstrálása. A 2021. október 23-i Békemenet fordulópontot jelentett az előző választási kampányban, hiszen a nagy részvételnek köszönhetően a nemzeti oldal lendületet kapott, és megnyerte a 2022-es választást. Magyar Péter úgy beszél, mintha már nem is lennének Fidesz-szavazók, mintha jobboldalinak lenni már szégyen volna. Egy nagy létszámú, határozott kiállás a kormány mellett frappáns és egyértelmű választ ad erre. Jelenleg élénk európai uniós viták zajlanak, így különös jelentőséget kap, hogy Orbán Viktor a Békemenet után EU-csúcstalálkozóra indul. A Békemenet a nemzetközi közvéleménynek is egyértelmű üzenetet küldhet, miszerint a magyar álláspont mögött valódi társadalmi támogatás áll.

Dörner György Kossuth-díjas magyar színművész, a budapesti Újszínház igazgatója, érdemes és kiváló művész

Egy olyan jeles évforduló, mint az 1956-os forradalom napja, méltó keretet ad az eseménynek, hiszen a Békemenet maga is egyfajta forradalom: békés, de határozott tiltakozás a jelenlegi európai, brüsszeli hatalmi törekvések ellen, beleértve azok minden kapcsolt szervét, különösen a magyarországiakat, amelyek szintén ennek a központosító szándéknak a részei. Az európai uniós vezetőréteg valójában egy olyan hatalom részeként működik, amely az amerikai és globális pénzvilág érdekeit szolgálja. Ez ellen akár naponta indokolt lenne tiltakozni, úgyhogy amíg ez a hatalmi struktúra fennáll, addig mindig szükség lesz Békemenetre. A régi barátokkal való találkozás mindig emlékezetes ezen az eseményen, különösen ha hosszú idő után is ugyanaz a gondolkodásmód köt össze minket.

Forgács István romaügyi szakértő

A Fidesz-tábor legnagyobb előnye, hogy a választások közeledtével mindig képes összefogni. A Békemenet a közösségi összetartozás szimbóluma, amikor a résztvevők jelenléte mind fizikai, mind lelki értelemben különös jelentőséggel bír, és mindig a megfelelő időpontban kerül rá sor. A Fidesz tábora nem parancsszóra mozdul, közösségi identitásukat és lelki ritmusukat egy másfél évtized alatt kialakult, stabil ütem határozza meg, amelyhez mindig következetesen igazodnak. A legutóbbi Békemenet igazán emlékezetes számomra. Mellém lépett Eperjes Károly, átölelt, és ezt mondta: „Öcsi, imádom, amiket írsz. Nagyon jó, hogy itt vagy.” Olyan is előfordult, hogy teljesen ismeretlen emberek léptek oda hozzám, megszorították a kezem és őszintén elmondták, mennyire örülnek a találkozásnak.

Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója

Az első Békemenet 2012-ben megmentette a forintot, és erős felhatalmazást adott Orbán Viktornak a brüsszeli tárgyalásokhoz, valamint világossá tette, hogy a kormány mögött tömegek állnak. A miniszterelnök úgy fogalmazott, egészen más tárgyalási pozícióban volt, amikor Brüsszel látta ezt a tömeget. A Békemenet azt üzente, ha megpróbálják bedönteni a forintot vagy megbuktatni a kormányt, ugyanazt a kormányt választják majd újra, kétharmaddal. Azóta a Békemenet hungarikummá vált, a polgári, patrióta erők seregszemléjévé. Számomra külön élmény, hogy ilyenkor újra találkozhatok régi polgári körös barátaimmal. Az esemény jelentőségét most az adja, hogy a Fidesz háborúellenes aláírásgyűjtése mellett ez a demonstráció is világos üzenetet küld: Magyarország nem kér a brüsszeli háborúpárti politikából. Az Európai Néppárt – amely a Tisza Párt anyapártja – háborúpárti, migrációpárti, rezsicsökkentés-ellenes és adóemelés-párti. Hiába tagadja Magyar Péter, a pártcsalád politikai irányvonala egyértelmű. A Békemenet most azt üzeni: ez nem a mi háborúnk. Ez Ursula von der Leyen és Manfred Weber háborúja, az Európai Néppárt háborúja, mi viszont a béke mellett állunk. Ezt az álláspontot már 2022-ben több mint hárommillió ember megerősítette, és most újra meg kell, mert megpróbálnak minket belesodorni egy konfliktusba, amely nem a magyarok érdekeit szolgálja.

Lentner Csaba közgazdász

Gazdasági eredményeink nyilvánvalóak: stabil családpolitika, visszaszorított infláció, biztonságos ország, adómentesség a háromgyermekes édesanyáknak, mégis azt látjuk, hogy hiába a teljesítmény, hiába a kézzelfogható eredmények, az ellenzék ezeket megpróbálja semmissé tenni. Most kell a sarkunkra állni és kifejezni a polgári oldal egységét. Meg kell mutatnunk, hogy tettekben, emberlétszámban és minőségben mi vagyunk erősebbek. Számomra a legmeghatóbb élmény minden Békemeneten az, amikor több százezer tiszta arcú magyar ember vonul együtt. Olyanok is, akik már harminc évvel ezelőtt is a nemzeti oldalhoz tartoztak.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója

Történelmi időket élünk, amikor a magyarok példátlan külföldi nyomásgyakorlás alatt állnak és befolyásolási kísérletek kereszttüzébe kerültek. Ezek visszaszorítása, értékeink, közösen elért eredményeink megóvása embert próbáló feladat. Magyarországnak olyan kormánya van, amely nap mint nap kőkemény csatákat vív meg értünk – országunkért, jövőnkért, nemzetünk megmaradásáért. Ki kell állnunk szuverenitásunkért, önrendelkezésünkért, nemzeti identitásunkért, szabad döntéseinkért és szabadságunkért is. Békésen, de határozottan, közösen kell felemelnünk a szavunkat. Azért kell ott lennünk október 23-án a Békemeneten, hogy megmutassuk, tántoríthatatlanok vagyunk.